Európában állandóan napirenden vannak a vallásszabadsággal kapcsolatos vitás kérdések. A magyar vallásdiplomácia tevékenységéről, lehetőségeiről és XVI. Benedek pápa örökségéről kérdezte Varga Viktor a Győri Egyházmegye részéről Érszegi Márkot, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Vallásdiplomáciai Osztályának vezetőjét.
– Hogy áll a vallásszabadság ügye a világban, különösen Európában?
– Európára érdekes kettősség jellemző. Miközben mindenki elismeri, hogy az egyik legfontosabb emberi alapjog a vallásszabadság, annak tartalmában nincs mindig egyetértés. Csupán egyéni szabadságjogról van-e szó, vagy legalább olyan fontos a közösségi dimenzió? Vagyis csak hinni szabad-e (magunkban), vagy pedig biztosított a lehetőség a hitünk szerinti életvitelre és a vallásgyakorlásra is a társadalomban? Magyarországon fontosnak tartjuk a közösségi dimenziót, az egyházak szerepét. Oda kell figyelni az olyan vitás kérdésekre is, mint az abortusz lelkiismereti okokból való megtagadása, vagy éppen a vallási szimbólumok viselése. A szakértői jelentések szerint sok országban nem lehet, vagy nem lehet teljesen megélni a vallásszabadságot.
– Mivel foglalkozik a vallásdiplomácia?
– Az utóbbi években a diplomáciában jobban figyelnek a vallásnak a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt hatására, illetve az egyházi vezetők szerepére. A szekuláris nyugati világban újdonságnak számít, a világ nagy részén azonban természetesebb a vallási tényező figyelembe vétele. Hiszen
Ráadásul a vallási szereplőkkel való együttműködés előnyös is lehet az államok számára fontos kérdésekben. Ezek között megemlítendő például a humanitárius segítségnyújtás.
– Magyarország védjegyévé vált a Hungary Helps Program. Kiknek és hogyan segítünk?
– A Hungary Helps Program, azaz a Segítő Magyarország Program mára átfogó segélyezési programmá nőtte ki magát. Ennek a magja az üldözött vagy hátrányos helyzetű keresztény közösségek megsegítése. Eredetileg az Iszlám Állam nevű terrorszervezet miatt szenvedő közel-keleti, főként iraki és szíriai keresztények érdekében hozták létre, mára azonban a tevékenységi területe más térségekre is kiterjedt. Eddig 54 országban közel egymillió emberen tudtunk segíteni mintegy 32 milliárd forintból. A segítés módja kézenfekvőnek tűnhet, ám a külföldi tapasztalatok szerint mégsem az. Először is megkérdezzük az érintetteket, miben és hogyan segíthetünk. Már ezért igen hálásak, mert a szolidaritás gesztusát látják benne. Kifejezetten egyházakkal, egyházi szervezetekkel működünk együtt, mert azok jobban ismerik a helyzetet, a szükséget szenvedőket, valamint hosszú távon gondolkoznak, így a segítségnyújtás hatékonyabb lehet.
– Egy előadásában kifejtette, hogy a vallásdiplomácia a magyar szentekben is lehetőséget lát. Mit jelent ez, kikre gondol?
Árpád-házi Szent Erzsébet kétségkívül az egyik legjobb képviselőnk a világban, hiszen külföldön többnyire „magyarországiként” emlegetik őt. Szent István királyunk szintén ismert, és tisztelete mindenütt megtalálható, ahol magyarok élnek. Kedves példám, hogy az Indonéziához tartozó Flores szigetén is található egy Szent István királyról elnevezett katolikus iskola, amit magyar verbita misszionáriusok alapítottak. Mindszenty bíboros ugyancsak az ismertebb magyar leendő szentek közé tartozik. Személye a magyarok szabadságszeretetét, a kommunista diktatúra idején elnyomatást szenvedő Egyházat jelképezi.
– Mintha a magyarság újra elkezdené felfedezni az Árpád-ház szentjeit. Mi ennek az oka?
– A szentek nemcsak egy-egy kornak jellegzetes „gyümölcsei”, hanem mindig egyetemes üzenetet is hordoznak. Emiatt minden korszakban újra és újra fel lehet őket fedezni. Szent István királyunk a magyar állam alapítójaként megkerülhetetlen a nemzeti identitásunk szempontjából. Egy olyan korban, amikor az identitást kihívások érik, az ilyen szentek segíthetnek megerősíteni bennünket. Egészen sajátosnak nevezhető a Magyar Szent Család – István, Gizella és Imre – tisztelete, ami összefügghet a családok támogatása, védelme iránt erősödő elkötelezettségünkkel.
– Szent Lászlónak nem lehetne nagyobb szerepe az anyaországi és a határon túli magyarok kapcsolatában, mint jelenleg?
– Szent László a Kárpát-medence egyik legfontosabb történelmi személyisége, számunkra szentje is. Kultuszának nyomai Győrtől a Székelyföldig, a Muraköztől a Felvidékig megtalálhatók, behálózva ezt a területet. Fontos jelnek tartom tiszteletének erősödését a határon túli régiókban. Különösen is jelentőségteljes, hogy a nagyváradi várban immár meg van jelölve egykori sírhelye, még inkább kézzelfoghatóvá téve Várad és Szent László kapcsolatát. Ezekre az emlékekre, László király kultuszára bátran lehet építeni azzal a céllal, hogy erősítsük az emberek és közösségek közötti testvériséget.
– Miben látja a nemrég elhunyt XVI. Benedek pápa örökségét Európa számára?
– XVI. Benedek névválasztását az Európa védőszentje, Szent Benedek iránti tisztelet motiválta. Számára ez nem a régmúlt iránti nosztalgiát jelentette, hanem egy aktuális üzenet felkarolását: Európát újra kell evangelizálni. Pápaként külön hivatalt hozott létre az új evangelizáció előmozdítására, miután a Hittani Kongregáció prefektusaként felügyelte a Katolikus Egyház Katekizmusának összeállítását. Mert a hit ismerete és elfogadása összefügg. Amikor Európa keresztény gyökereinek fontosságát emlegette, amikor az Egyház saját örökségének értékére hívta fel a figyelmet – például az egyházatyák tanításának vagy a liturgia gazdagságának előtérbe állításával –, ezáltal a hitben akart bennünket megerősíteni. Három nagy enciklikája mellett talán kevésbé ismert homíliáinak gazdagságát emelném még ki. Az értelemre oly sokat adó Európa, sőt a nyugati civilizáció számára Joseph Ratzinger, XVI. Benedek pápa tanítása még sokáig támaszt jelenthet, mindenekelőtt a hívőknek.
Forrás és fotó: Győri Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
