2011. szeptember 27-én tért meg Teremtőjéhez Makovecz Imre építész, a magyarság sorsát szívén viselő, a sorba be nem álló gondolkodó.
2011. szeptember 27-én tért meg Teremtőjéhez Makovecz Imre építész, a magyarság sorsát szívén viselő, a sorba be nem álló gondolkodó.
Isten léte evidens. Nézzen meg egy falevelet! Hogyan lehet ilyet tervezni? Szimmetrikus minden, s mégis egyedi. Milyen szellem az, amely mindezt fenntartja és kormányozza? Mert a rendszer működik. Hacsak le nem téped a levelet, az örök törvények szerint nő meg. Jelen van egy állandóan megújuló, kreatív, felfoghatatlan színvonalú, befoghatatlan méretű világ, amely nem valahol van, hiszen én is belőle vagyok.
Meg maga is, ahogy a kutya, a hernyó, a lepke, a felhő meg minden létező. Mindig fölfele mutogatunk, amikor a Jóistenről beszélünk, ami mókás, mert közben Ausztráliában is fölfele mutogatnak, ami ugye épp az ellenkező irány. Pedig ha Istenről beszélünk, körbe kellene mutatni. Ott van mindenben, bennünk is. A szeretetben, amely a kapcsolatkeresés előszobája, egyben szülőszoba is: ott, és csak ott születik a megismerés. Intellektuális megismerés ugyanis nem létezik. Abban benne van az ítélet, a tetszik-nem tetszik. A szeretet az egyetlen hatékony megismerő erő. Amikor megszűnik a tetszik-nem tetszik kettőssége, és őszintén érdekel, amit, akit látsz, akkor vagy képes a megismerésére. Azaz, ha szereted. Ez nem hit-, hanem ténykérdés. Annyira evidens, hogy én nem is hiszek. Csupán nem vagyok vak.
Azt viszont, aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus.
Makovecz Imre
Makovecz Imre építész 75. születésnapjára készült portré, az MTV összeállítása:
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
