A magyar nagyvárosok zárkóznak, a kistelepülések között nőnek a különbségek

Erősen eltérő ütemben fejlődtek a magyarországi települések 2014 óta, miközben a nagyobb városok között csökkentek a fejlettségi különbségek, a kisvárosok, nagyobb községek és kistelepülések esetében erősödtek a fejlettségbeli egyenlőtlenségek – derül ki az Egyensúly Intézet által készített 2026-os Településindex felmérés összefoglalójából.

Az Egyensúly Intézet tanulmánya rávilágít, hogy

a fejlődés egyik legbiztosabb előrejelzője a helyben lévő diplomások aránya,

a második legfontosabb tényező pedig a Budapesthez való közelség.

Az intézet következtetése szerint ezért a diplomás lakosság helyben tartása és odavonzása az egyik legkézzelfoghatóbb eszköz lehet a települések hosszú távú fejlődésének támogatására.

Az intézet kutatásában

a budapesti kerületek között az V. kerület (Belváros-Lipótváros) végzett az első helyen, és egyben ez volt a legdinamikusabban fejlődő kerület is 2014 óta; a Belvárost a fejlettségi rangsorban a VI. és az I. kerület követi

a megyeszékhelyek között Székesfehérvár őrzi első helyét Veszprém és Eger előtt. A fejlődési dinamika legszembetűnőbb eredménye Miskolc előretörése: a város 2014 óta 18,3 indexponttal javított, ezzel Pécset és Debrecent is megelőzve a legdinamikusabban fejlődő megyeszékhely lett. Miskolc négy helyet javítva így jelenleg a tizedik a fejlettségi rangsorban

a 15 ezer lakosúnál nagyobb városok között Százhalombatta, Budaörs és Paks alkotja a dobogót, míg a fejlődés ütemében Biatorbágy bizonyult a kategória rekorderének, amely 2014 óta a 37. helyről az ötödikre lépett előre

az 5000–15 000 fős települések között Balatonfüred nemcsak a legfejlettebb, hanem a legdinamikusabban fejlődő is

az 5000 fő alatti kistelepülések élére Felcsút került, Hévíz és Tihany előtt, és ugyancsak Felcsút vezeti a fejlődési dinamika rangsorát, 2014 óta 58 helyet javított, és került a rangsor élére egy bő évtized alatt

a legelmaradottabb 15 kistelepülés elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplénben, Baranyában és a zalai aprófalvas térségben található.

Az egész országban mindössze néhány kistelepülés indult el lefelé a lejtőn, a visszafejlődés jellemzően a korábban kedvezőbb helyzetű települések pozícióvesztését mutatja és nem a perifériák további gyengülését – emelte ki az elemzés és hozzátette: a szolidaritási hozzájárulás több településnek is a relatív visszaesését váltotta ki: Budaörs ezért vesztette el korábbi első helyezését, továbbá Tiszakécske 14, Bugyi 12, Kazincbarcika pedig 8 helyet csúszott vissza.

Az Egyensúly Intézet 2024-ben létrehozott Településindexe 3154 magyar település és 23 budapesti kerület fejlettségét hasonlítja össze és állítja sorrendbe, több mint 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adat és 53 indikátor alapján.

Ami igazából fontos, hogy az index objektív mérések alapján készül, tehát nem az ott lakók benyomása vagy hangulata, érzései alapján, hanem olyan mutatók alapján, mint az adott település bevételei, infrastruktúrája, kulturális lehetőségei

– mondta el az InfoRádióban az intézet igazgatója, Boros Tamás.

Országosan a legfejletlenebb település a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyéte – mondta az igazgató, hozzátéve: de ha végignézzük a listánkat, alapvetően Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis falvakat, apró falvakat látunk, de találunk Zala, Baranya megyében is legfejletlenebb településeket. Ezek sokszor nagyon pici lélekszámú települések. Ezek a települések egy-egy infrastrukturális fejlesztéssel sokkal jobb státusba kerülhetnének, tehát az különbözteti meg mondjuk két egymás mellett lévő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települést, hogy mondjuk van-e az egyiken esetleg vasútállomás, vagy még működik az élelmiszerbolt – magyarázta.

Az elemzés rávilágít az agglomerációs települések egyik legsúlyosabb árnyoldalára is: népességrobbanást a helyi infrastruktúra sokszor képtelen lekövetni.

A cikk Domanits András interjújának felhasználásával készült.

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »