Nem marad következmények nélkül az európai uniós tagállamok közötti szolidaritás megtagadása – mondta Angela Merkel német kancellár szombati lapinterjúkban a menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban, utalva a tagállamoknak juttatott közösségi támogatásokra.
A Nordwest Zeitung és a Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy miként akarja rábírni álláspontja átgondolására a menekültek tagállamok közötti szolidáris elosztásától az Európai Bíróság vonatkozó döntése után is elzárkózó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és más kelet-európai kormányfőket, a német kancellár kiemelte: nem szabad elfelejteni, hogy „az EU-s partnerek nagy többsége” hajlandó befogadni menekülteket, és a menekültpolitika számos kérdésében „teljes az egyetértés, és közösen konkrét haladást érünk el” – írja az MTI.
Így van ez a külső határok védelmének ügyétől egészen a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemig, és „csak néhány ország utasítja el továbbra is kerek perec a menekültek befogadását”.
Azonban az EU-ban „szolidaritásra van szükségünk”, és a szolidaritást megtagadó tagországoknak „számolniuk kell azzal, hogy ez nem marad következmények nélkül, a jövőbeni pénzügyi támogatásokról folytatandó tárgyalásokra tekintettel sem” – mondta Angela Merkel.
Arra a kérdésre, nem ellentmondás-e, hogy a Magyarországon rekedt menekültek 2015 szeptemberi befogadásával kapcsolatban azt mondja, helyes döntést hoztak, és azt is mondja, hogy ilyen helyzet nem fordulhat többé elő, a német kancellár kijelentette, hogy nincs szó ellentmondásról. A 2015-ös „különleges kihívásokra” adott „politikai és humanitárius válasz” helyes volt, és minden erőfeszítés, amelyet azóta kifejtenek a menekültek áramlásának rendezetté tétele és a folyamat irányítása, valamint a menekülésre késztető okok és az embercsempészet felszámolása érdekében, azt szolgálja, hogy „ne ismétlődjék meg a 2015-ös szükséghelyzet”.
Az viszont valóban helytelen volt, hogy a megelőző években „Németország, mint ahogy egész Európa”, túl sokáig hagyatkozott az uniós – úgynevezett dublini – menekültügyi rendszerre, amely az akkori állapotában nem volt működőképes. Helytelen volt az is, hogy nem gondoskodtak a libanoni, jordániai és törökországi menekülttáborokban élő emberek rendes ellátásáról, hiszen ezek az emberek szükséghelyzetbe kerülve embercsempészekre bízták az életüket, hogy eljussanak Európába, és sokan meg is haltak – tette hozzá a német kancellár.
http://mno.hu/
Kiemelte, hogy most már hatékonyabb a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem, jobban ellátják a menekülttáborokat, és „egy új, átfogó partnerség” jött létre afrikai országokkal és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcra.
„Meg kellett tanulnunk, hogy a szomszéd kontinens, Afrika ínsége és háborúi elől nem tudunk bezárkózni, és a saját érdekünkből ott is felelősséget kell vállalnunk” – mondta Angela Merkel.
http://mno.hu/
A Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy pénteken, ugyancsak a Passauer Neue Pressében közölt interjúban arra a kérdésre, hogy miként kell rábírni Orbán Viktort az Európa Bíróság ítéletének végrehajtására, azt mondta, hogy „a szilárdság és a türelem megfelelő keverékére” van szükség.
Arra a felvetésre, hogy a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje, Martin Schulz az uniós támogatások megkurtítását követeli, Schäuble kiemelte: „bölcsebb lenne nem azonnal megsuhogtatni a husángot”, mert nem akadályozni, hanem támogatni kell a menekültek befogadása körüli nehéz viták lefolytatását a tagállamokban.
Azonban az is „világos, hogy aki kiáll a sorból és nem vesz részt (a közös ügyekben), az végül saját magának árt leginkább” – mondta Wolfgang Schäuble.
http://mno.hu/
A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult keresettel az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetet múlt szerdán kihirdetett döntésében elutasította a luxembourgi székhelyű testület.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken a Kossuth Rádióban kijelentette, hogy a bíróság ítéletét tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját, és nem fogja engedni, hogy Magyarországot „bevándorlóországgá” változtassák.
Mint megírtuk, szerdai évértékelőjén egyébként Jean-Claude Juncker is üzent a magyar kormánynak. Az Európai Bizottság elnöke leszögezte: az európai uniós tagállamok minden esetben kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, és az alapjogok csorbulásával jár, amennyiben ez nem így történik. Hozzátette, a tagországok ellátták az uniós bíróságot azzal az illetékességgel, hogy a legfelsőbb fokon döntsön. „Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes” – mondta, hozzátéve, az Európai Unió nem állam, de legyen jogállam.
Csütörtökön pedig az Euronews csatornáján három népszerű európai YouTube-sztár és az „internet népe” faggathatta az Európai Bizottság elnökét. Az egyik felhasználó a magyarok számára is rendkívül érdekes kérdést intézett a luxembourgi politikushoz: arra volt kíváncsi, hogy vajon mihez kezdenek az EB és a visegrádi 4-ek (V4) között egyre szélesedő szakadékkal. Válaszában Juncker először is tagadta, hogy ilyen szakadék köztük létezne, szerinte ellentét valójában a V4-ek és a többi tagállam között van. Majd – Magyarország és Szlovákia konkrét említése nélkül – figyelmeztetett arra, hogy miután a V4 két tagállama elvesztette a kvótapert, a továbbra sem teljesítik kötelezettségeiket, szerződésszegési eljárás indulhat ellenük, és akár bizonyos szankciók alkalmazása is elképzelhető. Egy másik kapcsolódó kérdés kapcsán is leszögezte, az Európai Bíróság döntése után „megvannak az eszközeik a makrancoskodó tagállamokkal szemben”. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyelőre nem szabtak határidőt az érintetteknek.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
