Eltörölné a biológiai nemeket a családi erőszak elleni fellépést szorgalmazó nemzetközi kezdeményezés, a kabinet az ősszel tárgyal a hazai ratifikációról. Az egyezmény látszólag a nőkkel szembeni erőszak ellen lép fel, de célja valójában a hagyományos családmodell lebontása, mivel elvetné a biológiai nemek fogalmát, és helyettük a társadalmi nemeket vezetné be a jogba.
Szakmai szervezetek és a kormánypártok is számos aggályt fogalmaztak meg az isztambuli egyezmény kapcsán, mondván, bár a célok elfogadhatók, az abban foglaltak szembemennek a magyar alaptörvényben rögzített családmodellel is. A kormány legkorábban az ősszel tárgyalja a kérdést.
Az ősszel kerülhet a kormány elé az isztambuli egyezmény ratifikációjának ügye – tudta meg lapunk. Ismeretes, az Európa Tanács miniszteri bizottsága 2011. április 7-én fogadta el a nőkkel szembeni, illetve a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről, illetve azok megelőzéséről szóló dokumentumot, amely 2014-ben lépett hatályba.
A magyarországi csatlakozás előkészítése azonban, ahogyan azt az Igazságügyi Minisztérium részéről többször is hangsúlyozták, összkormányzati együttműködést és más állami szervek bevonását tette szükségessé. Völner Pál államtitkár ellenzéki írásbeli kérdésre adott parlamenti válaszában a minap rámutatott: a „társadalmi és közigazgatási egyeztetések során további vizsgálandó kérdések merültek fel a ratifikáció tárgyában”.
Bár az egyezményben rögzített célok támogathatók, a dokumentumban szerepelnek aggályos elemek is. Az Alapjogokért Központ elemzése szerint például valójában „genderegyezményről” van szó, ezért már korábban arra kérték a kormányt, hogy a jelenlegi formájában azt ne terjessze az Országgyűlés elé. A parlamenti elfogadást egyébként a balliberális ellenzék már évek óta erőlteti, miközben a KDNP is több aggályt megfogalmazott. Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke úgy nyilatkozott, az egyezmény látszólag a nőkkel szembeni erőszak ellen lép fel, de célja valójában a hagyományos családmodell lebontása, mivel elvetné a biológiai nemek fogalmát, és helyettük a társadalmi nemeket vezetné be a jogba.
Többé senki sem lenne egyszerűen férfi vagy nő, hanem a végtelen számú, mesterségesen kreált genderkategóriák egyikébe tartozna. Felülírná ez az alaptörvényt is, amely szerint a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatából áll – mutatott rá.
Emiatt nem tartja elfogadhatónak a dokumentumot az Európai Unió „lopakodó jogalkotásától” tartó Alapjogokért Központ is, rámutatva egyúttal arra, hogy a magyar Btk. nemzetközi összehasonlításban is szigorú szankciókat állapít meg a szexuális bűncselekmények minden formájára. Semmi szükség tehát arra, hogy a nemzetközi genderlobbi nyomásának engedve, az egyezmény ratifikálásával a jogalkotó beemelje a magyar jogba a „társadalmi nemek” kategóriáját.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az egyezményhez elvileg maga az unió is csatlakozik, ám ez a magyar ratifikáció nélkül nem fejtheti ki hatását itthon. Mivel korábbi közlése szerint a Jobbik sem támogatja, a Fidesz és a KDNP részéről is súlyos aggályok fogalmazódtak meg, a parlamenti elfogadás kérdéses. Amint az is, hogy a kormány egyáltalán milyen előterjesztést készít a ratifikációról.
A parlament őszi jogalkotási menetrendjében mindenesetre egyelőre nem szerepel a téma.
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
