„A magyar faj elleni döntés, magyarellenes bosszú”

„A magyar faj elleni döntés, magyarellenes bosszú”

Gulyás Gergely miniszter egy kérdésre kifejtette megjegyzését, amelyben faji alapú bosszúnak titulálta az unió fellépését az Erasmus program estében. Azt mondta: a szigorítás a magyar népcsoport, ha úgy tetszik a magyar faj elleni döntés, egy magyarellenes bosszú.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. március 9-én. MTI/Máthé Zoltán

A kormány támogatja az Országgyűlés előtt lévő határozati javaslatot az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban és továbbra is azon a véleményen van, hogy mielőbbi fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely elmondta azt is: a gyermekvédelmi törvényt be kell tartatni és meg kell védeni a nemzetközi viták közepette.

A miniszter közölte, a kormány szerint elhúzódó háborúra kell készülni és a háborúra adott szankciós válaszok miatt a gazdasági nehézségek is megmaradnak.
   
Elmondta, a gáztározók töltöttsége az enyhe tél miatt viszonylag magas, de arra lehet számítani, hogy a feltöltési időszakban az árak emelkedni fognak.
   
Ezért ha a gazdaságpolitikára is gyakorolt negatív tendenciát meg akarják állítani, akkor mielőbbi fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség – rögzítette.
   
Hozzátette, a magyar álláspont világos: Magyarország elítéli az orosz agressziót és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, segíti a kárpátaljai magyarokat.
   
A miniszter jelezte, Magyarország anyagilag is hozzájárul ahhoz, hogy az ukrán állam működképessége biztosítható legyen.
   
Azt mondta, a kormánypárti határozati javaslat parlamenti vitájában kiderült, a belpolitikai viszonyok nem változtak, azonosak voltak a tavalyi választási kampányban képviselttel: a magyar baloldal továbbra is támogatja a szankciókat, beleértve az energetikára kivetett szankciókat, fegyvereket szállítanának Ukrajnának és Magyarországot belesodornák a háborúba.
   
A politikus szerint az emberek többségének a véleménye tavaly áprilisban is világos volt: ki akarnak maradni a háborúból és azt akarják, hogy Magyarország is maradjon ki. Nem véletlen a tavaly áprilisi választások eredménye – jegyezte meg.
   
Gulyás Gergely szólt arról is, hogy a szankciók miatt az infláció rekordokat döntött, de a kormány reményei szerint az év utolsó hónapjára egyszámjegyűre csökken, ennek érdekében számos intézkedést hozott a kabinet.
   
Elmondta, a magas magyar infláció döntő részben külső okokkal magyarázható, a szankciók mellett abból is adódik, hogy az ország közel van a háborúhoz, és nagy az energiakitettsége.
   
A miniszter értékelése szerint „talán túl vagyunk az infláció csúcspontján”, februárban „szerény” csökkenés következett be a növekedés mértékében.
   
Gulyás Gergely közölte, a kormány feladata, hogy olyan döntéseket hozzon, amelyek a lehető leggyorsabban mérséklik az inflációt, és hogy segítse a családokat, nyugdíjasokat, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat.
   
Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az európai statisztikai hivatal adatai szerint a magyar családoknak kell a legkevesebbet fizetniük a villanyért és a gázért.
   
Az infláció ellen hozott intézkedések között említette egyebek mellett a gyármentő programot, a garancia- és hitelprogramot, a nagyvállalatok energiahatékonyságának támogatását, a kamatstopot, az új nemzeti tőkeholdingrendszer létrehozását, az agrárhitel-törlesztési moratóriumot, a munkába járás támogatásának emelését, a 13. havi nyugdíj visszaállítását.
   
Az élelmiszerárstop szerinte a legszegényebbek számára fontos, hogy az alapvető élelmiszerek közül legyenek olyanok, amelyeket rendkívül mérsékelt áron megkaphatnak.
   
Bejelentette: ezermilliárd forintra emeli a kormány a Baross Gábor-program keretében biztosított vállalati hitelek forrását.
   
Gulyás Gergely elmondta, ez a keret beruházásra és forgóeszközhitelre ad lehetőséget euró-, illetve forintalapon.
   
Ismertetése szerint beruházásnál ez 70-30 százalékos arányt jelent az euróhitel javára, forgóeszközhitel esetén pedig 75-25 százalékos az arány.
   
Közölte, kifejezetten kedvező kamatozású hitelről van szó, az eurókamat 3-3,5 százalék – zöldberuházásoknál van egy plusz félszázalékos kedvezmény -, a forinthitel 6-6,5 százalékos kamatozású; ez a jelenlegi jegybanki alapkamat és kamatkörnyezet mellett kifejezetten kedvező a vállalkozásoknak.
   
Gulyás Gergely kijelentette: a gyermekvédelmi törvényt be kell tartatni és meg kell védeni a nemzetközi viták közepette. Azért is, mert az elmúlt hetekben sajnálatos módon egyre nagyobb számban napvilágra került gyermekbántalmazási esetek igazolják, hogy szükség van a gyermekvédelmi törvényre és a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás áttekintésére, ami most is zajlik – érvelt.
   
Elmondta, a kormány szerdai ülésén Varga Judit igazságügyi miniszter beszámolt annak az ellenkérelemnek a tartalmáról, amelyet az Európai Unió Bíróságához a magyar gyermekvédelmi törvény miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárásban nyújtott be.
   
Gulyás Gergely jelezte, a kormány továbbra is kitart a meggyőződése mellett, amely szerint az Európai Unió Alapjogi Chartájában egyértelmű és világos, hogy az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, és a gyermekek neveléséről a szülők jogosultsága dönteni.
   
A tárcavezető megjegyezte: bízik benne, hogy az Európai Unió Bíróságánál csak és kizárólag az uniós jog alapján ítélik meg a magyar gyermekvédelmi törvényt, és ha ez így lesz, „akkor nincs mitől tartani”.

Gulyás Gergelyt kérdezték a pedagógusbérek emeléséről. A miniszter hangsúlyozta, a kormányzat nagy lépést szeretne tenni e téren, ennek során pedig uniós forrásra támaszkodna, „ha a brüsszeli bürokrácia a magyar baloldali ellenzék képviselőivel összefogva nem tenne meg mindent azért, hogy a magyar pedagógusok ne, vagy minél később juthassanak az őket megillető pénzhez”.

Hírdetés

Emlékeztetett: január elsején 10 százalékot emeltek a béreken, a cél az, hogy a jövő év végére a diplomás átlagbér 80 százalékáig emeljék a szintet. Ebben a ciklusban ez lenne az a nagy lépés, amit a közszférában meg tudnánk tenni – fogalmazott, párhuzamba állítva ezt az előző ciklus egészségügyi béremeléseivel.
   
A miniszter közölte: a kormánypárti képviselők a jövő héten hallgatják meg a Finn- és Svédországban járt delegációt, ezt követően hoznak végleges döntést a két állam NATO-csatlakozásának kérdésében.
   
Két olyan ország kéri támogatásunkat egy szövetségbe való felvételhez, amelyekkel egy másik szövetségben benne vagyunk, és időnként nem szövetségesként, hanem ellenségekként viselkedtek az elmúlt években – fogalmazott Gulyás Gergely.
   
A svéd és finn NATO-csatlakozás támogatását érintő másik kérdésre a miniszter azt felelte: a két ország Magyarországgal egy szövetségben van az Európai Unióban, ennek ellenére durva hazugságözönnel illették az országunkat. A NATO ugyancsak egy értékközösség – mutatott rá, feltéve a kérdést: „ha nem volt jó velünk az unióban, miért akarnak ismét egy közösségbe kerülni velünk? Ha nem akarnak egy közösségbe kerülni, miért kérik a támogatásunkat?”
   
Kijelentette ugyanakkor: a miniszterelnök a csatlakozás támogatását kérte a kormánypártoktól.
   
A felsőoktatási együttműködési programok finanszírozásával kapcsolatos vitáról szólva közölte: ez egy olyan álprobléma, amit az Európai Bizottság a magyar ellenzék tevékenységének köszönhetően kreált.
   
Hangsúlyozta, hogy az egyetemek modellváltása a legszélesebb körű szabadságot biztosítja az intézményeknek.
   
Gulyás Gergely kiemelte: az egyetemek alapítványi formába szervezése esetében nincs ok kondicionalitási eljárásra, hiszen a lépéssel sem a jogállamiság, sem az uniós pénzügyi érdek nem sérült.
   
Felhívta a figyelmet: az alapítványi formában működő egyetemek rektorai egyhangúlag állnak ki e változtatás mellett, nem kérnek ebből a „beavatkozási kísérletből”, mert a váltás „új távlatokat nyitott a számukra”.
   
Ez egy Magyarországgal szembeni bosszú – fogalmazott, jelezve: ha nem sikerül gyors megoldást találni, akkor a magyar költségvetés biztosítja a kieső forrásokat. A miniszter egy másik kérdésre kifejtette megjegyzését, amelyben faji alapú bosszúnak titulálta az unió fellépését az Erasmus program estében.

Azt mondta: a szigorítás a magyar népcsoport, ha úgy tetszik a magyar faj elleni döntés, egy magyarellenes bosszú. Azokat érinti, akik a kulturális nemzethez tartoznak, akik itt élnek és magyar állampolgárok.
   
Amikor Matolcsy György nyilatkozatairól kérdezték, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a kormány nem akar állást foglalni arról, mit miért mond a jegybankelnök.
   
Korrekt és jó együttműködésre törekszünk a jegybankkal, ezért semmilyen körülmények között nem szeretnénk személyes okokat feltételezni egy-egy jegybankelnöki megszólalás mögött – fogalmazott.
   
Gulyás Gergely hangsúlyozta: a monetáris és a fiskális politika között összhangra van szükség, majd megemlítette, „az infláció a jegybank felelősségi körébe tartozik”, ezért az ellentétek bizonygatása helyett a pénzromlás letörésén kellene gondolkoznia a Magyar Nemzeti Bank vezetőjének.
   
Cselekednie kell a jegybanknak, és ezt a cselekvést kell segítenie a saját döntéseivel a kormánynak is; és ha ebben nem tudunk partnerként számítani egymásra, akkor a magyar gazdaság egésze látja ennek a kárát – jelentette ki, kérdésre azt közölve, rendszeresek a kormány és az MNB közötti egyeztetések.
   
Amikor a dunaújvárosi vasmű sorsáról kérdezték, a miniszter úgy nyilatkozott, egy éve azon dolgozik a kormány, hogy a helyi vasipar és az általa jelentett nagyszámú munkahely megmaradhasson; szavai szerint „elképesztő és felháborító, ugyanakkor törvénytelen is”, hogy ezt az önkormányzat veszélyeztesse azzal, hogy a felszámolás ideje alatt végrehajtást eszközöl. Ilyet még egy idegen hitelezőtől sem várnánk, nemhogy attól a várostól, amelynek a legeminensebb érdeke az, hogy ez a vállalat fennmaradhasson – jegyezte meg Gulyás Gergely.
   
A miniszter azt közölte, az extraprofitadót „a jövő évben ahol tudjuk, ki fogjuk vezetni”, a többi területen mérsékelni kívánják azt, „de valamilyen hozzájárulást még kérni kell”. Emlékeztetett arra: a lakossági energiaárak féken tartásának költségeit a rezsivédelmi alapba befolyó extraprofitadóból fizetik.
   
Az uniós forrásokról szólva úgy vélekedett: napokon belül megkapná Magyarország a neki járó uniós forrásokat, „ha azok a frakciók, ahol Dobrev Klára, Donáth Anna, Ujhelyi István üldögél, holnap hoznának egy határozatot, hogy Magyarországnak szigorú ellenőrzés mellett, de az európai uniós pénzek ugyanúgy járnak, mint a többi tagállamnak”.
   
Azt is mondta, az egész uniós helyreállítási alap lehívásával gondok vannak, eddig mindössze annak 17 százalékát fizették ki. Azok is elégedetlenek azzal, akik már megkapták. Kijelentette azt is: Magyarország nem azért nem kapta meg a forrást, mert visszaélésektől félt az unió, hanem azért nem, mert a háború, a migráció vagy a gyermekvédelem kérdésében Brüsszeltől eltérő álláspontot vall, ami miatt ott magyarellenesség alakult ki.

Gulyás Gergely nagyon jó beruházásnak nevezte az akkumulátorgyárak építését, hangsúlyozva, az akkumulátor-nagyhatalommá válás a zöld gazdaság építését jelenti.

Hozzátette, érdekünk az elektromos meghajtásra való átállás feltételeinek biztosítása, mert „Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy az autóiparból egy jelentős részt hasított ki magának”.
   
A gyermekvédelmi szabályok módosításáról szólva Gulyás Gergely kijelentette: józan, megalapozott viszonyok között akár az ellenzék számára is támogatható rendszer kialakítása a cél. Reálisan ez hosszabb időt fog igénybe venni; örülünk, ha szeptemberre elkészülünk vele – fogalmazott.
   
A baj az, hogy vannak olyan, mindannyiunk erkölcsi értékítéletével ellentétes helyzetek, amelyek ma még csak nem is büntetendőek – jegyezte meg a miniszter, amikor a büntető törvénykönyv estleges módosításáról kérdezték.
   
A miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy olyan ügyeleti ellátás bevezetését, ezzel pedig az ellátásbiztonságot veszélyezteti az orvoskamara, amelynek kialakítását maga is támogatta.
   
A politikailag legellenségesebb kamarai vezetésnek is el kellene ismernie, hogy soha a rendszerváltoztatás óta hasonló nagyságú forrásokat, hasonló béremelést senki nem biztosított ebben az ágazatban – jelentette ki Gulyás Gergely.
   
A miniszter a budapesti, Római-parti védművel kapcsolatban azt mondta: jelen helyzetben praktikus lenne a partvonalra építeni a védőgátat.
   
Kijelentette: ha a főváros ahhoz a kormánytól várna pénzt, egyeztetnie kellene a tervekről. Megjegyezte: a területen, korábbi szabályozatlanság miatt olyan helyzet alakult ki, amelynek nem lett volna szabad. Ebben a helyzetben szolidárisnak kell lenni azokkal, akik a vagyonukat féltik, még ha annak idején engedély nélkül is épültek a házaik.
   
A miniszter az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának vizsgálatát érintően úgy fogalmazott: pártatlan nemzetközi vizsgálatra van szükség, amely tisztázza az elkövető kilétét.
   
A cselekmény sértettjén, Németországon azonban az látszik: még nem döntötte el, „szabad-e neki sérelmezni”, hogy a legdurvább támadás érte az energiabiztonságát. Inkább úgy lép fel, mint akinek lelkiismeretfurdalása van azért, mert a német gazdaság sikere részben az olcsó orosz gázra épült – mondta.
   
Gulyás Gergely jelezte: a kormány bízik abban, hogy felhasználhat uniós forrást az azeri gázbeszerzéshez, az ugyanis a diverzifikációt szolgálja.
   
A gázerőművek építését firtató kérdésre azt mondta: a leggyorsabban a gázerőművek építhetők fel, akár két-három év alatt, uniós cégek által.
   
Az izraeli magyar nagykövetég Jeruzsálembe költöztetéséről Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: Magyarország fenn kívánja tartani a városban működő kereskedelmi kirendeltséget, újabb döntés nem született.
   
Gulyás Gergely szólt arról, bízik abban, hogy a magyar futballszurkolók csütörtökön nem adnak okot hatósági fellépésre Németországban, a német hatóságok pedig minden esetben jogszerűen járnak el velük szemben. Magyarországnak azonban vannak rossz tapasztalatai 2021 nyaráról a német hatóságok eljárását illetően – emlékeztetett, és elmondta: jelenleg hét konzul segíti majd a magyar szurkolók jogvédelmét.
   
Gulyás Gergely kijelentette: nem várható el, hogy a kormány rezsitámogatást adjon azon önkormányzatoknak, amelyek vezetői „még arra sem voltak képesek, hogy részt vegyenek” az arról folyó tanácskozáson.
   
Emlékeztetett: szinte minden megjelenő polgármester települése részesült a támogatásból, de „aki nem kér segítséget, annak nehéz segíteni”.
   
„Ha megmenthető, akkor megmenteni, ha nem megmenthető, akkor nem tudunk mit tenni” – mondta a miniszter a Nemzetközi Beruházási Bank jövőjéről. Hozzátette: annak fennmaradásához más állam csatlakozása szükséges.
   
A miniszterelnök esetleges kijevi látogatásáról úgy nyilatkozott: arra akkor kerülhet sor, ha a demonstratív jellegen túl más értelme is van. Ha megoldhatók olyan ügyek, amelyek feszültté teszik a két ország kapcsolatát. Ezek közé sorolta a nyelvtörvényt, amely szerinte szembemegy minden európai joggal, és lábbal tiporja a magyarok anyanyelvhasználati jogát.

 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »