Az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak kiterjesztése és garantálása, a családi adókedvezmények és egyéb támogatási rendszerek bevezetése és ezáltal a jelenlegi társadalmak alapegységeinek megszilárdítása vagy harmadik országbeli idegenek folyamatos, felső korlát nélküli betelepítése, így a hagyományos közösségek szétzilálása. Európa jövője és demográfiai mutatói szempontjából ezen két értékrend közötti választás nem elkerülhető a ma embere számára a kontinensünkön.
Jelenleg Európában két ellentétes szemlélet uralkodik abban a vonatkozásban, hogy az EU kétségtelenül romló demográfiai mutatóit milyen eszközökkel kell orvosolni. Az egyik markáns szemlélet, amelyet első sorban a volt gyarmattartó országok vezetői vallanak, hogy a negatív tendencia megállításához be kell telepíteni annyi harmadik országbeli gazdasági bevándorlót, amennyit csak lehet. A másik irány ettől homlokegyenest eltér, és az őshonos kissebségek jogainak védelme mellett a családok támogatásával is igyekszik javítani a népesedési mutatókon. Ennek megfelelően a magyar családok támogatása és védelme a jelenlegi értékalapú kormányzati politika egyik sarokköve. Az alkotmányos védelmen túl számos gyakorlati intézkedésben manifesztálódik az a szemlélet, amelyet Magyarországon hagyományosan a polgári erők képviselnek.
A jogtudományi meghatározás szerint a család az egymással tartós érintkezésben és együttműködésben egymásra utalt és egymásért felelős személyeknek személyi és vagyoni közössége. Ez a kissé bonyolultnak tűnő meghatározás megnevezi azonban a két legfontosabb jellemzőt az egymásra utaltságot és az egymásért vállalt felelősséget. A gyermekvállalás ráadásul egy olyan plusz terhet jelent, amelyet minden felelős politikai kurzusnak kiemelten kell kezelnie, hiszen az utódokból képződő jövőbeli generáció képezi egy nemzet fennmaradásának az alapját.
Mindehhez azonban – különösen a posztkommunista országokban – állami háttértámogatásra van szükség. Azon túlmenően, hogy a családi kötelék alkotmányos védelmet élvez, a létfenntartáshoz és a jobb életminőséghez szükség van kormányzati segítségre.
Ennek megfelelően az elmúlt 8 évben növekedett a kétgyermekesek családi adókedvezménye, egy két átlagkeresőből álló családnál akár évi 120 ezer forinttal több pénz marad. A jelenlegi kurzus létrehozta a Családi Otthonteremtési Adókedvezmény intézményét – 2016. február 11. napjától igényelhető a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (a továbbiakban: CSOK), amely olyan vissza nem térítendő állami támogatás, ami számos lehetőséget és kedvezményt biztosít. Igényelhető továbbá a „10+10 CSOK” is, amely a legalább 3 gyermekes, új lakáscélt megvalósító családoknak ad lehetőséget a 10 millió Ft összegű CSOK igénylésére, és mellé legfeljebb 10 millió Ft összegű, kedvező kamatozású kamattámogatott hitel igénybevételére.
Sokan attól tartottak, hogy a CSOK lesz az új devizahitel, de erről szó nincs, hiszen kizárólag forintban igényelhető, és nem lehet a kisbetű mögé bújni. Nem nélkülözhető a felelős hitelintézeti magatartás sem és az, hogy a fogyasztó által írásban tudomásul vett feltételekről szóban is kellő információt adjanak, egyszerűen és közérthetően.
Szintén fontos biztosítékot jelenthet a családi csődvédelem formálódó intézménye, amely eszköz arra, hogy az adós és valamennyi hitelezőjének felelős együttműködése az adós fizetőképességét helyreállítsa, hozzájáruljon a fizetési nehézségekkel küzdők, valamint a túlzottan eladósodottak számára olyan fizetési fegyelmet megkövetelő adósságtörlesztési terv összeállításához, amely figyelembe veszi a hitelezők méltányos érdekeit, ugyanakkor az adós és annak családja létfenntartásának és lakhatásának biztosítását is. A kormányzat a fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó, eladósodott magyar emberek számára az egyezségkötési lehetőség előtérbe helyezésével a kiegyensúlyozott adósságrendezési folyamat szabályozási kereteinek megteremtését tette lehetővé.
Amennyiben újra egy hazánk gazdasági kitettségét, külföldi érdekcsoportoktól való függését megteremtő politikai garnitúra venné át a hatalmat Magyarországon, egy olyan kurzus, amely kénytelen lenne a brüsszeli migrációs politikának alávetni az országot, alapvető változás következne be a magyar családok gazdasági és jogi biztonsága tekintetében. Az elmúlt nyolc évben kivívott stabilitás egy pillanat alatt szertefoszlana, és újra a financiális értelemben vett kiszolgáltatottság réme telepedre a háztartások többségére.
A család érték, alapvető egysége a társadalomnak, szoros közösségi formát jelent. A kommunizmus évei alatt a szocialista családjogot senki sem vette komolyan, perifériára szorult társadalmi, szociológiai értelemben is. Az Alaptörvény ezzel szemben támogatja és védi a magyar családokat és a gyermekvállalást. És ma már azt is tudjuk, hogy ha a mostani ellenzék hatalomra kerül, megszüntethetik az eddig elért eredményeket, és ennek első lépéseként az alkotmány ellen terveznek jogszerűtlen támadást a népszavazás intézményének önkényes felhasználása által, így a családok hangsúlyos szerepe újra marginalizálódhat. Ebben már van gyakorlatuk.
Ifj. Lomnici Zoltán – http://alaptorvenyblog.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
