Cseh Katalin javaslata a magyar szuverenitás csökkentéséről és a Momentum hatalmi pozícióiról szól.
A magyar média sokszínű, jó része pedig kifejezetten kormánykritikus. Cseh Katalin javaslata így nem szól másról, mint hogy a magyar szuverenitást külföldről csökkentsék annak érdekében, hogy a baloldal, élén Gyurcsány Ferenccel és a Momentummal, hatalomra kerülhessen – mondta a Magyar Nemzetnek a Fidesz kommunikációs igazgatója arról, hogy a Momentum EP-képviselője uniós pénzeket sürget az ellenzéki médiának. Farkas Örs szóvivő lapunknak hangsúlyozta, hogy a tagállamok demokratikusan megválasztott kormányainak kell dönteni az uniós források felhasználásáról.
Az EU-nak is költenie kell a magyar sajtószabadságra – írta a Politicoban megjelent véleménycikkében Cseh Katalin. A Momentum EP-képviselője szerint Dull Szabolcsnak, az Index főszerkesztőjének menesztésével Orbán Viktor oligarchái megfojtják a független magyar média utolsó bástyáját. Ha pedig ezt Brüsszel elnézi, akkor bűnrészes lesz abban, hogy a még megmaradt magyar szólásszabadság dicstelen véget ér. Ha viszont a közösség számára még érdekes a maradék önálló sajtó, akkor ki kell vennie a részét annak finanszírozásából – hangoztatta Cseh Katalin, aki közösségi oldalán még azt is hozzátette: „Ha az európai jobbközép politikai elit nem akar bűnrészessé válni a magyar sajtószabadság felszámolásában, itt az ideje, hogy lépjenek: zárják ki végre a Fideszt az Európai Néppártból, és ne akadályozzák tovább a közös uniós fellépést!” A Politicoban megjelent írásában Cseh természetesen nem tér ki arra, hogy az Index szétrobbantása elsősorban baloldali belharcoknak köszönhető, Dull Szabolcsot pedig üzleti titkok kiadása miatt menesztették, és hogy ekkor első dolga az volt, hogy Dobrev Klárával beszéljen.
Arról sem tett említést, hogy noha az Index hónapokig „nincs másik” szlogennel hergelte balliberális közönségét, a távozó újságírók manapság már „lesz másik” mottóval kampányolnak a Facebookon – azaz minden jel arra utal, hogy egy előre megtervezett és előadott, tudatos „botrányról” van szó. A kormánypártisággal aligha vádolható Átlátszó.hu főszerkesztője, Bodoky Tamás pedig úgy fogalmazott a napokban: „Biztos, hogy benne van az Index-sztoriban az, hogy a konkurensek, de nemcsak a 444, hanem mondjuk a HVG vagy a 24.hu is, fűtötték ezt a konfliktust egy kicsit, mert üzletileg ők jól járnak, ha az Index bedől vagy hátrébb sorolódik.”
– A magyar baloldal sokszor kért már külföldi segítséget, hogy a választáson felül tudjon kerekedni – mondta a Magyar Nemzetnek Hollik István. A Fidesz kommunikációs igazgatója hangsúlyozta: a pártpolitika most is felülírja a nemzeti érdeket, hiszen Cseh Katalin is pontosan tudja, hogy Magyarországon sajtószabadság van, mindenki azt ír le, amit csak akar. – A magyar média sokszínű, jó része pedig kifejezetten kormánykritikus. Cseh Katalin javaslata így nem szól másról, mint hogy külföldről csökkentsék a magyar szuverenitást annak érdekében, hogy a baloldal, élén Gyurcsány Ferenccel és a Momentummal, hatalomra kerülhessen – fogalmazott Hollik István. – A kormány abban hisz, hogy a tagállamok demokratikusan megválasztott kormányainak kell dönteni az uniós források felhasználásáról – mondta lapunknak Farkas Örs. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője hozzátette: a baloldal évek óta ezzel próbálkozik, mindig találnak egy ürügyet, amit felhasználhatnak céljuk elérése érdekében, most ilyen a kormányhoz nem köthető Index ügye is.
Cseh Katalin, a Momentum képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban MTI/Koszticsák Szilárd
A Cseh Katalin által írt véleménycikk valójában nem a sajtószabadságról szól, bármennyire is szeretné a szerző ezt a látszatot kelteni. Habár igyekszik az Indexnél történt eseményekre építeni érvelését, hamar kiderül, hogy az írás nem egyéb, mint a jogállamisági mechanizmus melletti újabb kiállás, ezúttal a sajtószabadság kérdésébe csomagolva – értékelt a Magyar Nemzetnek Erdélyi Rezső Krisztián. A Nézőpont Intézet elemzője hangsúlyozta, a média szabadsága melletti érvelést azonban – amely szerint az Indexnél történt eseményekkel a független magyar média egyik utolsó bástyája dőlt le – gyorsan felváltják a már sokszor elmondott gondolatok: ilyen a CEU „politikailag motivált elűzése” vagy épp a direkt politikai alapon történő pénzosztásról szóló vita a Norvég-alap kapcsán. Hasonlóan sokatmondó, hogy a független magyar média létéhez általa szükségesnek tartott támogatásokat gyakorlatilag egy kategóriába sorolja az LMBTQ-ideológiát elutasító lengyel városoktól történő forrásmegvonással – tette hozzá Erdélyi Rezső Krisztián. Szerinte Cseh Katalin is kénytelen elismerni, hogy jelenleg is léteznek olyan források, amelyekért az EU-hoz közvetlenül pályázhatnak adott médiumok, sőt ezek a járvány hatására bővültek is. Ugyanakkor nem teszi fel a kérdést: ha egy médium piaci alapon képtelen fennmaradni, érdemes-e azt az európai adófizetők pénzéből lélegeztetőgépen tartani. Ugyancsak a sajtószabadság felett érzett aggodalom ellen szól, hogy Cseh Katalin szerint a megoldást egy olyan mechanizmus jelentené, amely automatikusan közvetlen EU-s irányítás alá vonná a forrásokat, ha sérülnének a jogállamiság közelebbről meg nem határozott feltételei – fejtette ki az elemző.
Erdélyi Rezső Krisztián szerint sokkal inkább arról lehet szó, hogy valamiféle soha nem tisztázott fogalom alapján büntetni lehessen azokat a tagállamokat, amelyek a brüsszelitől eltérő álláspontot képviselnek, akár a migráció, akár a család fogalma, akár bármilyen folyamatos támadás alatt lévő értékkel kapcsolatban. – Érdemes azonban emlékeznünk rá, hogy az EU tagállamok szövetsége. Ennek megfelelően a legfontosabb kérdésekben végső döntést az államok választott vezetőinek kell meghozniuk. Amennyiben az unió az államok alatti vagy fölötti szereplőknek, legyenek ezek médiumok vagy magukat civilnek mondó nemzetközi szervezetek, pénzeket kíván osztani, azt most is megteheti – mondta Erdélyi, aki szerint elég fellapozni bármelyik nagyobb NGO pénzügyi beszámolóját, hogy erről megbizonyosodjunk. – Viszont Cseh Katalin és vele a magyar ellenzék jelentős részének érvelése szembemegy ezzel a gondolattal. Az ugyanis, hogy a tagállamok felzárkózására szánt összegeket valamely ködös jogállamisági kritériumok vélt be nem tartása okán egy buborékban élő liberális elit vonja magához, a mai értelemben vett Európai Unió végét jelentené – mondta a Nézőpont Intézet elemzője.
– A Momentum folytatja az elmúlt időszak gyakorlatát, Brüsszelben uszít Magyarország ellen – így reagált Hidvéghi Balázs a momentumos Cseh Katalinnak a brüsszeli Politicoban megjelent cikkére. A Fidesz európai parlamenti képviselője lapunk kérésére kifejtette: az Index ügye egy újabb epizód abban a sorozatban, amely arról szól, hogy az ellenzék az összes létező módon igyekszik a magyar kormányt befeketíteni. – Azzal érvelnek, hogy Magyarországon sérülnek a demokratikus normák, pedig ennek épp az ellenkezője igaz. Európában az egyik legmagasabb támogatottsággal rendelkezünk és sikeresen irányítjuk az országot. Erre a koronavírus elleni védekezés elmúlt időszaka is kitűnő példa – mondta. Cseh az Európai Néppárttal kapcsolatos, a Fidesz kirúgásáról szóló óhajával kapcsolatban Hidvéghi kijelentette: nyilvánvaló, hogy a baloldal érdeke a néppárt gyengítése, a belső viszályok megerősítése. Szerinte ebbe a sorba illeszkedik a szóban forgó Cseh Katalin-cikk is.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
