A nyiladozó értelmű kisfiú mindent elolvasott, ami a szeme elé került, így az utcanévtáblák sem kerülték el figyelmét. Szűkebb lakóhelyén ilyen nevekkel találkozott, mint Zsombolyai utca, Temesvári körút, Pécskai utca, Kikindai utca, Gyergyói utca, Kézdi utca, Tordai utca, Parajdi utca, Hargitai utca, Erdélyi tér. A kisfiú emellett szívesen lapozgatta nővére földrajzi és történelem atlaszait, és rájött, ezek a nevek a valamikor volt Magyarország városait jelentik.
És valahogy megérezte, igen, már számára is a levegőben volt, hogy erről nem ildomos beszélni.
___________________________________________________
Mára ugyan minden evvel kapcsolatos tilalom megszűnt, de félő, hogy a fiatalabb generációk figyelemét más témák kötik le, így Trianonnal, illetve a korábbi Magyarországgal kapcsolatos ismereteik meglehetősen hiányosak.
Nem mondunk vele semmi újat, csupáncsak megismételjük:
Mintegy 90 évvel ezelőtt Szeged városatyái – köztük Móra Ferenc – elhatározták, hogy utcanevekben emlékeznek meg az elszakított területek városairól, földrajzi neveiről.
A témáról írt Szeged egyetlen napilapja, a Délmagyarország is 2020-ban. Idézzük fel itt is, milyen városoknak, földrajzi neveknek állított emléket Szeged városa.
Adai u. (Kecskés telep)
|
Ada: ma is magyar többségű, 24 ezer lélekszámú település Kelet-Bácska középső részén, a Tisza folyó jobb partján.
|
Apatini u. (Kecskés telep)
|
Apatin: város a Duna bal partján, ma 17 ezer lakosa van. 1910-ben német többségű település. 1944-45-ben a város teljes lakossága a Tito-partizánok által elkövetett elhurcolások és gyilkosságok áldozatává vált.
|
Aranyosi u. (Újszeged)
|
Az Aranyos folyó a Bihar hegységben ered, és Marosludasnál ömlik a Marosba. Nevét aranytartalmú hordalékáról kapta. Völgyében több település neve is utal a folyóra.
|
Bajmóci u. (Béketelep)
|
Bajmóc: már 1910-ben is szlovák többségű kisváros a Nyitra folyó partján.
|
Bártfai u. (Fodorkert)
|
Bártfa: harmincezer fős város az Eperjesi kerületben. 1911-ben a magyarok és szlovákok aránya körülbelül megegyezett. Mára gyakorlatilag tiszta szlovák népességű.
|
Becsei u. (Felsőváros)
|
Óbecse: 1910-ben magyar többségű, ma is jelentős magyarsággal bíró kisváros a Vajdaságban, a Tisza jobb partján.
|
Beregi sor (Tápé)
|
Bereg a 64 magyar vármegye egyike, legfontosabb városai Munkács és Beregszász.
|
Beszterce u. (Tápé)
|
Beszterce város egykor Beszterce-Naszód vármegye, ma Beszterce-Naszód megye székhelye Kolozsvártól 110 km-re északra. A magyarság aránya 1910-ben 21 % volt, mára szórványban vannak.
|
Bihari u (Felsőváros)
|
Bihar vármegye legjelentősebb települései Nagyvárad és Belényes voltak. A vármegye ¾ részét csatolták Romániához Trianonban.
|
Brassói u. (Kiskundorozsma)
|
Brassó az erdélyi szászság legfontosabb városa, de jelentős a magyar történelemben, kultúrában is. A város még 1930-ban is magyar többségű volt. Azóta a magyarok aránya stagnál, a németek szinte teljesen eltűntek, a románok lélekszáma pedig megsokszorozódott.
|
Csáktornyai u. (Móraváros)
|
Csáktornya városnak, a Muraköz központi településének 1910-ben ugyanannyi horvát, mint magyar lakosa volt.
|
Csallóközi u. (Béketelep)
|
Csallóköznek hívjuk a Duna, Kis-Duna és Vág-Duna által határolt területet. Legjelentősebb települése Révkomárom. A II. Világháború utáni erőszakos magyartalanítás ellenére ma is döntően magyar többségű.
|
Csanádi u. (Újszeged)
|
Csanád Vármegye egyike az ősi magyar vármegyéknek. Csak kisebb része került Trianonban Romániához.
|
Csantavéri u. (Kecskés telep)
|
Csantavér Trianonig Csongrád vármegye része volt. Ma az egyik leghomogénebb magyar település Délvidéken, bár lélekszáma folyamatosan csökken.
|
Erdélyi tér (Újszeged)
|
Erdéllyel 57 ezer km2-t, a Partiummal és Bánsággal együtt 103 ezer km2-t juttatott a trianoni vérbíróság Romániának. A demokráciáról és önrendelkezésről fecsegő nyugati hatalmak sehol sem engedték, hogy népszavazás döntsön a hovatartozásról az I. világháború után. Féltek, hogy túl sokan szavaznának a Magyarországhoz való tartozás mellett.
|
Felvidéki sor (Béketelep)
|
50 ezer km2 jutott Trianon után a Csehszlovákia nevű műállamnak. A magyar kisebbség elnyomása a kommunista rendszerben is folyamatos volt. (Erőszakos kitelepítések Magyarország, illetve az elűzött szudétanémetek által lakott települések irányába.)
|
Fiume u. (Tápé)
|
Az I. világháború előtt több mint10% volt Fiumében a magyarság aránya, a városban magyar gimnázium, magyar éttermek működtek. A magyarság aránya a világháború után drasztikusan lecsökkent.
|
Fogarasi u. (Újszeged)
|
A Fogarasi havasok 70 km hosszú, 40 km széles hegység, több kétezer m-nél magasabb csúccsal.
|
Fraknói u. (Móraváros)
|
Fraknó a trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott, német ajkú település volt Trianon előtt is.
|
Galgóci u. (Béketelep)
|
Galgóc: város a Vág partján a nagyszombati járásban.
|
Garam u. (Újrókus)
|
Garam: A Duna mellékfolyója Felvidéken. A Garam mentén fekszik többek között Besztercebánya, Zólyom, Léva.
|
Gömöri u. (Északi városrész)
|
Gömör és Kishont vármegye legnagyobb részét a Trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte. A vármegye 1910-ben magyar többségű volt. Legjelentősebb települése Rimaszombat.
|
Gyálai út (Tompasziget)
|
Gyála kis, már Trianon előtt is szerb többségű település közvetlenül a mai határ szerbiai oldalán.
|
Gyergyói u. (Újszeged)
|
A Gyergyói-medence Hargita megyében, a Görgényi-havasok és a Gyergyói-havasok között, a Maros felső folyásánál fekszik. Erdély egyik leghidegebb területe. Ősidők óta székelyek lakják. Legjelentősebb városa Gyergyószentmiklós.
|
Gyimesi u. (Újszeged)
|
Gyimes sajátos "Patakország" az egykori Csíkszék keleti határán, a Tatros felső folyásánál. A Tatros völgyében (Gyimesbükk, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok) élnek a gyimesi csángók, akik részben a korábban Moldvába menekült, részben az Erdélyben maradt székelyekből származnak.
|
Hargitai u (Újszeged)
|
A Hargita a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának (Kelemen-Görgény-Hargita) része. A néphagyomány szerint Hargita az Attila halála után ide menekült hunok vezérének a neve volt, ezért a székelyek Szent Hegyeként is említik. Természeti kincsekben páratlan gazdagságú.
|
Hátszegi u (Újszeged)
|
A Hátszegi-medence a Kárpátok egyik legnagyobb hegyközi medencéje, Erdély déli részének természeti és történelmi emlékekben leggazdagabb területe. Hátszeg városa magyar alapítású volt, a török betörések, a háborúskodások nyomán azonban a 19. századra elrománosodott.
|
Homoródi u. (Újszeged)
|
Homoród mente: kistáj, ahol a Hargitából eredő 59 km hosszú Nagy- és 46 km hosszan húzódó Kis-Homoród patakok hosszanti völgyeiben fekvő falvak településfüzérei találhatók, az egykori Udvarhelyszék keleti és déli részén.
|
Iglói u. (Fodorkert)
|
Igló a felvidéki németajkú Szepesség jelentős városa volt. Már 1880-ra szlovák többségű település.
|
Ipoly sor (Újrókus)
|
Az Ipoly folyót Trianon urai határfolyóvá tették, így sok színmagyar település jutott Csehszlovákiának.
|
Kanizsai u. (Újszeged)
|
Kanizsa színmagyar város volt Délvidéken, még ma is magyar többségű, de a település lélekszáma folyamatosan csökken.
|
Karánsebesi u. (Újszeged)
|
A dél-erdélyi Karánsebes a fordulatos erdélyi történelem jelentős városa volt. 1900-ban a lakosság 13%-a volt magyar, arányuk mára 1%-ra tehető.
|
Kassai u. (Kiskundorozsma)
|
Kassa a Felvidék jelentős városa, kezdetben német, majd magyar többséggel. Trianon után az új hatalom erőszakos szlovákosításba kezdett.
|
Késmárki u. (Fodorkert)
|
A felvidéki Késmárkot a 13. századtól kezdve németek lakták. 1910-ben német többségű, a magyarok aránya valamivel alacsonyabb volt a szlovákokénál. Mára a magyarság aránya 2%-ra csökkent.
|
Kézdi u. (Újszeged)
|
Kézdivásárhely a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja.
|
Kikindai u. (Újszeged)
|
A román-szerb határ közelében a szerbiai részen fekvő Kikinda magyar lakossága csaknem teljesen elpusztult a török időkben. Utána kezdődtek meg a szerb betelepítések határvédelmi feladattal.
|
Kismartoni u. (Rókus)
|
Kismarton város Őrvidéken. Lakosainak egyharmada volt magyar 1910-ben. Mára számuk megcsappant, a németajkúaké pedig megsokszorozódott.
|
Kolozsvári tér (Móraváros)
|
Kincses Kolozsvár Erdély fővárosa, történelme összefonódott Mátyás királlyal.
|
Korondi u. (Újszeged)
|
Korond a székelység egyik bástyája. Híres fazekasairól és a Fő utcán végighúzódó bazársorról.
|
Kőrösmező u. (Újszeged)
|
Kőrösmező már 1910-ben ruszin többségű volt. A terület hányatott sorsú lakói mesélték, hogy a 20. században 17 ország állampolgárai voltak, anélkül, hogy kimentek volna falujukból.
|
Küküllői u. (Újszeged)
|
A Nagy-Küküllő folyó a Görgényi havasokban ered, és a Kis-Küküllővel egyesülve torkollik a Marosba. Vidéke híres a magyar népművészetről, néptáncról. Lakossága mára vegyes.
|
Lékai u. (Móraváros)
|
Léka városának (Őrvidék) 1910-ben 1210, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Nevezetessége a Lékai vár.
|
Lendvai u. (Móraváros)
|
Lendva a Mura-vidék és a szlovéniai magyarság központi települése. 2002-ben 11 ezer lakosából 5600 szlovénnek, 3900 magyarnak vallotta magát.
|
Lomnici u. (Makkosháza)
|
A 2634 m magas Lomnici csúcs a Tátra legnépszerűbb és leglátogatottabb, bár nem a legmagasabb hegycsúcsa.
|
Lőcsei u. (Fodorkert)
|
Lőcse a magyar történelem és kultúra jelentős városa. Már a 19. század közepén is erősen szlovák többségű.
|
Ludas út (Klebelsberg-telep)
|
Ludas ma is magyar többségű kis település Délvidéken, Szabadka vonzáskörzetében.
|
Máramarosi u. (Fodorkert)
|
Máramaros a Trianon előtti Magyarország egyik vármegyéje volt. Meghatározó a természeti kincsekben gazdag Máramarosi havasok. Amikor Petőfi a koltói kastélyban, Nagybánya közelében írta híres verssorait «De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt (Szeptember végén)», a Máramarosi havasokat látta maga előtt.
|
Martonosi u. (Alsóváros)
|
Martonos ma is magyar többségű település Délvidéken, alig néhány km-re a trianoni határtól.
|
Mokrini u. (Klebelsberg-telep)
|
Mokrin délvidéki település. Eredeti neve Homokrév volt. A török hódoltság korabeli elnéptelenedés után szerbeket telepítettek be.
|
Murányi u. (Fodorkert)
|
Murányváralja a trianoni diktátumig Gömör és Kis-Hont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott. Már a 19. században szlovák többségű. Híressége a murányi vár, amely jelentős szereppel bírt a középkori magyar történelemben. A szatmári béke után jelentősége megszűnt, a vár lassú enyészetnek indult.
|
Mura u. (Rókus)
|
A Mura a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik. A Muraköz a Zrínyiekkel van összefonódva, de a muraközi ló is a tájegység nevét őrzi.
|
Nagybecskereki u. (Szőreg)
|
Nagybecskerek gyakorlatilag nagyon régóta szerb többségű település. Valamikor jelentős számú németség is élt itt. A magyarok aránya ma 14 %.
|
Nagyszombati u. (Béketelep)
|
Nagyszombat a mai Szlovákia hetedik legnagyobb városa, már a 19. században is szlovák többségű, de jelentős magyar és német kisebbséggel. Pázmány Péter itt alapított egyetemet, és itt készült el az első közüzemű vasútvonal a 19. században.
|
Nyitra u. (Újrókus)
|
Nyitra a viszontagságos magyar történelem fontos települése. Itt hunyt el 1095. július 29-én I. (Szent) László Árpád-házi magyar király. 1880-ban valamivel nagyobb volt a szlovákok aránya a magyarokénál.
|
Óbébai u. (Klebelsberg-telep)
|
Óbéba kis település az egykori Torontál vármegyében, a magyar-román-szerb hármashatár közelében. Trianon után Románia legnyugatibb települése lett.
|
Olt u. (Újszeged)
|
Az Olt folyó a Gyergyói-havasokban ered és kanyargós út után ömlik a Dunába Dél-Romániában.
|
Orsovai u. (Újszeged)
|
Orsova a Bánság délkeleti csücskében a Duna bal partján fekszik. Trianonig határváros volt a magyar-román-szerb hármashatárnál.
|
Palánkai u. (Kecskés-telep)
|
Palánka Trianon előtt német többségű kis település a Duna bal partján az egykori Bács-Bodrog vármegye területén. A magyarok mára szinte teljesen eltűntek.
|
Palicsi u. (Klebelsberg-telep)
|
Palics közkedvelt fürdőhely, gyakorlatilag Szabadka része.
|
Pancsovai u. (Klebelsberg-telep)
|
Pancsova dél-bánsági város a Duna és a Temes találkozásánál, ma Szerbia része. A magyarok aránya 2002-ben 3 % volt, azóta valószínűleg tovább csappant.
|
Parajdi u. (Újszeged)
|
Parajd Székelyföld jelentős, gyakorlatilag ma is magyar települése. Híres a sóbányáról, és sós meleg vizű fürdőjéről.
|
Pécskai u. (Újszeged)
|
Pécska kisváros Arad és Szeged között. 1910-ben még magyar többségű, mára a magyarok aránya megcsappant.
|
Petrozsényi u. (Újszeged)
|
Petrozsény bányászváros a Zsil völgyében. 1910-ben még magyar többségű, mára a magyarok aránya 10% alá esett.
|
Pöstyéni u. (Fodorkert)
|
Pöstyén gyógyfürdőiről nevezetes város Nagyszombattól 32 km-re északkeletre, a Vág partján. Már 1910-ben szlovák többségű. Mára a magyarok száma elenyésző.
|
Rábéi u. (Alsóváros)
|
Rábé kis település a magyar-román-szerb hármashatár mellett. Egykor Torontál vármegye, ma Szerbia része.
|
Radnai u. (Újszeged)
|
Radnát kapcsolatba lehet hozni Máriaradnával és a Radnai havasokkal. Előbbi híres ferences kegyhely, búcsújáró hely volt Aradtól nyugatra a Maros jobb partján, Lippával szemben. A Radnai havasok inkább csak a természetjárók, turisták között ismert. A környék régóta román többségű. Mégis, Borsabányán, az egyik nagyobb településen még tartanak magyar nyelvű szentmisét vasárnaponként.
|
Rahói u. (Újszeged)
|
Rahó már 1910-ben is ruszin többségű város a Fehér- és Fekete-Tisza összefolyásánál. Ma a lakosság 12%-a vallja magát magyarnak.
|
Rohonci u. (Rókus)
|
Rohonc Trianon előtt is németajkú település az Őrvidéken.
|
Rozsnyói u. (Fodorkert)
|
Rozsnyó Trianon előtt magyar többségű város volt az egykori Gömör-Kishont vármegyében. Ma a magyarok aránya 18%.
|
Szakolcai u. (Fodorkert)
|
Szakolca felvidéki város a nagyszombati kerületben a cseh határ közelében. A magyarság itt sohasem játszott jelentős szerepet.
|
Szamos u. (Tarján)
|
A Szamos vízgyűjtő területe Kolozs, Szilágy és Szatmár megyékre terjed ki. Vásárosnaménynál ömlik a Tiszába.
|
Szebeni u. (Újszeged)
|
Nagyszeben egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye székhelye.
|
Székely sor (Újszeged)
|
Székelyföldön ma is 70%-ban magyarok élnek. Emellett páratlan természeti szépségekkel dicsekedhet.
|
Szepesi u. (Petőfitelep)
|
A felvidéki Szepességre korábban a német jelenlét volt jellemző, a magyarság aránya itt sohasem volt meghatározó. Jelentős városai Késmárk, Lőcse, Igló, Poprád.
|
Tátra tér (Fodorkert)
|
A Tátra hegység 786 km²-nyi területen fekszik, javarészt Felvidéken, kisebb részben Lengyelországban. Több mint 30, 2500 m-nél magasabb hegycsúcsot számlál.
|
Temesvári körút (Újszeged)
|
A körutat a Kádár rendszerben Odesszai körútnak nevezték el. Temesvár a mai Románia harmadik legnagyobb városa. 1880-ban még német többségű, jelentős magyar kisebbséggel. Mára mindkét népcsoport csak marginális. Innen indult ki az 1989-es romániai forradalom.
|
Titeli u. (Klebelsberg-telep)
|
Titel kisváros a mai Szerbiában, a történelmi Bács-Bodrog vármegye területén.
|
Tordai u. (Újszeged)
|
Torda nevéről a tordai hasadék, a sóbánya, és a vallásszabadságot deklaráló 1568. évi tordai országgyűlés jut eszünkbe. A magyarság itt is haláltusáját vívja a román környezetben.
|
Torockói u. (Újszeged)
|
Torockó egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja.
|
Torontál tér (Újszeged)
|
Torontál egyike azon kevés vármegyéinknek, amely elért a korabeli országhatárig, és töredéke a mai Magyarország területén is megtalálható. A magyarság 1910-ben is csak 20%-ban volt jelen.
|
Törökkanizsa u. (Újszeged)
|
Törökkanizsa kisváros a Tisza bal partján az egykori Torontál vármegye területén alig 10 km-re a mai határtól. A szerbek aránya mára duplája a magyarokénak.
|
Trencséni u. (Fodorkert)
|
Trencsén vára a Felvidék egyik legnagyobb vára. Viharos történelmi múltja van. Már a 19. században is szlovák többségű.
|
Tusnádi u. (Újszeged)
|
Tusnádfürdő mai is magyar többségű kisváros Székelyföldön. Itt rendezik a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet.
|
Újvidéki u. (Kecskés telep)
|
Újvidék a legnagyobb délvidéki város a Duna mentén több mint 300 ezer lakossal. A magyarok aránya 1910-ben 40% volt, mára 6%-ra csökkent.
|
Ungvári u. (Fodorkert)
|
Ungvár 1910-ben még csaknem teljesen magyar népességű. Trianonban Csehszlovákiához csatolták, majd 1945 után a Szovjetunió része lett. Annak összeomlása után Ukrajna örökölte meg a várost Kárpátaljával együtt.
|
Uzsoki u. (Fodorkert)
|
Uzsok az Uzsoki-hágó alatt, az Ung folyó eredeténél fekvő falu. Már 1910-ben is ruszin-ukrán többségű.
|
Vág u. (Északi városrész)
|
A Vág a Duna felvidéki mellékfolyója. 400 km hosszúságú. Komáromnál ömlik a Dunába.
|
Vaskapu u. (Klebelsberg-telep)
|
A Duna Trianonig határfolyó volt Magyarország és Szerbia, majd Szerbia és Románia, továbbá Románia és Bulgária között. A Vaskapu a Kárpát-medence legnagyobb részének egyetlen kifolyása a világtenger irányába. Nem egyetlen szoros, hanem több szakaszból álló, 134 kilométer hosszú rendszer. Szabályozását, hajózhatóvá tételét a 19. században Széchenyi kezdeményezésére végezték el. Románia és Jugoszlávia 1964-ben vízierőművet épített, amely akkor a világ legnagyobbjai közé tartozott.
|
Verecke u. (Tápé)
|
Az utcanév, amihez talán nem kell magyarázatot fűznünk. Itt kezdődött a honfoglalás.
|
Zágon u. (Gyálarét)
|
Zágon nevét Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása tette híressé. A Háromszéki havasok aljában fekvő kis falu Trianonig tiszta magyar település, ma a magyarok aránya éppen csak meghaladja a románokét.
|
Zólyomi u. (Fodorkert)
|
Zólyom már a 19. században is szlovák többségű város a Garam folyó kanyarulatában, Besztercebánya közelében.
|
Zsil u. (Újszeged)
|
A Zsil a Duna bal parti mellékfolyója Dél-Erdélyben, mellette fekszik Petrozsény.
|
Zsitva sor (Újrókus)
|
A Zsitva a Nyitra bal oldali mellékfolyója. Ógyalla közelében torkollik a Nyitrába, amely a Vággal egyesülve Komárom fölött éri el a Dunát.
|
Zsolnai u. (Fodorkert)
|
Zsolna felvidéki iparváros a cseh és lengyel határ közelében. 1910-ben a lakosság egy negyede magyar. Mára a magyarság gyakorlatilag eltűnt.
|
Zsombolyai u. (Újszeged)
|
A Torontál vármegyei települést a török idők után németek építik fel újra. A német lakosság a II. világháború végén elmenekült, vagy deportálták.
|
Rendhagyó történelem- és földrajzóránk végére értünk.
A korabeli Magyarország etnikai térképét szemlélve csak egy kínzó kérdésünk marad: az etnikai viszonyok, a pánszláv, nagyromán elszakadási törekvések ismeretében hogyan merték a kor magyar politikusai hozzájárulásukat adni egy ilyen háborús kalandhoz?
A harmincas-negyvenes évek megcsillantották a békés határrevízió lehetőségét.
Mindez egy felemás helyzetet hozott, amit sem területrabló szomszédaink, sem a világ urai nem fogadtak el. A német háborús vereség aztán a magyar álmokat is megpecsételte.
És hogy mit hoz a jövő? Senki nem tudja. Nekünk, magyaroknak egy a fontos: őrizzük a lángot, őrizzük magyarságunkat, szeressük magyar honfitársainkat, és figyeljünk az új veszélyekre.
2022. augusztus
Király József
(az egykor volt kisfiú)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »