Szlovákiában már az ötödik egymást követő hónapban kétszámjegyű ütemben nőnek a fogyasztói árak. Az éves infláció júliusban elérte a 13,6%-ot, az élelmiszerárak és a rezsiköltségek azonban csaknem az ötödével nőttek. Az egyedüli jó hír, hogy az üzemanyagokhoz a pár héttel ezelőttihez képest már valamivel olcsóbban juthatunk hozzá.
Az éves infláció Szlovákiában már a tizennyolcadik egymást követő hónapban megszakítás nélkül emelkedik.
„Az éves drágulás 2022 júliusában 13,6%-ra emelkedett, ami továbbra is több mint 20 éves rekordnak számít, a drágulás üteme azonban már kezd lassulni. Júniushoz képest az infláció az elmúlt hónapban már csak 0,4 százalékponttal emelkedett, míg az év első hónapjaiban 1,4 százalékpontos volt az infláció havi növekedési üteme. A rossz hír, hogy az év hetedik hónapjában is az összes megfigyelt termékcsoportban nőttek az árak”
– mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője, aki szerint az infláció továbbra is a nyugdíjasokat sújtja a legnagyobb mértékben. Míg a nyugdíjasok által leginkább vásárolt termékek alapján kiszámolt nyugdíjas infláció júliusban éves szinten csaknem 15 százalékkal nőtt, az alkalmazottak esetében ez 13,5 százalék körül mozgott.
A legnagyobb árugrást júliusban is az élelmiszerek esetében mérték. „Az élelmiszerek csaknem 20, az alkoholmentes italok 10 százalékkal drágultak az egy évvel korábbi árszinthez képest” – figyelmeztet Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője. A lakosság számára legfontosabb élelmiszerek közül a kenyér 23, a hús 20, a tej, a sajt és a tojás 22 százalékkal drágult. A leglátványosabb áremelkedést, több mint 50 százalékosat, azonban továbbra is az étolajok esetében mérték. A nyári szezonnak köszönhetően a zöldség- és gyümölcsárak ugyan valamivel lassabban nőttek, a zöldségekért azonban így is a tizedével többet fizetünk, mint tavaly ilyenkor.
Az élelmiszerek látványos drágulásához a történelmi csúcsokat döntögető energiaár-növekedés járult hozzá a legnagyobb mértékben. A pékek szerint hosszú évtizedekig a munkaerőre fordított összeg tette ki a költségeik legnagyobb hányadát, mára azonban ezt felváltották az energiaköltségek.
„A pékségek is kénytelenek tőzsdei áron vásárolni a gázt és az áramot. Egy évvel ezelőtt például a gáz megawattóránként 36 euróba került, szemben a mai 196 euróval, ami csaknem 540%-os drágulásnak felel meg. Ez példátlan helyzet”
– nyilatkozta lapunknak Milan Lapšanský, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének (SZPCC) az igazgatótanácsi elnöke, aki szerint a kormánynak mielőbb lépnie kellene az ügyben, ellenkező esetben a családok egy részének hamarosan az alapvető élelmiszerek is megfizethetetlenek lesznek.
Az inflációra gyakorolt hatása szempontjából a második legkritikusabb ágazat a lakhatás, amelyre a családok az összes kiadásaik nagyjából negyedét fordítják. „A rezsiköltségek és az energiaárak júliusban 16%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest, az év eleji energiaár-emelkedés hatása most a szilárd tüzelőanyagok drágulásával párosult, ami elsősorban a fatüzelés iránti növekvő érdeklődéssel magyarázható” – állítja Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Alaposan bele kellett nyúlniuk a pénztárcájukba azonban azoknak is, akik szlovákiai nyaralást terveztek, az éttermi és szállodai szolgáltatások ára ugyanis több mint 20%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
„A jó hír, hogy az üzemanyagárak az előző hónaphoz képest júliusban már 1,5 százalékkal csökkentek, ebben a szegmensben ez az első visszaesés 2021 decembere óta. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy még így is nagyjából 36 százalékkal drágábban tankolhatunk tavaly júliushoz képest” – tette hozzá Morháčová. Jana Glasová, a 365.bank elemzője ugyanakkor arra számít, hogy a következő hónapokban is folytatódhat az üzemanyagárak szerény csökkenése.
Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban?
„Egyre több jel utal arra, hogy az infláció a nyári hónapokban éri el a csúcspontját, és az év második felében már visszafogottabb ütemben nőhetnek az árak. Várakozásaink szerint az év egészét tekintve idén így 11,4 százalékkal nő az átlagos árszint a tavalyihoz képest. Sok függ azonban majd attól is, hogy a kormánynak sikerül-e biztosítania elegendő gázt a téli fűtési szezonra, ami csökkentheti az energiapiacra nehezedő nyomást”
– véli Matej Horňák.
Koršňák szerint a drágulás ütemének a gyors csökkenésére semmiképp sem számíthatunk, mivel a magasabb energiaárak várhatóan még több ágazatba gyűrűznek majd át. Koršňák az idei évre emiatt 12–13 százalékos inflációval számol, és szerinte még jövőre is további 10 százalékos drágulásra kell felkészülnünk.
„Ha azonban a kormánynak nem sikerül keresztülvinnie a lakossági energiaárakkal kapcsolatos elképzeléseit, azok közül is elsősorban a villanyárak befagyasztását, az infláció üteme a jövő év elején elérheti akár a 20 százalékot is”
– figyelmeztet az UniCredit Bank elemzője.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
