A Magániskolák Szövetség bírálja az oktatási reformot, a tárca visszautasítja a kritikát Koleszár Linda2026. 07. 09., cs – 18:34
A Szlovákiai Magániskolák és Oktatási Intézmények Szövetsége (ASŠŠZ) több ponton is bírálja az oktatási minisztérium új intézkedéscsomagját, amely jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt áll. A szervezet szerint a tervezet előkészítéséből hiányzott az érdemi szakmai párbeszéd és a hatásvizsgálat, míg a minisztérium azt állítja: a jogszabály-módosításokat hónapokon át tartó egyeztetések előzték meg, és minden beérkezett észrevételt megvizsgálnak.
Az ASŠŠZ szerint az oktatási minisztérium által előterjesztett reformcsomag jelentős változásokat hozna a közoktatás működésében, ugyanakkor a tervezetet nem előzte meg kellő szakmai vita. A szervezet kifogásolja azt is, hogy a módosítások várható hatásairól nem készült átfogó elemzés, továbbá a javaslatot a nyári szabadságolások időszakában bocsátották véleményezésre.
A szövetség rámutatott: a tárcaközi egyeztetés során több mint hatszáz észrevétel érkezett a jogszabálytervezethez. Álláspontjuk szerint ez azt jelzi, hogy a szakmai szervezetek jelentős része komoly fenntartásokkal viszonyul a beterjesztett módosításokhoz.
Az ASŠŠZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a minisztérium egyetlen törvénymódosítás keretében nemcsak a közoktatási törvényt, hanem további öt kulcsfontosságú jogszabályt is módosítana.
Négy problémára figyelmeztetnek
A szervezet szerint a tervezet négy olyan irányt erősít, amely hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolhatja az oktatási rendszer működését.
Az első a központosítás. Véleményük szerint az állam egyre nagyobb befolyást szerezne többek között az igazgatói kinevezések, az iskolák nyilvántartásból való törlése, a tanulói átiratkozások, az iskolakörzetek, valamint a felvételi eljárások egyes elemei felett. Ezzel párhuzamosan csökkenne az iskolák és fenntartóik önálló döntési lehetősége.
Második problémaként az adminisztratív terhek növekedését említik. Az ASŠŠZ szerint a módosítások új jelentési kötelezettségeket és további bürokratikus feladatokat rónának az intézményekre.
A harmadik kifogás a bizalmatlanság erősödése. A szervezet úgy látja, hogy a szabályozás abból indul ki, hogy a szülők, az iskolák és a fenntartók fokozott ellenőrzésre szorulnak, ami újabb korlátozásokhoz és szankciós eszközökhöz vezethet.
Negyedik elemként a szövetség azt kifogásolja, hogy az iskolahálózat átalakításánál elsősorban mennyiségi mutatók – például a tanulólétszám vagy az intézmények mérete – kapnak szerepet, miközben szerintük háttérbe szorulnak a minőségi szempontok.
A tárca szerint széles körű egyeztetés zajlott
Az oktatási minisztérium visszautasította az ASŠŠZ állításait. Közlése szerint a jogszabályok előkészítését hónapokon át tartó egyeztetések előzték meg, amelyeken szakmai szervezetek, fenntartók, iskolák és más partnerek is részt vettek.
A tárca hangsúlyozta, hogy a jogalkotás a szokásos eljárásrend szerint zajlik, nem gyorsított eljárásban. Minden beérkezett észrevételt kiértékelnek, a vitás kérdésekben pedig egyeztető tárgyalásokat tartanak az érintett szervezetek részvételével.
A minisztérium szerint a szövetség megalapozatlan aggodalmakat fogalmaz meg, miközben a reform céljai nyilvánosak és hosszabb ideje ismertek.
A tárca szerint az iskolahálózat optimalizálása régóta napirenden van, és a mostani módosítások célja, hogy minden diák hozzáférjen a magas színvonalú oktatáshoz. Érvelésük szerint a kisebb iskolák átlagosan gyengébb tanulmányi eredményeket érnek el, és sok esetben nehezebben biztosítják a megfelelő szakos ellátottságot.
A minisztérium ezért támogatná a kisebb intézmények együttműködését, illetve iskolai klaszterek létrehozását, amelyektől a szakmai színvonal javulását várja.
Véleményezési szakaszban van a javaslat
A minisztérium júniusban terjesztette tárcaközi egyeztetésre az intézkedéscsomagot. A tervezet egyebek mellett bővítené az iskolákban közvetlenül elérhető támogatási szolgáltatásokat, lehetővé tenné az önkéntes teljesítményalapú szerződések alkalmazását a középiskolákban, valamint módosítaná az alapiskolai hálózat működésére vonatkozó szabályokat.
A jogszabálytervezet további sorsa a beérkezett észrevételek kiértékelése és az esetleges egyeztetések eredményétől függ. (tasr)
Kapcsolódó cikkünk
Jelentős szakmai és politikai egyeztetések zajlanak a szlovákiai közoktatás jövőjéről. Ennek részeként kedden Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter fogadta a Magyar Szövetség Oktatáspolitikai Műhelyének képviselőit, miközben a magyar oktatási szakemberek több országos szakmai fórumon és munkacsoportban is részt vesznek, hogy a készülő reformok során a nemzetiségi oktatás szempontjai is érvényesüljenek.
A minisztériumban tartott találkozón Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, valamint az Oktatáspolitikai Műhely képviseletében Tamás Erzsébet oktatási szakértő és Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője tekintette át a magyar oktatást érintő legfontosabb kihívásokat Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszterrel. A párt elnöke Facebook-bejegyzésében számolt be a találkozóról. Tájékoztatása alapján az egyeztetésen szó esett a készülő oktatási törvénycsomagról, az iskolahálózat átalakításáról, a finanszírozás kérdéseiről, valamint a nemzetiségi oktatás sajátosságainak jogszabályi érvényesítéséről.
A tárca nyitott a javaslatokra
A tárgyalás egyik fontos eredménye, hogy a minisztérium rendelkezésre bocsátja az úgynevezett fejlesztési terv eredményeit, amelyek fontos szakmai alapot jelenthetnek az Oktatáspolitikai Műhely elemző munkájához. A küldöttség ismertette azt a 13 kistérségben lebonyolított szakmai konzultációsorozatot is, amely során több száz magyar szülő, iskolaigazgató és polgármester osztotta meg tapasztalatait és javaslatait a magyar iskolarendszer jövőjéről.
A megbeszélésen a magyar fél hangsúlyozta: szükséges, hogy a nemzetiségi oktatás sajátos helyzete a készülő jogszabályokban is egyértelműen megjelenjen. Javaslatként fogalmazták meg azt is, hogy a magyar iskolák finanszírozását ne az országos átlagos tanulólétszámhoz, hanem a magyar intézmények saját átlagos diáklétszámához igazítsák.
Emellett szakmailag indokoltnak tartják, hogy a kisebb településeken az óvodai nevelést és az alapiskola első ciklusát összehangoltabban szervezzék meg annak érdekében, hogy a legkisebb gyermekek lehetőség szerint saját településükön vagy annak közvetlen közelében kezdhessék meg tanulmányaikat.
Gubík a bejegyzésben közölte, hogy az oktatási tárca vezetője nyitott az Oktatáspolitikai Műhely javaslataira. „Tomáš Drucker nyomatékosította a klaszterek létrehozásának szándékát, és felajánlotta, hogy a reformmal foglalkozó munkacsoportban vegyenek részt a magyar oktatási műhely képviselői is” – áll a pártelnök bejegyzésében.
A biztosított magyar oktatás a cél
A Comenius Pedagógiai Intézet (CPI) szintén beszámolt a találkozóról az oktatási miniszterrel és tanácsadójával, Ravasz Ábellel. Az intézet szerint a minisztérium által létrehozott szakmai munkacsoportban való részvételük célja, hogy a közoktatási törvények módosításakor érvényesüljenek a nemzetiségi oktatás sajátosságai, és hosszú távon biztosított legyen a magyar iskolák megmaradása és fejlődése.
Több síkon zajlanak az egyeztetések
Az elmúlt napokban nemcsak a minisztériummal, hanem más politikai szereplőkkel is folytatódtak az egyeztetések. A Comenius Pedagógiai Intézet nemrégiben arról számolt be, hogy június 25-én Pozsonyban, a Magániskolák Szövetsége kezdeményezésére szakpolitikai tanácskozást rendeztek az oktatás hosszú távú stratégiai céljairól. A fórumon a parlamenti és parlamenten kívüli pártok oktatáspolitikusai és szakértői vitatták meg a szlovák közoktatás legfontosabb kihívásait. A magyar oktatási intézményeket Tamás Erzsébet, Kállay András, a Pro Civis munkatársa és Fodor Attila képviselte.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a közoktatás előtt álló kihívások olyan hosszú távú megoldásokat igényelnek, amelyek túlmutatnak az aktuális politikai ciklusokon és pártpolitikai érdekeken. A szervezők szándéka szerint az oktatás jövőjéről szóló szakmai párbeszéd a következő hónapokban is folytatódik.
A következő időszak különösen fontos lesz, hiszen a készülő oktatási törvénytervezetek társadalmi egyeztetése még folyamatban van. Ahogyan arról már korábban beszámoltunk az egyeztetéssel kapcsolatosan az Oktatáspolitikai Műhely komplex javaslatcsomagot készített. A Magyar Szövetség Oktatáspolitikai Műhelye és a magyar oktatási szakmai szervezetek célja, hogy a reformok végleges formájukban is figyelembe vegyék a felvidéki magyar közösség oktatási igényeit és hosszú távú érdekeit.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovákiai magyar közoktatás helyzetének javítását és hosszú távú fenntarthatóságát célzó komplex ajánláscsomagot tett közzé az Oktatáspolitikai Műhely. A szakmai platform hangsúlyozza, hogy javaslatai összhangban állnak azzal az átfogó oktatási reformmal, amelynek részeként a parlament tavaly októberben elfogadta az új tanügyigazgatási és oktatásfinanszírozási szabályozást.
Az Oktatáspolitikai Műhely – amelyben többek között felsőoktatási intézmények, szakmai szervezetek és oktatási érdekképviseletek működnek együtt – 2026 első hónapjaiban Dél-Szlovákia magyarok lakta térségeiben 13 regionális szakmai fórumot szervezett. A találkozókon mintegy 400 polgármester, iskolaigazgató, önkormányzati szakember és szülői szervezet képviselője vett részt. A konzultációk középpontjában az oktatási rendszer előtt álló kihívások, a jogszabályi változások, valamint a magyar iskolahálózat jövőbeni szerkezetének kérdései álltak.
A műhely szerint az iskolahálózat átalakítását a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, az átalakuló finanszírozási környezet és a minőségi magyar nyelvű oktatás hosszú távú biztosításának igénye egyaránt indokolja.
Óvodák és alapiskolák egyesítését szorgalmazzák
A javaslatok egyik legfontosabb eleme a magyar óvodák és a magyar alapiskolák összevonása ott, ahol mindkét intézménytípus működik. A szakértők szerint az egyesített intézmények létrehozása nemcsak a hatékonyabb működést segítheti elő, hanem alkalmazkodik az új jogszabályi környezethez is, amely szerint az óvodák a jövőben nem működhetnek a községek szervezeti egységeiként.
Azokban a településekben, ahol erre adottak a feltételek, a műhely önálló magyar és szlovák intézmények létrehozását is elképzelhetőnek tartja a jelenlegi közös igazgatású struktúrák átalakításával.
Új modell a kisiskolák számára
A kisebb, csak alsó tagozattal működő alapiskolák esetében az Oktatáspolitikai Műhely azt javasolja, hogy megfelelő helyi feltételek mellett kapcsolódjanak nagyobb, teljes szervezettségű intézményekhez, és kihelyezett tagintézményként működjenek tovább. Az elképzelés szerint ez növelheti az intézmények stabilitását, javíthatja a pedagógusellátottságot és szélesebb szakmai kínálatot biztosíthat a tanulók számára.
A szakértők szerint ezzel a megoldással a kisebb települések megőrizhetik oktatási intézményeiket, miközben azok szakmailag és szervezetileg erősebb háttérre támaszkodhatnak.
Az új oktatási ciklusokhoz igazodó szerkezet
A reform részeként az alapiskolai oktatás szerkezete is átalakul: a jelenlegi alsó és felső tagozatos rendszer helyét három oktatási ciklus veszi át. Erre tekintettel az Oktatáspolitikai Műhely azt javasolja, hogy
az alacsony tanulólétszámú falusi iskolák elsősorban az óvodai nevelésre és az első oktatási ciklus biztosítására koncentráljanak, míg a második ciklus oktatását csak kivételes esetekben vezessék be.
A műhely álláspontja szerint ez a megoldás jobban igazodik a demográfiai és személyi feltételekhez, miközben hozzájárulhat az oktatás minőségének megőrzéséhez.
Iskolaközpontok létrehozását javasolják a városokban
A városokban működő magyar oktatási intézmények számára a szakértők az alapiskolák és gimnáziumok összevonását, iskolaközpontok létrehozását ajánlják. Az ilyen központokhoz később óvodák, művészeti alapiskolák, speciális intézmények vagy szabadidőközpontok is kapcsolódhatnának. Erre példaként az ipolysági iskolaközpontot említik.
Kapcsolódó cikkünk Ipolyság |
Megnyitotta kapuit Ipolyságon a Magyar Iskolaközpont a Szondy György Gimnázium és a Pongrácz Lajos Alapiskola egyesülésével, melynek fenntartója Ipolyság városa lett.
Az ipolysági Magyar Iskolaközpontban 306 diák, 34 pedagógus és szakoktató, valamint 7 kisegítő alkalmazott kezdi meg az új tanévet. Ipolyság városa az Ipolymente legnagyobb iskolájának lett a fenntartója. Nyitra megye iskolahálózatának optimalizációs folyamatában a nemzetiségi oktatás fennmaradásának és megerősítésének érdekében a város átvette a gimnázium fenntartási jogkörét.
Az iskola erős pedagógusi gárdával indít, növekedett az oktatás szakmaisága, tizennégy osztály minőségi felszerelése és az aktualizált iskolaprogramok biztosítják az új magyar iskolaközpont munkáját és fejlődését. Az iskola élére megbízott igazgatóként Gajdács Mónika került, majd hat hónapon belül igazgatóválasztásra kerül sor. Az iskolaközpont a 2025/2026-os tanévben 8 új osztállyal bővül majd, ami a meglévő épület kiszélesítésével fog megtörténni.
Az ünnepélyes tanévnyitón jelen volt Bárkányi József, Magyarország nagykövetségének besztercebányai konzulja, Ravasz Ábel, az oktatásügyi miniszter tanácsadója, Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke, Szőköl István, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) komáromi központjának igazgatója, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, Zachar Pál megyei képviselő és Ipolyság város polgármestere, Nagy Tímea alpolgármester, Bugyi István önkormányzati képviselő, Révész Angelika, az iskolaügyi, ifjúsági és sportszakosztály vezetője, valamint Lupták Mónika, a szülői szövetség elnöke is.
A színvonalas oktatás biztosítása
Gajdács Mónika ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy ez a tanévnyitó kivételes, történelmi, büszkeségre és ünneplésre méltó.
„Nemcsak a tanévnyitót ünnepeljük, hanem olyan folyamat végeredményét, amely olykor nehéz, meredek és bizony nem akadálymentes folyamat volt. Boldog születésnapot, Iskolaközpontunk”
– mondta az igazgató. Kiemelte, hogy bízik az iskolaközpont jövőjében, hogy egy erős vára lesz az Ipoly-mente magyarságának. Továbbra is biztosítani szeretnék a színvonalas oktatást a régióban, s merészen tekintenek a jövőbe, élve a lehetőségeikkel.
A rendíthetetlen bástya
„Tavaly a tanévnyitón azt mondtam, hogy nagy célunk van ezzel az iskolával”
– kezdte Zachar Pál polgármester, aki elmondta, hogy a régió legerősebb és legszínvonalasabb iskoláját szerették volna megalakítani.
„Rengeteg jó szándékú ember munkája kellett ahhoz, hogy ez a csoda, ez az iskolaközpont létrejöjjön”
– mondta. Kiemelte, hogy az egész országban, s még Magyarországon is elismerően beszélnek arról, hogy Ipolyság, az itt élők mertek belekezdeni az építkezésbe, egy szilárd, rendíthetetlen bástyát létrehozva a magyar oktatásnak.
Ravasz Ábel az ünnepségen elmondta, hogy titkon várta az ipolysági iskolaközpont meghívóját a tanévnyitóra, ugyanis minden szempár ide irányult ezen a napon.
„Ez a város nem egy határváros ma, ami a világ végén van és küszködik, hanem itt van minden, ami a szlovákiai magyar jövőt illeti. A város és az itt élők húztak egy lapot akkor, amikor kellett, s a jó lapot húzták ki. Megalapul itt egy olyan iskolaközpont, amely nemcsak Ipolyságon teszi lehetővé azt, hogy jó minőségű magyar oktatás legyen itt, hanem utat mutat az ország többi részén is, hogy hogyan lehetne ezt csinálni”
– mondta. Az oktatásügyi miniszter tanácsadója reméli, hogy az intézmények hálózati reformjában sikerül még kialakítani jól működő együttműködéseket – classtereket – a többi, környékbeli iskolában is.
Csenger Tibor: A szülők hozták el a fordulópontot az iskolaközpontnál!
Csenger Tibor megyei alelnök az ünnepélyes tanévnyitón elmondta, hogy már korábban is próbálkoztak az iskolaközpont létrehozásával, azonban ehhez akarat is kell. 2023-ban indult el ez az akarat, amikor a városban és a megyében is változások történtek. Úgy látja, hogy a fordulópontot a szülők hozták el igazán, amikor elmentek képviselni saját véleményüket a megyére. Kiemelte, a szülők döntése nagyon fontos, s az első döntés akkor születik meg, amikor ide íratják be gyermeküket.
„Itt most már nemcsak kilencedikig, hanem egészen érettségiig tudják folytatni tanulmányaikat a diákok. Szerintem ez a kiút, főleg az ilyen térségekben, amilyen Ipolyság is, vagy Zselíz, Párkány és Érsekújvár. Iskolaközpontot kell kialakítani azonos nyelven, magyar nyelvű iskolaközpontokat létrehozni. Ez Ipolyságon sikerült”
– mondta a megye alelnöke.
Szükségszerű együttműködés
Ravasz Ábel, Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter tanácsadója lapunknak elmondta, hogy az iskolahálózatok optimalizációja tavaly kezdődött. „Erre azért van szükség, hogy minőségi oktatás legyen, s a gyerekeknek garantálva legyen, hogy minőségi oktatást kapnak, legyen szó szlovák vagy akár magyar gyerekekről. Ipolyságnak úgy sikerült erre reagálnia, hogy egy saját koncepcióval álltak elő, nem a középiskolákat összevonni egymással, hanem létrehozni egy magyar iskolaközpontot. Amikor erről értesültünk, azonnal támogattuk a kezdeményezést, hisz a helyből induló jó kezdeményezések megkapják az állam támogatását. Remélem, hogy a következő lépésben sikerül kiépíteni egy iskolai clustert is, ami magába foglalja a környék alapiskoláit” – nyilatkozta lapunknak Ravasz. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy abszolút megvan más városokban, más járásokban is az esély arra, hogy iskolaközpontok jöjjenek létre, Ipolyság nincs kivételes helyzetben, csak ők kezdték el.
„Harminc évig tartottuk a frontot, hogy minden iskolát a létező formájában megtartsunk magyar vidéken, de ez azt eredményezi, hogy egyre több iskola zár be, nem tudják fenntartani magukat. Nem lehet az, hogy minden egyes kisiskolánk erődítményként működik, mert nem lesz, aki védje a falakat. Muszáj lesz együttműködni valamilyen formában”
– mondta Ravasz.
Jó példa Ipolyság
Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója szerint neki is nagy öröm, hogy ez a folyamat célba ért. Már 20-25 évvel ezelőtt jelezték a veszélyeztetett térségekben lévő polgármestereknek, iskolaigazgatóknak, hogy gondolkodni kell valamilyen társulásokon. „Már akkor lehetett látni, hogy nem lehet minden magyar iskolát megmenteni. Sokat dolgoztunk és sokat gondolkodtunk a kollégákkal” – részletezte Fodor. Azt is elmondta, hogy ugyanezt a harcot hamarabb kezdték Érsekújvárban, mint Ipolyságon, de ott döcögősebben megy a dolog.
„Úgy gondolom, hogy Érsekújvárnak s más kisvárosoknak, ahol például alapiskola és középiskola is működik, jó példa lehet Ipolyság. A gimnáziumok veszélyeztetettek ebben a küzdelemben”
– vélekedett.
Mérhetetlen lehetőségek
Szőköl Istvánt, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) komáromi központjának igazgatóját arról kérdeztük, hogy miként lehet elképzelni a tényleges változásokat az iskolaközpont életében.
„Nagyon nagy előrehaladás mindez, és Ipolyság ebből a szempontból egyedülálló. Az iskola ezzel csak nyerhet, megerősödik az intézmény, minőségibb lesz az oktatás, és a tanári gárda is fejlődik. Jövő évben elindul a reform az összes általános iskolában Szlovákiában, s mi ebben sokat tudunk segíteni az intézménynek”
– részletezte.
Szerinte a nyolcosztályos gimnáziumoknak nagy jövőjük lesz az elkövetkezendőkben, s ha volna rá igény, akkor ez elképzelhető Ipolyságon is az új iskolaközpontban. „Látok rá esélyt, ha volnának diákok, de mivel iskolaközpontról van szó, nem szabad elfeledni, hogy az általános iskolából akkor a diákok elkerülnének a gimnáziumba, ami egy plusz osztályt jelent. Nem biztos, hogy az iskolaközpont ezzel nyerne. Át kell gondolni, át kell számolni” – osztotta meg a véleményét. Szőköl István reális meglátásnak tartja azt is, hogy a jövőben valamilyen szakbővítés legyen az iskolaközpont életében.
„Az az új tapasztalat, hogy a gimnáziumok vagy a szakiskolák nyelviskolákat vesznek magukhoz. Ipolyságon is egy valós kép lehet, hogy nyelvi vagy más tanulmányi programok épüljenek be az intézmény életébe. Ez új diákokat is hozhat a környékről”
– részletezte.
Nem jelent pluszkiadást
„Fantasztikus érzés és élmény ez az egész, óriási erő árad belőle. Ez egy valódi összefogás eredménye, láthattuk, mennyien eljöttek az ünnepségre”
– nyitotta a beszélgetést Zachar Pál polgármester, akit arról kérdeztünk, hogy miként fogja tudni a város megoldani a költségeket.
„A mi számításaink szerint az iskola önfenntartó lesz, nem jelent többletköltséget a városnak. Most az elején természetesen voltak pluszkiadások, mint például az, hogy a megye nem adta át ingyen azt a vagyont, amit az államtól kapott az iskola működtetésére. A várost megsarcolta 5000 euróval. Vannak ilyen finomságok, huncutságok, de ezeken mi túllendülünk, hisz az a célunk, hogy az iskola beinduljon. Már most dolgozunk a következő időszak költségvetésén, s látjuk, hogy nem jelent többletet az iskolaközpont fenntartása”
– részletezte Zachar.
Az elképzelés célja, hogy egy intézményi kereten belül biztosítsa a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumát, valamint erősítse a városok és vonzáskörzetük magyar közösségeinek oktatási infrastruktúráját.
Együttműködésre épülő iskolai klaszterek
A javaslatcsomag kiemelten foglalkozik az úgynevezett iskolai klaszterek létrehozásának lehetőségével is. A műhely szerint az intézmények és fenntartók együttműködése lehetőséget teremthet az emberi és anyagi erőforrások hatékonyabb felhasználására, a szakmai tudás megosztására, valamint a támogató szolgáltatások bővítésére.
A szakértők ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy az oktatási tárca pontosítsa az ilyen együttműködések jogi, szakmai és finanszírozási kereteit.
Hosszú távú szemléletet sürgetnek
A dokumentum hangsúlyozza, hogy az iskolahálózat optimalizálását nem elszigetelt, rövid távú intézkedésekkel, hanem átfogó stratégiai szemlélettel érdemes megvalósítani.
Az Oktatáspolitikai Műhely szerint az újonnan létrejövő intézményeknek továbbra is önálló magyar oktatási intézményekként kell működniük, mivel a közös igazgatású magyar–szlovák intézmények esetében nem látják biztosítottnak a magyar tagozatok hosszú távú fennmaradását.
A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy minden átalakítás alapját a helyi viszonyok részletes felmérése, a valós adatokon alapuló tervezés, valamint az érintettek közötti párbeszéd kell hogy képezze. A javaslatok értékelésekor a fenntarthatóság, az elérhetőség és az oktatás minősége mellett figyelembe kell venni a magyar gyermekek anyanyelvi oktatáshoz való jogának érvényesülését is.
Az Oktatáspolitikai Műhely közölte:
a jövőben is kész szakmai támogatást nyújtani az iskolahálózat átalakításában érintett önkormányzatoknak, intézményeknek és döntéshozóknak. A szervezet szerint a szlovákiai magyar oktatás jövője közös felelősség, amely hosszú távú együttműködést és stratégiai gondolkodást igényel.
Az Oktatáspolitikai Műhely által készített, nyilvános javaslatcsomag IDE kattintva tekinthető meg.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
