A liberalizmus mai formájának középpontjában a globalizáció áll
Legújabb, „What Was Liberalism? The Past, Present, and Promise of a Noble Idea” című kötetében James Traub emlékezet, hogy kezdetben liberális ideológia fő célja a kormányzati hatalom ellenőrzése volt. A 20. században azonban, Theodore Roosevelt és Franklin D. Roosevelt idején az ideológia fő mozgatórugójává a nagyvállalatok ellenőrzése vált. Traub könyvében kiemeli, hogy ugyan az ideológia folyamatosan változott az idő során, egészen a 20. század végéig a liberalizmus középpontjában a nemzet és egy adott állam polgárainak érdekképviselete állt. Szerinte azonban az 1990-es években azonban az ideológia utat tévesztett és egy olyan hitrendszerré alakult át, amelynek képviselői a polgári jogok, a környezetvédelem és a szociális jóllét mellett kötelezték el magukat. A liberális értékeket képviselő politikusok támogatottsága emiatt már a 20. század végén csökkenni kezdett, ugyanis a munkásosztály nagy része egyre távolabbinak érezte az eszmerendszert. A liberális ideológia támogatottságának végét pedig a globalizált világgal való azonosulás hozta el.
A liberalizmus a globalizáció hatására veszítette el támogatottságát
Traub úgy látja, hogy az amerikai demokraták a globalizáció hatására túlságosan kozmopolitává váltak, és az általuk képviselt irányvonallal – főként a bevándorlás és az identitáspolitika terén – a vidéki szavazók, valamint a munkásosztály tagjai nem tudnak azonosulni. A szerző kiemeli, hogy miközben a globalizáció a nyugati középosztályt kifejezetten hátrányosan érintette, addig a kozmopolita liberálisok a szabadkereskedelem és a tömeges bevándorlás haszonélvezőivé váltak. Kiváltságos helyzetük miatt azonban számos nyugati szavazópolgár tekint megvetéssel a liberális elitre. A globalizáció következményeként tehát a liberalizmus mind a munkásosztály, mind a középosztály támogatottságát elveszítette. Demokratikus támogatottság nélkül azonban az ideológia elitizmussá változik – állítja a szerző. Nyugat-Európában a liberális uralom az utóbbi években a tömeges bevándorlás hatására indult hanyatlásnak. A migrációs válság hatalmas sebet ejtett Európa kultúráján, ugyanis a bevándorlók – akik főként iszlám országokból érkeznek – nem csupán gazdasági veszélyt jelentenek, hanem Európa kulturális és vallási egységét és fenyegetik.
A liberális nacionalizmus jelentheti a liberalizmus ideológiájának a jövőjét
James Traub szerint az ideológia megújulása a liberális nacionalizmus formájában lehetséges. A liberális gondolkodóknak és politikusoknak vissza kell térniük a liberalizmus alapjaihoz, azaz nem a bevándorlást és identitáspolitikát, hanem ismételten a nemzetállam érdekeit kell az ideológia középpontjába helyezniük. A liberális nacionalizmus ráadásul lehetővé tenné a globalizáció kultúrára gyakorolt negatív hatásainak kezelését is.
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
