Senkit ne tévesszenek meg Karel Hirman gazdasági miniszter Brüsszelt kritizáló nyilatkozatai. A liberális körökhöz, azon belül is az Elnöki Palota vonzáskörzetébe tartozó „szakértő” hű maradt korábbi munkásságához. A probléma az, hogy most felelős és következményekkel járó pozícióban ténykedik. Szlovákia öngyilkos külpolitikát folytat, és gazdaságilag nyílegyenesen az évszázad zátonya felé száguld.
Hirman a teljesen értelmetlen végeredménnyel járó energiaminiszteri találkozót követően vasárnap azért bírálta az Európai Bizottságot, mert nem tett az asztalra valódi megoldást Szlovákia számára. És mert nem terjesztette elő a gázársapka bevezetésének lehetőségét, mert szerinte ez lehetne az igazi megoldás.
A legutolsó verzió szerint az EU 15 tagállama követelte nyílt levélben ársapka bevezetését csővezetékes gázra, tehát az amerikai és közel-keleti LNG-re az intézkedés nem lenne érvényes. A keddi nap fejleményei nyomán már látszanak annak kontúrjai, hogy az energiaválság gerjesztése nem Oroszország, hanem Európa, azon belül is elsősorban Németország térdre kényszerítését szolgálja. És ebben bizony Szlovákia is aktívan részt vesz.
Kétséges ugyanis, hogy a gázársapka önmagában eredményes lehet, ha a szankciók maradnak.
Lehet ugyan hatósági árat bevezetni a gázra európai szinten, de az csak akkor működik, ha van elég energiahordozó a piacon. Csakhogy nincs elég, ezért a beszállítók döntenek az árról (ezt még Hirman sem meri vitatni), így az ársapkával csökkenne az Európának kínált gáz mennyisége. Magyarul, gázhiány lenne.
Persze, nem egyformán. Vannak országok, például Franciaország, Spanyolország, és mások, akiknek ellátása nem az orosz és nem is a csővezetékes gáztól függ. Az ő szempontjukból a gázválságtól jobban szenvedő német gazdaság problémái előnyt jelentenek.
Különösen a franciák reménykedhettek abban, hogy végre sikerül megoldaniuk az örök európai dilemmát: a német gazdasági dominanciát.
Az ominózus nyílt levelet azonban Karel Hirman is aláírta Szlovákia nevében. Ez azért is rendkívül érthetetlen, mert Szlovákia most már az értékteremtés mindkét oldaláról kezdi megfojtani önmagát.
Szlovákia elsőszámú, és majdnem kizárólagos energiaellátója Oroszország. Pozsony ennek ellenére nem csak a szankciókat támogatja, de komoly katonai támogatással és fegyverekkel látja el Ukrajnát. Ha egyszer véget ér a háború, ez meg fog látszani Szlovákia lehetőségein, mikor olcsó keleti energiahordozókat keres a piacon.
És Szlovákia elsőszámú exportpiaca és beruházója Németország, amely iszonyú gazdasági problémák elé néz az energiaválság miatt. És Szlovákia most támogatja azt az intézkedést, amely ezeket a német problémákat súlyosbítani fogja (sőt, súlyosbítani hivatott).
Ha kívülállók lennénk, mondhatnánk, hogy úgy kell a németeknek, miért nem álltak ellent a liberális őrületnek, támogatták a migrációt, stb. De nem vagyunk kívülállók, sőt, alapvetően meghatározza a szlovák gazdaság sorsát a német gazdaság sorsa. És a német gazdaságnak az ársapka árt.
Persze, félreértés ne essék, nincs jó meg rossz út. Ha nem lesz ársapka, valószínűleg a német pénzügyi erőfölény megmutatja a hatását a piacon, és felvásárolja a még fellelhető gázmennyiséget – más országok pedig hoppon maradhatnak. De Szlovákia – állítólag – már kifedte magát erre a fűtési szezonra, így a németek vásárlásai már nem veszélyeztetik az ellátását.
A szlovák gazdasági és külpolitikai irány tehát öngyilkos hajlamokat mutat. És ahogy azt már neve első említésekor sejteni lehetetett, Hirmannál sem a szlovák gazdaságpolitikai érdekeket tükrözik a konkrét lépések. Nemes egyszerűséggel beállt abba a sorba, amely Németország térdre kényszerítésén dolgozik. Még akkor is, ha Szlovákia az átlagnál jóval durvábban fog megfizetni ezért a döntésért.
Komjáthy Lóránt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
