A libanoni háború is cáfolja a zsidók hazugságát: Izrael nem fékezi, hanem előidézi a menekülthullámokat

A libanoni háború is cáfolja a zsidók hazugságát: Izrael nem fékezi, hanem előidézi a menekülthullámokat

Libanonnak havonta 250 millió dollárra van szüksége az izraeli csapások következtében otthonából elmenekülni kényszerült több mint egymillió ember ellátásához – közölte kedden Nasszer Jasszin, a libanoni kormány vészhelyzeti bizottságának vezetője az október 25-én Párizsban megrendezésre kerülő, Libanon támogatására összehívott konferencia előtt.

Jasszin, aki eredetileg környezetvédelmi miniszterként szolgál a libanoni kormányzatban, hangsúlyozta, hogy a kormány erőfeszítései helyi kezdeményezésekkel és nemzetközi segélyekkel az 1,3 millió menekült szükségleteinek mindössze 20 százalékát fedezik.

Emellett a szükségletek növekedésére lehet számítani, tekintettel arra, hogy a folytatódó légicsapások miatt még több ember lesz kénytelen elhagyni otthonát, akiknek szállást kell találni – tette hozzá a libanoni illetékes.

"Havonta 250 millió dollárra van szükségünk", hogy fedezni lehessen a menekültek élelmezését, ellátását ivóvízzel, tisztálkodási szerekkel és oktatási szolgáltatásokkal – mondta.

Jasszin elmondta, hogy az utóbbi napokban további iskolákat, egy volt mészárszéket, egy zöldségpiacot és üres létesítményt alakítottak át a menekültek elszállásolására.

Jasszin ugyan 4-6 hónapra tervezi a segélyezést, ennek ellenére reményét fejezte ki, hogy a fegyveres konfliktus hamarabb véget fog érni.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy azonnali tűzszünetre van szükség.

"Az ENSZ egyik tagja háborút folytat egy kis állammal szemben Libanon eddigi történetében nem látott agresszivitással" – húzta alá Jasszin, hozzátéve, hogy mindezt szóvá fogja tenni a párizsi konferencián.

A miniszter figyelmeztetett, hogy amennyiben a menekültek száma növekszik, a helyi hatóságok nem fogják tudni megállítani az Európába induló migránsokat:

Nem fogjuk megakadályozni az embereket abban, hogy minden lehetséges útvonalon próbálják itthagyni ezeket a naponta történő atrocitásokat.

Hírdetés

Jasszin felhívta a figyelmet arra is, hogy több milliárd dolláros károk keletkeztek Libanonban. "Egész falvakat robbantottak fel a határon az utóbbi napokban, de közműveket is… szivattyúkat, kórházakat, és sok minden mást. Mindezt újjá kell építeni" – mondta.

Hetven évvel vetették vissza az életminőségi mutatókat Gázában

Az Izrael és Hamász közötti háború tönkretette a palesztin gazdaságot, a Gázai övezet életminőségi mutatóit 70 évvel visszavetette, a lakosság csaknem egészét mélyszegénységbe taszította – hívta fel a figyelmet az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP).

A közel-keleti háború gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól szóló tanulmányt ismertetve az UNDP-nek a palesztin nép megsegítéséért felelős helyettes különmegbízottja, Chitose Noguchi hozzátette, hogy a palesztin területek – a Gázai övezet és az Izrael által megszállt Ciszjordánia – gazdasági teljesítménye az egy évvel ezelőtti izraeli invázióhoz képest mára 35 százalékkal csökkent.

Egyes mérések szerint a Gázai övezet lakossága körében a háború következtében a szegénység aránya megközelíti a 100 százalékot, a munkanélküliségi ráta pedig 80 százalékos – nyilatkozta Noguchi.

"A palesztin állam példátlan mértékű visszaesésen megy át"- mondta az ENSZ genfi sajtótájékoztatóján a Deir-al-Balahból néha recsegő vonalon keresztül becsatlakozó Noguchi. "Becslések szerint a Gázai övezetben 70 évvel vetette vissza a fejlődést, egészen az 1955-ös szintig".

Még optimális körülmények között is, ha a nemzetközi segélyek a jelenlegi szinten maradnának és akadálytalanul megérkeznének Gázába és Ciszjordániába, akkor is legalább egy évtizedbe telne, amíg a gazdaság teljesítménye visszaállna a háború előtti szintre – tette hozzá.

A jelentés szerint mintegy 3,3 millió palesztin, köztük 2,3 millió gázai lakos és 1,5 millió gyermek szorul sürgős humanitárius segítségre.

A megrongálódott infrastruktúra helyreállítási költségei elérhetik a 18,5 milliárd dollárt, ami a palesztin területek majdnem teljes 2022. évi gazdasági teljesítményének felel meg.

A jelentés szerint szeptember végén 625 ezer gázai diáknak nem volt hozzáférése az oktatáshoz, az iskolaépületek 93 százaléka súlyosan megrongálódott.

Hasonló a helyzet az egészségügyben is. Szeptember végéig 986 egészségügyi dolgozót öltek meg, és az egészségügyi alapellátási intézmények kevesebb mint fele volt akárcsak részben működőképes is.

(MTI nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »