A lex Beneš eltörlése nélkül nem lehet javítani a szlovák-magyar viszonyon – Matovičék törvényjavaslatot adtak be a szájzártörvény ellen

Bár maga Igor Matovič is a beadvány aláírói között szerepel, a Szlovákia Mozgalom magyar nemzetiségű parlamenti képviselője, Grendel Gábor volt a módosító javaslat előkészítésének fő motorja. Grendel lapunknak elmondta, fő céljuk, hogy ez a teljes mértékben elfogadhatatlan paragrafus minél előbb kikerüljön a Büntető törvénykönyvből. Hozzátette, a múlt év december 11-én elfogadott lex Beneš szinte belegázolt a magas színvonalú magyar-szlovák viszonyba, és meggyőződése, hogy a „szájzártörvény” eltörléséig nem is lehet visszaállítani a jó kapcsolat korábbi szintjét, sem a két ország, sem a két nemzet között.

Grendel elmondta, elképzelésük szerint a május 26-án kezdődő parlamenti ülésszakon első olvasatban már a képviselők elé kerülhet a javaslat. Nem indokolatlan annak a megjegyzése, hogy „elképzelésük szerint”, hiszen nagyon gyakori, hogy a parlament vezetése késlelteti az egyes ellenzéki javaslatok megtárgyalását – tette hozzá.

A képviselő hozzátette, a parlamenti vita előtti időszakban kerül sor a többi ellenzéki pártttal való egyeztetésre, amelyek során a Slovensko szeretné megszerezni az ellenzék támogatását. Ez persze nem elég a sikerhez – teszi hozzá Grendel, hiszen többséget csak úgy lehet szerezni, ha néhányan a kormánykoalícióból is a módosító javaslat mellé állnak, akár szavazatukkal támogatva azt, akár azzal hogy a szavazáskor megfelelő számban elhagyják az üléstermet. Abban azonban biztos, hogy a koalíciós képviselők is tisztában vannak vele, a lex-Benešsel ártottak a két ország kapcsolatának. Tényként fogadja el azt is, hogy az ellenzéki képviselők sem hangoztatják túl gyakran a lex Beneš témáját, amint ez már látszott a Btk. decemberi elfogadásakor is. Ennek során az ellenzéki kritika elsősorban más módosításokra, főképpen a bűnbánó tanúk vallomásainak súlytalanítására összpontosult, s a lex Beneš ritkán került szóba, mint ahogy azóta sem vált ez a téma az ellenzék gyakrabban hangoztatott kérdésévé.

A lex Beneš visszavonására benyújtott javaslat

Fotó:  NR SR/reprofotó

Grendel elmondta, mindezek tudatában mégis inkább a támogató szavazatok megszerzésére törekszik ahelyett, hogy a passzív magatartásukat a képviselők szemére hányja. Bízik benne, hogy a képviselők tudatában vannak annak, hogy egy ilyen törvény a 21. században már elfogadhatatatlan.

Ráadásul azon kívül, hogy megromlott a magyar-szlovák viszony az is nyilvánvaló, hogy a lexBeneš nem hozta meg azt az eredményt, amit az akkori beterjesztők vártak tőle. Példaként megemlíti Orosz Örs esetét, amely során megmutatkozott, hogy a rendőrség sem tud mit kezdeni ezzel a törvénnyel, hiszen Orosznak a Beneš-dekrétumukat megkérdőjelező feliratú mellénye miatt nem kezdtek büntető eljárást, s bíróság elé sem állították. Értelmetlen és fölösleges paragrafus – teszi még hozzá Grendel, aki nem érzi úgy, hogy indokolatlanul sok lenne az a mintegy öt hónapnyi idő, amennyit egy ilyen törvénymódosító-javaslat megszületésére várni kellett. Mindenképpen ki kellett várni, hogy a nemzetközi politikai életben a decemberben elfogadott szájzártörvénynek hatása legyen, illetve a mindennapi gyakorlati életben milyen reakciókat vált ki, és ezek alapján lehessen az ellenlépést megtenni.

Mostanra érezték úgy, hogy eljött a lex Benešt megszüntető beadvány ideje, hiszen immár nyilvánvaló, hogy az eltörlés nélkül nem lehet javítani az államközi kapcsolatokon. Grendel szerint a fő kérdés az, Robert Fico mivel kalkulál. Érdeke-e, hogy rendezze a magyar-szlovák viszonytt, vagy inkább a feszültségkeltés a célja, amely során a nacionalista orientációjú szlovák réteget próbálja majd tovább hergelni. Neki kell eldöntenie, mi a fontosabb – zárja gondolatait Grendel Gábor.

Ma7

Borítókép: Grendel Gábor Facebook-oldala