A lévai testület jóváhagyta az eltűntek köveinek kihelyezését Száz Ildikó2025. 03. 06., cs – 11:19 Léva |
Liad Shadmi hamburgi lakos kérésére a testület ismét tárgyalt az eltűntek köveinek kihelyezéséről a mai önkormányzati ülésen. Vincze László levéltáros, városi képviselő arról tájékoztatta lapunkat, hogy a testület jóváhagyta négy Stolpersteine, magyarul botlatókő kihelyezését, amivel a holokauszt áldozataira emlékeznek.
Eredetileg a 38. programpontban foglalkoztak volna a mai önkormányzati ülésen Liad Shadmi kérésével, végül előbbre hozták a vitát és a szavazást és a 10. pontban tárgyalt a testület a botlatókövek kihelyezéséről a Marx Károly utcában.
A testület egyhangúlag jóváhagyta Liad Shadmi kérését, aki még tavaly nyílt levélben fordult a város vezetéséhez és a testülethez. A levélíró nehezményezte, hogy a város visszavonta a korábbi engedélyét.
A mostani testületi ülésre beterjesztett anyagból kiderült, hogy a Marx utca járdaszegélyén 1922 négyzetméteren helyezik ki a 10x10x10 centiméteres négy fémkockát. Minden kockán feltüntetik a nevet, a születés évét és tájékoztatást arról, hogy a lévai lakost melyik koncentrációs táborba került, és mi történt vele. Léván a Schönstein családból származó négy lévai lakosnak, a holokauszt áldozatainak állítanak ezzel emléket. A botlatókövek elkészítésével járó kiadásokat a kihelyezésüket kérelmező fedezi.
Kapcsolódó cikkünk Léva |
„Kétszer gyilkolhatják meg az áldozatokat. Először a holokauszt idején, másodszor pedig akkor, amikor végleg elfelejtik őket” – hangsúlyozta Roman Ďurčat, a lévai önkormányzat kulturális bizottságának elnöke a bizottság legutóbbi ülését követően.
A bizottság tagjai egyértelműen leszögezték, támogatják az emlékkövek kihelyezését a járási székhelyen, mivel fontosnak tartják az üzenetet, amit közvetítenek. A város vezetése tavaly áprilisban beleegyezett a 4 botlatókő kihelyezésébe, de szeptember 3-án visszavonták a hozzájárulást. A Marx utca lakosai ugyanis kifogásokat emeltek az emlékkövek ellen. Amiatt aggódtak, hogy fokozottabb lesz az érdeklődés az egyébként csendes lakóövezet iránt. A lévai városházára ezt követően nyílt levél érkezett, amelyet a városi képviselők is megkaptak.
Nagy aggodalommal, csalódottsággal és felháborodással értesültünk arról, hogy Léván megtiltották, hogy a Marx Károly utcában elhelyezzük a járda burkolatában az Eltűntek köveit. Annak a Schönstein családból származó négy lévai lakosnak állítottunk volna emléket, akik a holokauszt áldozataivá váltak. Kérjük Léva polgármesterét, Jan Krtíkot és a képviselő-testület tagjait, hogy teljesítsék az eredeti kérésünket
– olvasható a Liad Schadmi által jegyzett levélben.
Kapcsolódó cikkünk Léva |
Nem kis felháborodást keltett a lévai lakosok körében az a nyílt levél, amelyet Léva vezetésének címeztek Hamburgból. A levélből, amelyet Ján Krtík, Léva polgármestere és a képviselők is megkaptak kiderül, hogy a város vezetése nem adott engedélyt az Eltűntek köveinek, németül Stolpersteine kihelyezésére a Marx Károly utcában.
Az Eltűntek köveinek kihelyezésével azokra a holokauszt áldozatokra emlékeznek, akiknek nincsenek síremlékeik.
Nagy aggodalommal, csalódottsággal és felháborodással értesültünk arról, hogy Léván megtiltották, hogy a Marx Károly utcában elhelyezzük a járda burkolatában az Eltűntek köveit. Annak a Schönstein családból származó négy lévai lakosnak állítottunk volna emléket, akik a holokauszt áldozataivá váltak. Kérjük Léva polgármesterét, Jan Krtíkot és a lévai testület tagjait, hogy teljesítsék az eredeti kérésünket
– áll a város vezetésének címzett levélben, amely szerzője a hamburgi Liad Schadmi. A levélhez két fotót is mellékeltek, amik a Schönstein család tagjait ábrázolják. Janka R. Schönstein 1877-ben született, majd 1944. június 13-án Auschwitzba deportálták, majd meggyilkolták. Ladislav Schönstein 1907-ben született, és 1944-ben Auschwitzban vesztette életét.
A levél írója súlyos kudarcnak, valamint szégyenletesnek tartja, hogy Léva vezetése így viszonyul az emlékkövek elhelyezésének kérdéséhez. A levélíró cinikusnak tartja a lévai zsidó közösség által hátrahagyott értékek és ingatlanok városi használatát, különösen annak fényében, hogy a néha Schönstein családról, akiket a holokauszt során kiraboltak és meggyilkoltak, nem emlékezhetnek meg.
Liad Schadmi emlékhelyként hivatkozik az Eltűntek köveire, amely szerinte egyáltalán nem nevezhető turisztikai látványosságnak. Ezzel azokra a történésekre reagál, miszerint 2024 áprilisában a járási székhely vezetése még beleegyezett 4 botlatókő kihelyezésébe, majd szeptember 3-án a város visszavonta hozzájárulását. Léva vezetése ezt azzal indokolta, hogy a Marx Károly utca lakosai kifogásokat emeltek az emlékkövek ellen. Az említett utca lakosai állításuk szerint amiatt aggódnak, hogy a kövek kihelyezése után fokozott figyelem juthat az egyébként csendes utcának.
A holokauszt a 20. század történelmének legtragikusabb pillanata volt, és európai, szlovák, valamint lévai történelmünk sötét része, ártatlan áldozatokkal, zsidókkal, romákkal és más üldözöttekkel. (…) Kérjük a lévai testület tagjait, szólítsák fel a polgármestert a hozzájárulás megadására. Ellenkező esetben Léva úgy vonul be a történelembe, mint az első olyan szlovákiai város, ahol megtiltották az emlékkövek elhelyezését
– áll a levélben, melyet tavaly november 17-én fogalmaztak Hamburgban. A képviselők azonban jelezték, ők csak ezekben a napokban kapták kézhez a levelet, így egyelőre még nem foglalkoztak az üggyel.
Léván más városokhoz hasonlóan, január 27-én szintén megemlékeztek az Auschwitz-Birkenau haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulójáról. Az emlékünnepség helyszíne az egykori zsidó iskola tolerancia-központja volt, ahol egy történelmi film vetítése után az egykori lévai zsidó lakosság életét bemutató kiállítással ismerkedett meg a közönség.
Az ülésre beterjesztett anyag indoklásában is ott áll, hogy Léva vezetése még tavaly április 29-én beleegyezett a botlatókövek kihelyezésébe, ám a városi hivatalba később levet kapott a járási ügyészségtől. Shadmi kérését ugyanis a testületnek kellett volna jóváhagynia az emléktábák, szobrok közterekre történő kihelyezéséről szóló alapelvek szerint, ezért a korábbi engedélyt visszavonták.
Mindeközben a Marx utcában élők is nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy az eddig csendes lakókörnyezetükbe több látogató érkezzen. Liad Shadmi korábbi leveléből kiderül, megbocsáthatatlannak tartja, hogy ne emlékezzenek meg méltóképpen a lévai zsidó lakosokról, akik tragikus körülmények között életüket vesztették.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
