A lengyel alaptörvénnyel és az európai joggal is ellentétesnek találta a lengyel alkotmánybíróság hétfőn a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása alatt kinevezett bírák legitimitását kétségbe vonó korábbi legfelsőbb bírósági határozatot.
Az alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a vizsgált legfelsőbb bírósági határozat nincs összhangban az államfő bírák kinevezésére vonatkozó alkotmányos jogkörével. Sérti továbbá az Európai Unió (EU) alapszerződését, az uniós alapjogi chartát, valamint az EU és a tagállamok közötti lojális együttműködés elvét.
Az ítélet megindoklásában kifejtették: a legfelsőbb bíróság megsértette a bírói függetlenség elvét, határozata lehetővé tette, hogy egyes bírák kollégáik legitim státuszáról döntsenek.
A tárgyaláson részt vett a 15 tagú alkotmánybíróság összes tagja, közülük hárman ellenezték a döntést.
A Mateusz Morawiecki kormányfő által kezdeményezett eljárás előzménye az volt, hogy a legfelsőbb bíróság előző kormányok idején kinevezett hatvan tagja egy januári határozatban szabálytalannak minősített minden olyan jövőbeni pert, amelyben a 2015 óta tartó PiS-kormányzat idején kinevezett bírák – köztük a legfelsőbb bíróság 37 új tagja – ítélkeznek.
Az új bírákat Andrzej Duda elnök nevezte ki az országos igazságügyi tanács (KRS) javaslatára. A legfelsőbb bíróság régi tagjai szerint a KRS nem független, mert egy részét az uniós szervek által kifogásolt lengyel igazságügyi reform nyomán a parlament választja meg, nem pedig – mint korábban – bírói szervezetek.
A legfelsőbb bíróság az alkotmánybírósági eljárás során közzétett hivatalos nyilatkozatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a taláros testület nem jogosult a legfelsőbb bírósági határozatok vizsgálatára.
Mateusz Morawiecki az alkotmánybírósághoz benyújtott folyamodványában többek között azzal érvelt, hogy káoszt teremthet a lengyel bíráskodásban, ha a bírák kölcsönösen kétségbe vonják egymás státuszát, miközben kinevezésük az államfő kizárólagos alkotmányos jogosultsága.
Az alkotmánybíróság napirendjén jelenleg több eljárás is szerepel a legfelsőbb bíróság januári döntése kapcsán. Kedden Elzbieta Witek alsóházi elnök kezdeményezésére a testület arról dönt, hogy csak a parlament hatáskörébe tartozik-e az igazságügy szervezésére vonatkozó döntéshozatal, vagy ebbe a legfelsőbb bíróság is beleszólhat-e.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
