Magyarországon a büntetőjogi felelősségről nem miniszteri Facebook-bejegyzés, hanem a törvény alapján eljáró független bíróság dönt. Az ártatlanság vélelme mindenkit megillető alapjog, nem politikai szívesség – írta Polt Péter, az Alkotmánybíróság leköszönő elnöke a testület honlapjának vélemények rovatában közzétett közleményében.
Polt Péter arra reagált az Alkotmánybíróság honlapján, hogy Gajdos László élő környezetért felelős miniszter vasárnap egyebek mellett azt írta a Facebook-oldalán, hogy az alaptörvény tizenhetedik módosításnak több fontos eleme is van, ezek közé tartozik az alkotmánybírósági elnöki megbízatás megszűnése is, mivel Polt Péter betöltötte a 70. életévét.
Gajdos László úgy fogalmazott, „ennek a változásnak is szimbolikus jelentősége van, hiszen az Orbán-kormány az Alkotmánybíróságra menekítette ki a korábbi legfőbb ügyészt, aki több mint húsz éven át fedte el, illetve akadályozta, hogy számos korrupciós ügyben valódi felelősségre vonás történjen”.
Polt Péter erre reagálva azt írta, a miniszter egyetlen konkrét ügyet, jogsértést, magatartást vagy bizonyítékot sem nevezett meg, mégis kész tényként állította, hogy egy hamarosan felálló állami szerv előtt „számot kell adnom a tetteimről”. „Ez nem jogi érvelés, hanem egy meg sem indult eljárás eredményének és személyes felelősségemnek a politikai megelőlegezése” – hangsúlyozta.
Polt Péter szerint különösen súlyos, hogy a miniszter mindezt egy olyan hivatal eljárására utalva tette, amelynek meghirdetett feladata a jogellenesen megszerzett vagyon és az államot megillető vagyoni értékek visszaszerzése, ezzel azt a látszatot keltve, hogy legfőbb ügyészi működése során jogellenes vagyonszerzéssel vagy annak elősegítésével összefüggő magatartást tanúsított.
Hozzátette, hogy Gajdos László egyetlen cselekményt, vagyoni előnyt vagy bizonyítékot sem jelölt meg, amely ezt alátámasztaná.
Ha konkrét és ellenőrizhető adata van bármilyen jogsértésről, kötelessége azt a hatáskörrel rendelkező hatóság elé tárni; ha nincs, kijelentése bizonyíték nélküli megbélyegzés és a bűnösség politikai megelőlegezése – közölte.
Polt Péter hangsúlyozta, hogy a politikai értékítélet és a büntetőjogi felelősség kérdése nem mosható össze. Az előbbi közéleti vita tárgya lehet, az utóbbi vizsgálatához konkrét tények és a büntetőeljárás megindításához szükséges törvényi feltételek, megállapításához pedig szabályszerű eljárásban értékelt bizonyítékok szükségesek – írta.
A leköszönő elnök visszautasította azt az állítást is, hogy az Alkotmánybíróságra „menekítették” volna őt. Legfőbb ügyészként is az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illette meg, így alkotmánybíróvá választása nem teremtett számára korábban nem létező védettséget – fejtette ki.
Felhívta a miniszter figyelmét arra a tényre, hogy a mentelmi jog egyik tisztség esetében sem jelent büntetőjogi érinthetetlenséget, nem a felelősség alóli kiváltság, hanem olyan eljárási garancia, amelynek fennállása sem zárja ki a büntetőjogi felelősség érvényesítését, ha annak törvényi feltételei fennállnak, és az arra jogosult szerv meghozza a szükséges döntést.
A törvény előtti egyenlőség ezért nem állítható szembe a mentelmi jog intézményével – fűzte hozzá.
Polt Péter aggályosnak nevezte, hogy a végrehajtó hatalom egyik tagja éppen az alaptörvény személyét is érintő módosításának hatálybalépése napján – amelynek következtében szeptember 1-jével megszűnik alkotmánybírói megbízatása – tett fenyegető hangvételű kijelentést, jóllehet sem tárcájának, sem a kormánynak nincs hatásköre korábbi ügyészségi döntések felülvizsgálatára vagy büntetőjogi felelősség megállapítására.
Ez azt a látszatot kelti, hogy a megbízatásának a megszűnését politikai indíttatású jogi felelősségre vonás követheti, ami „tipikusan az uniós jogi gyakorlat által tiltott chilling effectnek minősül” – írta. Kiemelte, hogy maga az alaptörvény-módosítás is komoly jogállamisági aggályokat vet fel: a korhatár azonnali alkalmazása a folyamatban lévő alkotmánybírói mandátumokra sérti a mandátumok stabilitását, az alkotmánybírói függetlenséget és a hatalommegosztás elvét, és véleménye szerint nincs összhangban a bírói és alkotmánybírói függetlenség európai követelményeivel sem.
„Legfőbb ügyészi tevékenységem szakmai megítélése lehet vita tárgya, a politikai minősítések azonban nem írhatják felül a dokumentált eredményeket. Vezetésem alatt az ügyészség váderedményessége tartósan magas volt, munkáját nemzetközi partnerek, köztük az Eurojust is elismerték, az európai legfőbb ügyészek hálózata pedig két alkalommal választott elnökévé” – írta Polt Péter.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
