Az ország legszegényebb kistelepülésein élő és a Felzárkózó Települések programban zenét tanuló gyermekek zenekara, a Máltai Szimfónia lépett fel a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban január 31-én, a Belügyminisztérium kezdeményezésére. Az ünnepi alkalmon négy szociális segítő Jelenlét-díjat vehetett át.
A Máltai Szimfónia ötvenfős zenekarába Tarnabodról, Tarnazsadányból, Monorról, Tiszaburáról, Erkről, Nyírmihálydiból, Pocsajról, Nagycserkeszről és Göncruszkáról érkeztek növendékek, akik kilenc művet – nemzetközi szerzeményeket és hazai népdalokat – adtak elő.
A darabokat Báder Ernő, Vörös Tamás, Nyári Károly hangszerelte; Csik Kamilla és Burai Lajos hegedűszólót játszott; énekesként Tóth Ádám, Balogh Balázs és Balogh Martin remekelt, cajonszólójával pedig Gurbai Roland kápráztatta el a közönséget.
A rendezvényen adták át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) által a legszegényebb településeken dolgozó szociális segítők elismerésére alapított Jelenlét-díjat.
Az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott koncerten és díjátadón többek között jelen volt Lévai Anikó, Hercegh Anita; Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, az MMSZ alapítóelnöke; Fabiny Tamás evangélikus püspök; Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, valamint Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A Máltai Szimfónia a Máltai Szeretetszolgálat zenei-szociális programja, amely a zenét eszközként használja annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű, iskolai problémákkal küzdő gyermekek társadalmi beilleszkedését segítse. A program a különórákra, szakkörökre, zeneiskolába el nem jutó gyermekeknek harmincöt helyszínen nyújt gyakorlatra építő hangszeres oktatást. Íly módon összesen ezer gyermek tanul zenélni, közülük a legkiválóbbak a múlt évben több alkalommal is felléptek a Zeneakadémián az Óbudai Danubia Zenekar meghívására, valamint önálló, teltházas koncertet adtak a bécsi Konzerthausban.
A Máltai Szimfónia a venezuelai gyökerű El Sistema magyarországi adaptációja, 2013-ban a monori Tabán-telepen indult el.
Az Urániában fellépő Máltai Szimfónia három zenei blokkban mutatta meg tudását, az egyes darabokat táncosok fellépése is színesítette. A blokkok között vetített képes összeállításokat láthatott a közönség: részben a zenekar életéről, a közös zenélés öröméről, a próbákról, a sikerekről, másrészt a sokrétű Jelenlét programról.
Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, a 300 legszegényebb hazai település felzárkóztatásáért felelős miniszteri biztos, az est házigazdája a rendezvényen elmondta: az említett legszegényebb településeken annyi ember él, mint Komárom-Esztergom megyében, ám a következő húsz évben ezeken a településen fog megszületni a gyermekek 7-8 százaléka. Miközben az ott található 80 ezer lakásból 20 ezer komfort nélküli, az oktatási, munkanélküliségi, egészségi adatok pedig 5-6-szor rosszabbak az országos átlagnál.
Ennek a háromszáz településnek a „felemelése” komoly küldetés, ahogyan a társadalom arról való meggyőzése is, hogy a törekvésnek van eredménye – tette hozzá Vecsei Miklós, aki azt is elmondta, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy korábbi előadásában azt hangsúlyozta, hogy nincs olyan gazdasági modell, amely sikeres lehet e legszegényebb települések felemelése nélkül.
A Máltai Szeretetszolgálat 2016-ban Magyar Örökség-díjjal elismert Jelenlét programja a 2019-ben indult, a 300 legszegényebb magyar településen megvalósított Felzárkózó Települések program módszertani alapja. A programot a magyar kormány kezdeményezte, irányítására Vecsei Miklóst kérte fel. A koordináló szervezet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a nagyszabású programhoz kapcsolódó „szövetséges” intézmények között pedig ott a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet és a Baptista Szeretetszolgálat is.
Vecsei Miklós az Urániában megtartott rendezvényen elmondta, a felzárkóztatási programmal jelenleg 118 településen vannak jelen.
A Máltai Szimfónia fellépése után adták át a Jelenlét programban dolgozó munkatársak áldozatos szolgálatának elismerésére az MMSZ által alapított Jelenlét-díjakat. Idén először nem ketten, hanem négyen részesültek az elismerésben.
Az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott rendezvény agapéval zárult, amelyen a felzárkózó településeken készült helyi ételspecialitásokat szolgáltak fel.
*
2023 Jelenlét-díjasai:
Vanya Lóránt közfoglalkoztatási koordinátor, aki két és fél évtizeden át a versenyszférában dolgozva, cégvezetői beosztásig jutva szerzett tapasztalatokat termelésirányításban, munkaszervezésben, nagyobb létszámú munkacsoportok irányításában.
Évtizedeken keresztül élt Rimócon, de csak három évvel ezelőtt ismerte meg a legelesettebb emberek mindennapjait. 2020-ban, a koronavírus miatt megszorításokkal terhelt időszakban lett a felzárkózást segítő program munkatársa, a találkozás egy addig ismeretlen világra nyitott ajtót előtte. Új feladatot talált magának, amelyben tudását az emberekért dolgozva hasznosíthatta. Álma a rimóci domboldal megművelése volt. Aki korábban nem látta a Jelenlét pont mögött hullámzó toszkán hangulatú tájat, ma már el sem tudja képzelni, honnan indult a mintagazdaság, ahogyan azt sem, hogy Lóránt a program sikeréért szerzett aranykalászos gazda képesítést. De nemcsak a domboldal, hanem a megművelésére szervezett program is igazi minta, jó példa mások előtt.
Boros Julianna egyetemi oktató, a Felzárkózó települések program regionális szakmai vezetője. A mözsi romatelepen nevelkedett, ahol keveseknek sikerült évismétlés nélkül túljutni az általános iskolán, ő azonban tehetségének, szorgalma és kitartása eredményeként az ELTE Társadalomtudományi Karán szociálpolitika szakon diplomázott. Később doktori fokozatot szerzett a Pécsi Tudományegyetemen, majd romológia és romológiatanár mesterszakon is sikeres záróvizsgát tett.
Mindig olyan szervezetnél dolgozott, ahol a legelesettebb embereken segíthetett. 2011-ben „A hátrányos helyzetű fiatalok oktatási lehetőségeinek segítéséért” Junior Prima Díjjal ismerték el tevékenységét. A Pécsi Egyetem oktatójaként hallgatóit gyakran viszi olyan kistelepülésekre, ahol megtapasztalhatják, hogy a nyomorban élő emberek is képesek a felemelkedésre. A Katolikus Karitász regionális szakmai vezetőjeként tíz baranyai kistelepülésért felel. Munkája során nap mint nap személyes példát ad arról, hogyan kell jól segíteni, bizalmon alapuló kapcsolatot kialakítani, az önmagunkról való gondoskodásra ösztönözni. Személyes példája azt igazolja, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistelepülésekről akár az egyetemi katedráig is vezethet út.
Böröcz Lívia a Magyar Református Szeretetszolgálat felzárkózási ágazatvezetője, aki művelődésszervezőként végzett a Pécsi Egyetemen. Dolgozott ifjúságsegítő szakemberként, vidékfejlesztő program referenseként, roma fiataloknak szóló ösztöndíjprogram vezetőjeként, intézeti osztályvezetőként, programok szakmai irányítójaként.
A református családban felnőtt Lívia otthonról hozott értékrendje, minden időben vállalt elkötelezettsége is szerepet játszott abban, hogy a Magyar Református Szeretetszolgálat 2019-ben őt kérte fel, hogy állítsa össze a Felzárkózó települések programért felelős csapatot és szervezze meg a Máltai Szeretetszolgálat ez irányú tevékenységét, amely három év után már 120 embert foglalkoztat. A segélyszervezet felzárkózási ágazatvezetőjeként húsz településen irányítja a szakmai munkát, koordinálja az együttműködést a programban érintett többi karitatív szervezettel. Lívia a helyi közösségi gazdaságfejlesztési folyamatok elkötelezett támogatója, szervezője és koordinátora. Ifjúsági és közösségépítő témakörökben szaktekintély, aki a terepen is otthonosan mozog. Mindig segítőkész személyisége kollégái szerint a zord télben is tavaszi hangulatot varázsol köré, egyénisége számos helyi szakembert vonzott már eddig is a szervezet programjaiba.
Vörösné Bangó Melinda tarnabodi koordinátor Tarnabodon, a Jelenlét program emblematikus helyszínén nőtt fel, ahol már gyermekként találkozott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársaival. Általános iskolásként beszippantotta őt a tanoda közössége, az addig csellengő kislánynak céljai lettek, továbbtanult, pék szakmát szerzett. Elhelyezkedni azonban nem tudott a térségben, sorstársaihoz hasonlóan rá is közmunka várt.
Húszévesen először helyettesíteni állt be a tanodába – oda, ahová néhány évvel korábban ő is járt –, majd munkatárs lett. A gyerekekkel pillanatok alatt megtalálta a hangot, a leckeírást egyszerű, közvetlen gesztusokkal családias hangulatú alkalmakká varázsolta. Közben továbbtanult, hogy jobban segíthessen a gyerekeknek. Az érettségire készülve lett igazi példakép, akiért az egész gyermekcsapat izgult a vizsgák előtt. A Matthias Corvinus Collegium roma ösztöndíjasaként folytathatta tanulmányait, majd az Eszterházy Károly Egyetem szociálpedagógia szakos hallgatója lett. Kitartása sokak számára lett követendő példa, gondoskodó személyisége pedig mágnesként vonzotta a gyermekeket a tanodába. 2021-től a hevesi térségben segíti hozzá a falusi CSOK-hoz és a babaváró támogatáshoz a pályázati folyamatot végigvinni képtelen családokat; munkaköri leírása szerint települési és lakásügyi koordinátorként dolgozik.
Szerző: Körössy László
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
