A magyar mezőgazdaság és a belföldi élelmiszeripar példátlan kihívásokkal szembesült, de a legnehezebb időkben is helyt állt – mondta az agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának csütörtöki ülésén.
Nagy István a miniszteri meghallgatáson hangsúlyozta, hogy a koronavíruson túl az afrikai sertéspestis, valamint a madárinfluenza is nehezítette az ágazat helyzetét. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredményének éppen ezért a betegségekkel szembeni sikeres védekezést tekinti. A gazdák korábban nem látott kihívásokkal szembesültek, ám a belföldi élelmiszerellátás soha nem került veszélybe – tette hozzá.
Az idei változások közül kiemelte az őstermelőkre és a családi gazdaságokra vonatkozó új szabályozást. A tárcavezető a legfontosabb eredménynek azt tekinti, hogy 410 ezer őstermelő szja-terhelése csökkent, egyszerűbb és korszerűbb rendszer váltotta fel a korábbit. Régóta húzódó problémát sikerült orvosolni idén a földeken fennmaradt osztatlan közös tulajdon felszámolásával, a részarányjogosultak kártalanításával is – tette hozzá.
Nagy István a Megújuló vidék, megújuló agrárium program kapcsán a megemelt nemzeti társfinanszírozás jelentőségét hangsúlyozta. A kormány megfogalmazása szerint elkötelezett a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, a vidéki térségek és közösségek megerősítése iránt, és ehhez „történelmi mértékű” fejlesztési lehetőségeket biztosít: a következő 7 évben 4265 milliárd forintot fordít mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekre.
Véleménye szerint az első körben meghirdetett idei pályázatok sikeresek voltak. Az egyszerű kiírásnak és a gyors bírálatnak köszönhetően az igénylők rövid időn hozzájuthatnak a támogatásokhoz, amelyek növelik az ágazat hozzáadott értékét, javítják a hatékonyságot, és ezzel együtt a magyar élelmiszertermelés esélyeit a nemzetközi versenyben – mutatott rá. Ismertette: az idén már több mint ezermilliárd forint pályázat jelent meg, a korábbiak pedig százmilliárdos nagyságrendben egészültek ki.
Az idei pályázatok közül kiemelte a kertészeti üzemek, állattartó telepek, az élelmiszeripari üzemek támogatását, a mezőgazdasági technológiaváltás, valamint az ökológiai gazdálkodás ösztönzését. Az október elejét megelőző egy év során majdnem 850 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a Magyar Államkincstár. Elmondta, hogy az uniós jogalkotás elhúzódása miatt idén és jövőre átmeneti időszak van az uniós támogatásokban, de a kifizetéseket már az új költségvetési keret biztosítja. 2023-tól a közvetlen támogatások csaknem 3200 milliárd forintot, a vidékfejlesztési támogatások fennmaradó része várhatóan 2730 milliárd forintot jelenthetnek – tette hozzá.
A tárcavezető a KAP (az EU közös agrárpolitikája) stratégiai terv készítéséhez kapcsolódóan a széleskörű társadalmi egyeztetések folytatását ígérte.
A hosszabb távú célokról szólva Nagy István megerősítette, hogy 2024-re az öntözhető területek nagysága Magyarországon körülbelül 300 ezer hektárra nőhet. Fontos kihívásnak nevezte továbbá a nemzedékváltást, ezért az egyik legjelentősebb feladatnak a gazdaságátadás szabályainak kidolgozását tekinti. Ezen belül elsőként az adminisztrációs terhek csökkentése várható.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a válság hatásai, így egyebek között az energiaárak növekedése és számos alapanyag drágulása a mezőgazdaság számára is gondot jelent. Sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszel csökkentés helyett inkább növeli az energiaárakat, de hozzátette, hogy a magyar kormány minden lehetséges eszközzel ellensúlyozza az áremelkedéseket, az agrárpolitikai intézkedések pedig az időjárási szélsőségek elleni védekezést is támogatják.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
