A Magyar Nemzeti Múzeum, a Sine Metu egyesület és Komárom Város közös sajtótájékoztatóján mutatták be az egyesület és a múzeum közös projektjét, amely során a komáromi várban végzett földradaros kutatás első eredményeiről számoltak be. A határon átnyúló projekt keretében a fizikai adatokból meg tudják állapítani, érdemes-e egyáltalán régészeti feltárásokat végezni majd a Duna bal partján lévő várban.
A komáromi Öregvár Ferdinánd-kapuja előtt fogadta az újságírókat Orosz Örs, a Sine Metu Polgári Társulás elnöke, aki a komáromi új-és az öreg várban is zajló geofizikai feltérképezés kapcsán bemutatta a kutatást végző és annak eredményeit kiértékelő szakmai csapatot, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársait: Virágos Gábort, a MNM Nemzeti Régészet Intézet Igazgatóságának régészeti főigazgató-helyettesét, Kovács Loránd Olivért, a MNM Nemzeti Régészeti Igazgatósága tudományos igazgatóját és Stibrányi Mátét, a MNM Műszeres Felderítési Osztályvezetőjét.
Virágos Gábor megjegyezte, a múzeum számos, külföldi helyszínen végez a komáromihoz hasonló kutatásokat, ám kiemelte, a város történelmi szempontból óriási jelentőséggel bír.
– magyarázta. A jelenlegi kutatás tárgyát képező vár már a középkorban felépült, melyet az újkorban erődítménnyé bővítettek. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a világörökség várományosai között tartják számon – jegyezte meg.
Kovács Loránd Olivér elmondta, intézetük tíz kutatási projektet indított el szoros együttműködésben a környező országokkal. Ennek keretében is kiemelten fontos helyszín a komáromi vár területe. Felhívta a figyelmet arra, hogy
– mutatott rá. A kutatás módszertanáról szót ejtve elmondta, széles skálán mozognak: a természettudományos kutatásoktól kezdve a geofizikai kutatásokon át a klasszikus régészeti ásatásokig minden megtalálható. A végeredményt pedig közzéteszik, kiállítják, népszerűsítő kiadványok formájában is elérhetővé teszik, hogy a széles közönség is megismerhesse az eredményeket – szakmai munkájuknak ez az egyik fontos kimenete, tette hozzá.
Stibrányi Máté, a komáromi vár geofizikai régészeti kutatásait végző csapat vezetője aláhúzta, ebben a projektben kizárólag nondestruktív vizsgálatokat végeznek. Mint mondta, az elmúlt évek technikai fejlődésének köszönhetően, bizonyos korlátokkal ugyan, de be lehet látni a föld alá egészen nagy területen; a komáromi vár esetében pedig egy óriási területről van szó, ezért ez a szempont sem elhanyagolható, mondta.
Mivel a kutatás jelenleg is folyamatban van, konkrét eredményekről még nem tudott beszámolni, csupán az látszik a belső várban végzett vizsgálatok alapján, hogy több száz év építkezése rakódott egymásra, ezért sok munkát vesz majd igénybe az adatok tudományos kiértékelése. A sajtótájékoztatón bemutatott felvételeken rámutatott, a 19. századból származó térképeken jelzett épület mellett számos kisebb, eddig nem ábrázolt, illetve nem ismert építészeti emlék alapjai láthatóak.
Orosz Örs hozzátette, a két hónappal ezelőtt elkezdett kutatás egyik szerencsés momentuma, hogy a szovjet kaszárnya előtti lebetonozott katonai gyakorlótér, amelyet a helyiek csak buzerplaccként emlegetnek, nem tartalmaz vasat, tehát átvizsgálható a kvados magnetométerrel. Egyúttal megjegyezte,
„12 helyszínen végeztünk méréseket országszerte és az eddigi hét helyszínen zajló ásatások során beletaláltunk a lelőhelybe, Stibrányi Mátéék szakmai segítségével, a szlovák szakhatóságok felügyelete mellett” – emelte ki.
Orosz Örs megjegyezte, a komáromi várban végzett vizsgálatok nem engedélykötelesek, de annak eredményeit közzéteszik és abban bízik, hogy a későbbiekben érdemes lesz ásatásokat is végezni a komáromi várban. Hiszen ahogy elhangzott, a földradaros vizsgálatoknak éppen az a lényege, hogy megállapítsa, hol érdemes hagyományos régészeti módszerekkel kutatásokat végezni – ezért nagyon költséghatékony módszerről van szó, amely esetlegesen azt is megállapíthatja, hogy nem érdemes régészeti leletek után kutatni. Ebben az esetben viszont a további fejlesztések tekintetében fontos ismerni ezt a tényt.
A Nemzeti Múzeum munkatársai leszögezték, a Stibrányi Máté nevével fémjelzett georadaros vizsgálatok egyedülállóak, köszönhetően a technikai és szakmai felkészültségnek, illetve annak a ténynek, hogy a magyarországi nagyberuházásokat megelőző ilyen jellegű régészeti vizsgálatokat már több mint egy évtizede végzik. „Ennek a gyakorlatnak köszönhetően a fizikai adatokból ki tudják szűrni, mi az, ami régészeti szempontból értékes” – húzta alá Kovács Loránd Olivér tudományos igazgató.
A komáromi várban eddig megközelítőleg egy hektáros területet vizsgáltak át a múzeum szakemberei, akik egyéb feladataik miatt megszakításokkal dolgoznak Komáromban. A közeljövőben átvizsgálják a vár egész területét, illetve az ott található pincéket is, amely a technikai kivitelezést tekintve valamelyest nehezebb feladat, tudtuk meg.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
