Súlyos betegségek, kellemetlen fertőzések, balesetek is megkeseríthetik az életünket, ha ezekre nem figyelünk oda.
Minden héten kitakarítjuk a fürdőszobát – vízkőoldó, fertőtlenítő, vécépucolás -, mégis előfordulhat, hogy kifelejtünk néhány fontos apróságot. Naponta zuhanyozunk, ügyelünk arra, hogy frizuránk is mindig makulátlan legyen, közben pedig sokszor épp azzal ártunk a legtöbbet, amiről azt hisszük, jól csináljuk. A WebMD most összegyűjtötte azokat a gyakori hibákat és tévhiteket, melyeket szinte mindannyian elkövettünk már életünk során a fürdőszobában, de még az sem kizárt, hogy most sem tudjuk jól, mit és hogyan kellene helyesen tennünk – írja a Házipatika.com.
Bár a napi zuhanyzás egy általánosan elfogadott szokás, valójában heti néhány fürdésnél nem lenne szükségünk többre, hacsak nem vagyunk kimondottan piszkosak vagy izzadtak. A fürdés ugyanis eltávolítja a bőrünkön élő egészséges baktériumflórát és olajokat, így a gyakori tisztálkodás száraz, viszkető bőrt eredményezhet, a kirepedezett bőrön keresztül pedig hamarabb jutnak be az ártó baktériumok is szervezetünkbe. Ha azonban ellenkezőleg cselekszünk, azaz testünket kitesszük egy kis átlagos piszoknak és baktériumoknak, az még segíthet is abban, hogy megerősödjön az immunrendszerünk. Végül, de nem utolsósorban pedig a túl gyakori zuhanyzás vízpazarlás is.
Az antibakteriális szappanok túl sok baktériumot pusztíthatnak el, köztük a számunkra hasznosakat is. Mindez ráadásul utat nyit a rossz, antibiotikum-rezisztens baktériumok előtt. A durva szappanok emellett ki is száríthatják bőrünket, ezért inkább maradjunk az enyhe, hozzáadott olajokkal készült szappanoknál vagy a hidratálót is tartalmazó tusfürdőknél. Ha ekcémával küzdünk, vagy érzékeny a bőrünk, kerüljük az illatosított szappanokat, mivel azok is irritálhatják a bőrünket. Helyettük inkább illatmentes változatot használjunk.
A nedves törölközők kiváló terepet biztosítanak a baktériumok, gombák, vírusok és a penész elszaporodásához. A koszos törölközők körömgombát, intim fertőzést, lábgombásodást és szemölcsöket okozhatnak. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, legalább heti egyszer mossuk ki, cseréljük le a törölközőket és mindig alaposan szárítsuk meg két használat között. Ha pedig betegek vagyunk, vagy otthonunk párás, akkor még ennél is gyakrabban mossuk a törölközőinket.
A luffaszivacsok kiválóak arra, hogy eltávolítsák az elhalt hámsejteket, ám lyukacsos szerkezetük sajnos arra is tökéletes, hogy a kórokozók tanyát verjenek benne. Ahhoz, hogy elkerüljük ezt a veszélyt, a fürdőszivacsot (nemcsak a luffát, a szintetikusat is) is hetente kell fertőtleníteni. Ajánlott heti 5 percig fehérítőben áztatni, majd nagyon alaposan, többször átmosni, hogy az ártalmas kemikália nehogy fürdés közben okozzon a bőrünkön irritációt. Sokan szeretik használat után a zuhanyban felakasztani a luffát, ehelyett azonban jobb, ha száraz és hűvös helyen hagyjuk teljesen kiszáradni a következő használat előtt. És, ami még nagyon fontos, a rendszeres csere. A luffát – akármennyire is drágálljuk – a saját egészségünk érdekében 3-4 hetente cserélni kell, de a más, szintetikus anyagból készült szivacsokat is legalább kéthavonta ki kell dobni és újat beszerezni.
Egy hosszú, forró zuhany, főképp télen, nagyon jóleshet. Ha azonban túl meleg a víz, az szinte teljesen lemossa bőrünkről a természetes olajokat, így a kültakarónk kiszárad és viszketni fog. Védjük hát bőrünket ez ellen azzal, hogy egyrészt nem fürdünk tovább, mint 5-10 perc, másrészt a víz hőfokát is visszavesszük néhány fokkal. Ha ekcémánk vagy pszoriázisunk van, ez különösen fontos.
Hacsak nem zsírosodásra hajlamos a hajunk, nincs szükség a mindennapos hajmosásra. Főképp, ha göndör, vastag szálú, kemikáliákkal (például dauer) kezelt a hajunk, akkor figyeljünk oda arra, hogy a túl gyakori mosás csak tovább száríthatja és roncsolhatja a szálakat. Próbáljuk növelni a két hajmosás közötti időt és nézzük meg, hogyan bírjuk. És próbáljunk meg a hajmosási rutinunkhoz ragaszkodni, még akkor is, ha mindennap edzünk vagy megizzadunk. Ahogy öregszünk, úgy pedig egyre kevesebbszer kell sampont is használnunk a hajmosáshoz, mivel egyre kevesebb olajat termel a fejbőrünk.
Az Egyesült Államokban évente tízezrek sérülnek meg a fürdőkádban vagy zuhanykabinban ki- és belépés közbeni elcsúszás miatt. A kapaszkodó segíthet elkerülni ezeket a baleseteket, de érdemes csúszásgátló szőnyeget is elhelyezni a kádban vagy zuhanytálcában.
A zuhanyfej ideális otthona a baktériumoknak, amik szeretnek kis, sötét lyukakban megtelepedni. Amikor beindítjuk a vizet, a baktériumok szinte kirepülnek a zuhanyfej lyukacskáiból, és az apró víz- és páracseppeken utazva akár légútjainkon is bejuthatnak szervezetünkbe. Ezt nehéz elkerülni, épp ezért érdemes megelőzni, mégpedig úgy, hogy eltávolítjuk a zuhanyfejet és szó szerint kifőzzük, így pusztítva el a benne megbúvó kórokozókat. Emellett az is segíthet, ha egy percig forró vizet folyatunk belőle, mielőtt aláállnánk. Amikor pedig végeztünk, próbáljuk meg a lehető legjobban kifolyatni belőle a vizet és úgy elhelyezni, hogy ki tudjon száradni.
Testápoló, krém vagy bármilyen hidratáló úgy működik, hogy a nedvességet a bőrünkbe zárja. Erre pedig a legjobb idő azonnal a zuhany vagy kádfürdő után. Ezeket a krémeket lehetőleg a megszárítkozásunk utáni percekben vigyük fel bőrünkre.
Testünk nem minden porcikáján kellene szappant használnunk a tisztálkodáshoz. Ha lehet, inkább csak a hónaljunkon, lábunkon, kezünkön és arcunkon (a férfiak a lágyéktájékon is) használjunk szappant, a test többi részének bőven elég a meleg víz. Ez segít abban, hogy elkerüljük bőrünk kiszáradását. A nők a hüvely területén semmiképp se használjanak szappant, mert az irritálhatja a finom bőrt és felboríthatja a természetes hüvelyflóra egyensúlyát, ami gombás fertőzéshez vagy bakteriális vaginózishoz vezethet.
Bár sokan úgy hiszik, hogy a kis vágásokat szárazon kell tartani a zuhany alatt, és ezért vízálló sebtapasszal fedik el, ez hiba. Ezeknek az apró felületi sérüléseknek ugyanis éppen az tesz jót, ha a zuhanyozás közben megtisztítjuk őket szappannal és meleg vízzel. Ezért zuhanyozáshoz mindig távolítsuk el a sebtapaszt, majd a fürdés végeztével ragasszunk rá tisztát. Ha azonban ennél komolyabb sérüléseink vannak, ott mindenképp az orvos által javasolt gyakorlatot kövessük.
A fürdőszoba zuhanyozás vagy fürdés közben azonnal párássá válik, a levegőben lévő nedvesség pedig károsíthatja a fából készült tárgyakat és felületeket, valamint a gipszkartont is, emellett pedig kiváló környezet a baktériumok és penész szaporodásához is. Ha tehetjük, minden fürdéskor használjuk a szellőztetőt és hagyjuk is bekapcsolva addig, amíg a pára el nem tűnik a helyiségből. Ha erre nincs lehetőségünk, nyissunk ablakot. Ha ez sem megoldható, akkor állítsunk be egy ventilátort és hagyjuk nyitva az ajtót.
A zuhanyfüggönyök ráncai, varrásai, a szappanlerakódások a baktériumok kedvelt helyei. Egyesek számára a szappanlerakódások csak undorító szennyeződést jelentnek, ám ha immungyengeséggel küzdünk, akkor komolyabb bajt is okozhatnak. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, tisztítsunk a zuhanyfüggönyt rendszeresen vagy cseréljük le, ha már úgy látjuk, hogy nem tudunk megszabadulni a „furcsa” foltoktól.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
