Vlagyimir Potanyin jelenleg Oroszország hitelesítetten leggazdagabb embere, aki a Bloomberg Billionaires Index számításai szerint mintegy 25 milliárd dollárt halmozott fel. Az ukrán invázió hatására azonban vagyonának 25 százalékát elveszítette, így jelenleg a Forbes szerint 18,6 milliárd dollárja van. Potanyin rajta volt a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz kötődő prominens orosz politikai személyiségek és milliárdosok hírhedt 2018-as „Putyin-listáján”, a nyugati szankciók azonban eddig elkerülték őt, írja a Business Insider-re hivatkozva az Origo.
Ő az orosz nikkelkirály
A 61 éves Potanyin a világ legnagyobb finomított nikkelgyártója, a Nornickel többségi részvényese. A Bloomberg szerint 2021-ben 17,9 milliárd dolláros bevételt termelt a vállalat.
1990-ben megalapította az Interrost, amely többek között a bányászatban, az energetikában és az ingatlanban is érdekelt.
Az Open Investments az Interros alá tartozó, 2002-ben alapított ingatlancég volt. A piaci kapitalizációja 2018-ban 5,1 milliárd dolláron tetőzött, derül ki a cég honlapjáról. Potanyin 2010-ben eladta a cégben lévő részvényeit.
Ő irányítja a Petrovax orosz gyógyszeripari vállalatot, amely a Bloomberg szerint 2020-ban kifejlesztette a Polyoxidonium nevű gyógyszert.
A milliárdos emellett számtalan ingatlan tulajdonosa is, szállodája, birtokai és egy vidéki klubja is van az orosz főváros, Moszkva közelében.
Potanyin 30 éves korában találkozott Mikhail Prokhorovval, aki a későbbi üzlettársa lett.
A páros megalapította a Nemzetközi Pénzügyi és Befektetési Társaságot, majd az Onexim bankot, amely akkoriban Oroszország legnagyobb magánbankja lett.
32 évesen lett a pénzintézet elnöke.
1996-ban kinevezték első miniszterelnök-helyettesnek, ebben a pozíciójában az energiaügyekért és a gazdaságért felelt.
Miközben a Külkereskedelmi Minisztériumban dolgozott, Potanyin kidolgozta a „kölcsönök részvényekért” programot, amely később sok oligarcha vagyonának forrásává vált.
Ennek keretében az 1990-es években gazdag vállalkozók és bankok pénzt kölcsönöztek az orosz kormánynak, amennyiben részesedést kaptak az ország természeti erőforrásait gyártó vállalataiban. A kormány gyakran nem tudta visszafizetni ezeket a hatalmas kölcsönöket, így sok ilyen vállalat gazdag magánszemélyek kezében maradt. Potanyin ezen a programon keresztül szerezte meg a Nornickelt, amivel Oroszország akkori leggazdagabb emberévé vált.
Egyike volt azon orosz milliárdosoknak, akik segítettek finanszírozni a 2014-es szocsi olimpiát. A Forbes szerint 2,5 milliárd dollárt fektetett be egy síközpontba és más létesítményekbe. Potanyin szenvedélyes luxusjachtgyűjtő is.
A milliárdos 1999-ben létrehozta a Vlagyimir Potanyin Alapítványt. A nonprofit szervezet „hosszú távú oktatási és kulturális projektek megvalósítására törekszik Oroszországban”.
Potanyin első oroszként 2013-ban csatlakozott az akkor még házaspárt alkotó Bill és Melinda Gates, valamint Warren Buffett által 2010-ben alapított The Giving Pledge nevű globális jótékonysági szervezethez. Ennek aláírói megfogadták, hogy vagyonuk nagy részét jótékony célokra ajánlják fel.
Miért kerülhette el eddig a szankciókat a leggazdagabb orosz?
Arról egyelőre nem áll rendelkezésre információ, hogy a Putyin orosz elnökhöz nyilvánvalóan igen közel álló milliárdost miért kerülték el – legalábbis eddig – a számos gazdag orosz vagyonát, illetve személyüket is érintő szankciók, amiket az EU, illetve az Egyesült Államok azért vetett ki Oroszországra, illetve e személyekre, mert az orosz haderő február 24-én megtámadta Ukrajnát.
A Forbes témában készített összeállítása alapján a válasz a fenti kérdésre sajátos politikai, gazdasági, valamint geostratégiai megfontolások elegyében rejlik, méghozzá az alkotóelemek kényes egyensúlyában.
A lap munkatársainak sikerült elérniük olyan személyeket az USA-ban, az Egyesült Királyságban, illetve az EU-ban is, akik közvetlenül rálátnak a szankciós döntések előkészítésére és meghozatalára. Válaszaik nem konkrét személyekre vonatkoznak, hanem arra, hogy bonyolult, számos szempontot mérlegelő döntési folyamat zajlik ilyenkor. Ebben pedig a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok összetettsége az adott ország adott üzletemberével éppúgy szerepet játszik, mint az, hogy a szankciók bevezetésében a fokozatosság játsszon szerepet, lépésről lépésre növelve a politikai vezetők elszigetelődését.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
