A legfontosabb európai fegyveres konfliktusok a történelem során. Abból a szemszögből, hogy vannak-e tartós eredményeik. Úgy írom, mintha nagyon távolról nézném, szinte egy másik bolygóról.
ókor (5 esemény):
Római Hódítások i. e. 752 – i. sz. 555
Róma meghódítja előbb Közép-Itáliát, majd az egészet, aztán az egész mediterrán vidéket és Európa nagy részét. Azért i. sz. 555 a végszám, mert ez az utolsó nagy és sikeres terjeszkedés. Eredmény: a latin nyelv hatása a kultúrára máig, s ma 900 millió ember anyanyelve latin származék.
Görög-Perzsa Háborúk i. e. 499 – i. e. 449
Eredmény: Perzsia kiszorul Európából. A perzsa kultúra hatása megszűnik a régióban.
Macedón Háborúk 336–323
Nagy Sándor egyesíti a görögöket, meghódítja az akkori ismert világ felét. Eredmény: a görög egység megmarad, a görög kultúra hatása messze terjed a görög lakosságon túl, az egész kelet-mediterráni térségben, sőt Közép-Ázsiában is megmarad sok ideig.
Karthágói-Római Háborúk i. e. 246 – i. e. 146
A kor 2 nagyhatalmának konfliktusa. Eredmény: Róma marad az egyetlen naghatalom a régióban, Karthágó megsemmisül.
Gót-Római Háborúk i. sz. 248 – 554
Eredmény: a gótok megdöntik a Nyugat-Római Birodalmat.
középkor (8 esemény):
Arab Hódítások 622 – 1492
Az arabok elfoglalják az akkori ismert világ nagy részét. Eredmény: Európából végül kiszorulnak az arabok, de Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában máig hat mindez: itt ma arab/arabizált népek élnek
Frank-Lombard Háborúk 755-774
A frankok legyőzik a Észak-Itáliát uraló lombardokat. Eredmény: a frankokkal szövetséges római pápa világi uralma itt kezdődik el.
Magyar Hódítások 862-955
A magyarok „kalandozásai”. Eredmény: a magyarok végül vereséget szenvednek, de elismert országot képesek kialakítani a Kárpát-medencében.
Angol-Normann Háború 1066-1071
A normannok legyőzik az angolokat. Eredmény: új angol nemzet jön létre, a mai angolok e hódítás eredményei. E nélkül a mai angol nyelv se létezne, mely az újlatin normann és a germán angolszász keverékeként jött létre.
Mongol Hódítások 1223-1552
A mongolok megtámadják Közép- és Kelet-Európát, Közép-Európában csak pár évig maradnak, de keletebbre egészen a XVI. századig. Eredmény: az orosz állam részekre esik, csak a XVI. századtól képes ismét egyesülni kezdeni.
Római-Török Háborúk 1299–1478
A törökök meghódítják Nyugat-Ázsiát, majd a Balkán nagy részét, végül megsemmisítik a Római Birodalom utolsó maradékát.
100-éves Háború 1337-1453
Eredetileg szimpla dinasztikus vita az angol és a francia király között, kinek van joga a francia trónra – a korabeli jog szerint egyébként az angoloknak volt igazuk. De a kérdésből nemzeti ügy lett, francia szabadságharc. Eredmény: kialakul végleg az önálló angol és francia nemzet.
Török hódítások 1354-1923
A törökök elkezdik Európa meghódítását, Bécsig jutnak, majd visszaszorulnak. Ma kis területük maradt Európában, de hatásuk a Balkánon maradandó, a mai balkáni muszlim lakosság (főleg: bosnyákok, valamint az albánok többsége) e hódítás eredménye, ahogy a máig ható török kulturális hatás a Balkánon.
újkor (10 esemény):
Orosz-Svéd Háborúk 1495-1790
Harc Északkelet-Európában a dominanciáért. Eredmény: Oroszország győz, Svédország megszűnik nagyhatalom lenni.
Orosz-Török Háborúk 1568-1918
Oroszország terjeszkedése délnyugati irányban. Eredmény: Oroszország minden XV. század utáni török hódítást megszerez.
30-éves Háború 1618-1648
Háború egyrészt Ausztria és szövetségesei, másrészt Franciaország és szövetségesei között. Eredmény: gyakorlatilag döntetlen, kialakul a szuverén nemzetállami koncepció mint fogalom, megerősödik Poroszország, a felek elismerik a független Svájcot. Tulajdonképpen a németeken belül az osztrák-porosz ellenségeskedés kezdete.
9-éves Háború 1688–1697
Franciaország háborúja az európai államok ellen, az erős Franciaország igyekszik tovább erősíteni magát, dominálva Európát. Eredmény: katonailag döntetlen, de franncia szemszögből ez vereség, mert nem sikerül a francia hatalmat növelni Európában.
Spanyol Örökösödési Háború 1701-1715
Kihal a Habsburg-ház spanyol ága, a jogos örökös a francia király unokája. Franciaország szeretné gyakorlatilag egyesíteni a két országot. Ez ellen lép fel a többi európai országok koalíciója. Eredmény: az európai államok elismerik a francia király unokáját spanyol királynak, de azzal a feltétellel, hogy Franciaország és Spanyolország sose egyesülhet. Máig hat: bár ez ma már nem hatalmi kérdés, de a jelenlegi spanyol király ennek a királynak az egyeneségi leszármazottja.
A spanyolok nagy bánata máig: az ezt a háborút lezáró békeszerződés adja át Gibraltárt a briteknek.
Osztrák Örökösödési Háború 1740-1748
Az osztrák uralkóház kihal férfiágon, Mária Terézia kerül a trónra, ez ellen tiltakozik Poroszország és szövetségesei. Eredmény: elismerik Mária Teréziát, viszont Poroszország megkapja Sziléziát.
7-éves Háború 1756–1763
Ausztria szeretné visszaszerezni Sziléziát, ezért szövetkezik Franciaországgal, míg Poroszország pedig Angliával. Eredmény: osztrák-francia vereség, Szilézia porosz marad, Franciaország pedig elveszti minden észak-amerikai gyarmatát 1 kis sziget kivételével.
Francia Háborúk 1792-1815
Franciaország megpróbálja ismét egyesíteni Európát saját hatalma alatt, sikertelenül. Eredmény: legyőzik Franciaországot, de az a vereség ellenére nem veszít területet a háború előtti állapothoz képest, megkezdődik a német egység előkészítése.
I. vh. 1914-1918
Erről nemigen kell mondani semmit. Harc a világdominanciáért, Németország szeretne részt kapni a világhatalomból. Eredmény: Ausztria, Németország, Törökország megszűnnek nagyhatalom lenni, Oroszországban győz a kommunizmus, Anglia és Franciaország lesznek Európa urai.
II. vh. 1939-1945
Ez se nagyon elemezendő: Németország megpróbálja visszaszerezni nagyhatalmi stáruszát, sikertelenül. Eredmény: Anglia és Franciország megszűnnek nagyhatalmak lenni, Európát felosztják egymást közt az amerikaiak és az oroszok majdnem 50 évre, majd Oroszország is megszűnik nagyhatalom lenni, s egész Európa amerikai irányítás alá kerül.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
