A támogatás összege 10 év alatt több mint a két és félszeresére, a GDP-n belüli aránya pedig 3,5%-ról 4,8%-ra emelkedett, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő – mutat rá Benda József, a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztály elnöke.
Egyre többen kezdik észlelni, hogy a születésszámok átmeneti stagnálása után megindult a csökkenés. Benda József szocializáció-kutatónak, a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztály elnökének tett föl kérdéseket a Gondola.
– Elnök úr, a kormányzat számos pénzügyi intézkedéssel próbálja bátorítani a magyar fiatal családokat a gyermekvállalásra. Melyek lennének azok a nem pénzügyi változtatások, amelyekkel a kormányzat még nem élt, pedig fontos lenne?
– A 2010-ben hivatalba lépett kormány felismerte a probléma súlyát, és óriási lépéseket tett a családbarát ország kialakítása irányában. Elkezdett egy „komplex, célzott és rugalmas” családtámogatási rendszert kialakítani, amelyben a gyermekvállalást és a nők munkavállalását egyszerre ösztönzi. Nyolc tárgykörben 39 intézkedéssel javította a családok helyzetét, támogatta a gyermeknevelést, a kisbabák világra hozatalát (EMMI, 2017:105). A támogatás összege 10 év alatt több mint a két és félszeresére, a GDP-n belüli aránya pedig 3,5%-ról 4,8%-ra emelkedett, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Azt is látjuk, hogy eközben termékenységi mutatóink elmaradtak az átlagtól. Az MNB szakértőinek értékelése szerint e tekintetben vannak még tartalékok (MNB,2019).
A pénzügyi támogatások első sorban a családokat segítik. Ez a cél csak látszólag azonos az gyermekszületések támogatásával. A támogatások hatékonyságának elemzéséhez három csoportba soroljuk az intézkedéseket (a lista nem teljes).
Családjóléti intézkedések (családi adózás, Nők40, ingyenes tankönyv, gyermekétkeztetés, csok, hétüléses autó kedvezménye, építkezési áfa-visszatérítés, illetve csökkentés, lakásfelújítás támogatása, első házasok adókedvezménye, nagyszülői gyed, Erzsébet-program, stb.)
A nők munkaerőpiaci szerepének növelése (gyed extra, bölcsődei férőhelyszám-növelés , Munkahelyvédelmi Akcióterv, a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatásának támogatása, a négy gyermeket fölnevelt nők adómentessége, kismama szövetkezet, Varga, 2018).
A gyermekszületések támogatása (gyermek után járó szabadság, csecsemőgondozási díj, anyasági támogatás, étkezés támogatás, diplomás GYED, első házasok kedvezménye, a gyed visszaállítása, kiterjesztése, diákhitel-tartozások könnyítése vagy elengedése, babaváró hitel stb.)
A három csoport külön választása segít megérteni, hogy miközben az intézkedések javítják a családok jövedelmi pozícióit, a gyermekszületések számát kevésbé befolyásolták. Ugyanis nem minden családtámogatás tekinthető egyben születés-ösztönzőnek, a nők munkaerőpiaci szerepének növelése pedig társadalmi csoportonként akár ellentétes irányban is kifejtheti hatását. (Báger-Benda: 2020:153). Az elismerésre méltó intézkedések – a jegybankelnököt idézve – nem elég célzottak (Matolcsy,2020).
– A magyar kultúrát csak a HISZÜK életpályamodellel a sokgyermekes családok tudják megmenteni. Hogyan érhető el, hogy az állami média profi módszerekkel tegye vonzóvá a sokgyermekes családi életet?
– 2017-ben reprezentatív vizsgálatot végeztünk a 35-44 éves korosztály gyermekvállalási hajlandóságáról. Felmértük a korosztály földrajzi-, és élethelyzetét, a demográfiai jellemzőit, társas kapcsolataik minőségét, a gyermekvállalásra és annak támogatására vonatkozó, a korosztályban meghatározó nézeteket és a döntéseik személyes hátterének megismeréséhez feltártuk a fiatalok élettörténetét is.
A vizsgálat megerősítette, hogy a gyermekszületés rendkívül szerteágazó, számos élethelyzetet és gazdasági ágazatot átfogó összefüggés rendszerben értelmezhető. A beavatkozási stratégia sikerének feltétele egy komplex, sokirányú hatásrendszer kialakítása.
Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált fiatalok háromféle életpályában gondolkoznak. 5%-uk csak a karriert látja fontosnak, 70 %-ban egyensúlyt keresnek a munkavállalás és a családi kötelezettségek között, és 25%-uk ténylegesen csak a családjának szeretne élni, sok gyermeket fölnevelni.
A korosztály 25 %-a, közel 400 ezer fő – kedvező feltételek esetén – egyértelműen szeretett volna még további gyermeket. A tervezett gyermekek száma 1,46 volt 2017-ben. Sok-sok tényező árnyalja a véleményeket, mégis, több százezres tartalékot véltünk fölfedezni ebben a korosztályban.
A vizsgálatból az is egyértelműen kiderült, hogy minél több gyermeket nevel a család, annál nagyobb problémát jelent a munka és a család összeegyeztetése (3 vagy több gyermek esetén már 42%-uknak okoz ez problémát). A munkáltatók ritkán veszik figyelembe a gyermekneveléshez szükséges időtényezőt: kevés a szabadság, rugalmatlan a munkaidőbeosztás, túlmunkát kell végezni, sok helyen feszültségeket okoz a munkahely.
– Mi kell az egyensúly megteremtéséhez?
– Álláspontunk szerint ahhoz, hogy a születések számában lényeges elmozdulás történhessen, a felvázolt mélyebb okok megértésére épülő, komplex, sokirányú, átgondolt stratégiára van szükség. Kettős elvárásnak kell megfelelni. Az egyik oldalon jelenkorunk gazdasági kényszerpályája, helytállás a nemzetközi versenyben, az elért életszínvonal megőrzésének és/vagy emelésének követelménye áll. A másik oldalon a magyar kultúra megmaradása, a fenntartható fejlődés igényel erőforrásokat. Ha a családokat támogatjuk, és a kivonjuk az édesanyákat a munkaerőpiacról, a versenyképességet kockáztatjuk, és egy nemzetközi médiaössztüzet vállalunk magunkra. Ha fiataljainkra csak mint munkaerőre számítunk, és nem biztosítjuk a családalapításhoz, a gyermekneveléshez – vagyis a fenntartható fejlődéshez – szükséges anyagi, szellemi, közösségi, környezeti feltételeket, akkor – ahogy eddig láttuk – nem születik meg kellő számban a következő nemzedék.
Megmaradásunk feltétele, hogy olyan életszerű megoldásokat kell kövessünk, amelyek történelmi távlatokban is sikeresek voltak, igazolást nyertek.
Kétségbevonhatatlan bizonyítékot nyújtanak erre a keresztény kultúra évezredes hagyományai, és az elmúlt évtizedekben készült kutatások is. A válság oka mindezek társadalmi mértékű figyelmen kívül hagyásának a következménye, Magyarországon és más országokban egyaránt.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egy éve megjelent „Megújulás a szeretetben” című körlevelében így foglalt állást: „Az első életévben az állandó anyai jelenlét biztosítja a legjobban a csecsemő idegrendszerének, érzelmi életének teljes körű, zavartalan fejlődését. Az Egyház és a társadalom különleges összefogására van szükség ahhoz, hogy a gyermek számára szükséges gondoskodást megkapja. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy lehetőség nyíljon az édesanyák otthon maradására és a személyes törődés kereteinek, a nagycsaládos életpályamodell kiteljesítésére.” (MKPK,2019) A társadalomtörténeti előzmények bizonyítékain túl bátran támaszkodhatunk mind az elméleti, mind az empirikus vizsgálatokra is, amelyek azt mutatják, hogy jelentős társadalmi igény van a sok gyermeket nevelő édesanyák otthon maradására. Felmérésünk óta ezt a nemzeti konzultáció is megerősítette.
A feladat tehát az, hogy megteremtsük a nagycsaládos életpálya modell jogi-gazdasági-társadalmi feltételeit, hogy azok a fiatalok, akik szeretnék az életüket csak a családjuknak szentelni, és ezzel a nemzet jövőjének szolgálatába állni, ne kényszerüljenek arra, hogy 3-4-5 gyermek nevelése mellett még külső munkahelyeken is dolgozni kényszerüljenek. (Jelenleg a „főállású anyaság” 28.500 Ft segélyt biztosít 3 vagy több gyermek ellátására!)
– Miben segít a Hivatásos Szülők életpályamodell, a HISZÜK?
– Szakértői Műhelyünkben kidolgoztuk egy olyan életpályamodell alapjait, amely alkalmas lehet új társadalmi alszektor bevezetésére, elindítására (Báger-Benda, 2020). Azért nevezzük „Hivatásos Szülőségnek” (rövidítve: HISZÜK), mert ugyan többségében az édesanyák vennék igénybe a lehetőséget, de a második évtől, élethelyzettől függően, kiterjeszthetőnek gondoljuk az édesapákra és más közeli rokonokra is. A korábbi intézményekkel szemben, javaslatunkban nem alanyi jogú segélyben gondolkodunk, hanem munkaviszony létrehozását tekintjük a megoldásnak.
Az állás betöltéséhez, mint minden munkahelyen, itt is alkalmassági követelmények megállapítására van szükség. Mivel a születések egyértelmű ösztönzése a cél, azok vehetnék igénybe, akik vállalnak egy harmadik, vagy többedik gyermeket, ilyen módon a 40 fölöttiek számára is nyitott a program.
A családi életre nevelés évtizedek óta hiányzik az iskolarendszerből, ezért kiegészítő elemként egy képzést is javaslunk biztosítani, hogy a családok a szükséges ismeretekhez, készségekhez hozzá jussanak. A munkaviszonyba lépő családtagok egy, az átlagbérhez közel álló fizetést kapnának azért, hogy gyermekeik nevelésére fordítsák figyelmüket és energiájukat.
Benda József – archív
A Hivatásos Szülők intézménye egy évezredeken keresztül jól működő karrierpálya újrateremtése, és egyben munkahely teremtő beruházás a nemzet jövőjébe. Helyzetbe hozhatja azokat a családokat (édesanyákat és édesapákat), akik hajlandók életüket egymásnak és az egyik legszebb, ma nemzetünk számára is a legfontosabb ügynek, a jövő generációjának világra hozatalára és egészséges felnevelésére szentelni. Ha valaki ezt a feladatot belső indíttatásból hivatásként vállalja, úgy minden akadályt el kell gördítenünk előle, hogy azt valóban végezhesse.
A szülők, az édesanyák, az édesapák – ha zavartalanul betölthetik hivatásukat – a jövő nemzedék számára az életerőt és képességeik kiteljesedését biztosíthatják. Később, nagyszülőként is nélkülözhetetlen feladatokat látnak el az unokák és az egész család irányításában, elszántan legyőzve minden akadályt, soha véget nem érő napi szolgálatra szegődnek. A nagycsaládos gyermeknevelés teljes idejű elfoglaltság: „a társadalomnak így kellene elismernie, és akkora fizetéssel honorálnia, amekkorát a gondozó szülő (apa vagy anya) a képzettségének megfelelő munkáért elvárhat” (Demény, 2016:297).
– A médiumokban és az európai politikában egyre nagyobb teret foglal az erőszakos családellenes szélsőség. Hogyan fejleszthető olyan csapat, amely hasonló erőszakossággal és profizmussal szorítja vissza a dühöngőket?
– 2015 óta foglalkozik önkéntes közösségünk a Gyermek és Családbarát Magyarországért Alkotó Műhely a gyermekvállalás feltételinek megteremtésével. (www.plusz1baba.hu) Azóta széles körben aktivizálódott számos önkéntes-, és állami támogatással működő közösség, és számos javaslatunkat befogadta a kormány is (családok éves, nemzeti konzultáció, minisztérium, családügyi kabinet, stb.). 2018-ban, a Magyar közgazdasági Társaság kereteiben, megalakult a Demográfiai Szakosztály, és évente 5-8 konferenciát tartunk a termékenységet befolyásoló témakörökben. Álláspontunk szerint három fontos intézkedésre van szükség a rendkívül szerteágazó probléma megoldásához: 1) egy elkötelezett szakemberekből álló demográfiai minisztérium létrehozása, 2) nemzeti népesedési stratégiai alkotása, és 3) a Hivatásos Szülők életpálya modell bevezetése.
Molnár Pál
1 https://magyarnemzet.hu/belfold/csucsokat-dont-a-hazassagkotesek-szama-mikozben-kevesebben-valnak-
9333491/?utm_source=newsletter&utm_medium=referral&utm_campaign=hiraggregator
2 „Ezek kifejezetten támogatják a női foglalkoztatást, és azt, hogy a férfiak is részt vegyenek a gyereknevelésben. Ez egy
nyugati, észak-európai irány, amit a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár képvisel.” (Szurovecz, 2016)
http://abcug.hu/meg-konyhabol-kiengedik-noketcsak-szuljenek-mar/, letöltés: 2016. 12.05.
3 2010. évi 960,2 milliárd forintról 2018-ra 1 929,1 milliárd forintra emelkedik (EMMI, 2017:105), 2021-ben már 2,5 milliárd
körüli értéknél tart.
4 A program – az intézkedés előnyei mellett – nem támogatja a többgyermekes anyaságot. A 40 év „jogosultsági” időből
maximum 8 évet lehet gyes-sel, gyed-del, stb. megszerezni. Vagyis 2-3 gyermek gondozását honorálja a rendszer. Pl. egy
háromgyermekes anyukának 41 évre van szüksége a nyugdíjhoz, egy négygyermekesnek 44, stb., és mivel kevesebb időt
dolgozik, a nyugdíj összege is kevesebb lesz. Aki tehát a 40 évet „munkaviszonyban” tölti, sokkal több nyugdíjra
számíthat.
5 „Ezt inkább egy szocialista kormánytól várná az ember, amely retorikájában is a nők munkaerőpiaci szerepvállalása mellett
van, nem egy olyantól, amely konzervatívként határozza meg magát” – mondta Szikra Dorottya. „Egyetlen kelet-európai
országban sincs annyi gyerek bölcsődében, mint nálunk, arra pedig végképp nincs példa, hogy a kis falvakban is kötelezővé
tennék a bölcsődei ellátást” – mondta Szikra Dorottya (Szurovecz, 2016).
6 A munkahelyvédelmi akcióterv keretein belül 40 ezer kismama vett igénybe kedvezmény, vagyis nem további gyermekeket
vár, hanem dolgozik (Kádár,2018:38).
7 „Az állam különböző intézkedésekkel segíti a kisgyermekes anyák foglalkoztatását. A munkahelyvédelmi akcióterv
értelmében a gyermekgondozási ellátásról visszatérőknek 2 évig nem kell szociális adót, szakképzési hozzájárulást
fizetniük, 2014-től a három és annál több gyermekesek alkalmazása esetén 3 évig teljes, utána még további két évig 5%-os
adókedvezmény illeti meg a munkáltatót. A 2014-ben bevezetett gyed extra lehetőséget ad a munkavégzésre, ösztönözve
ezzel az érintetteket a mielőbbi munkaerő-piaci visszatérésre. (Kádár, 2018:33)
8 Egy gyermek felnevelése 18 éves korig kb. 27.000 felnőtt órát igényel. Azokban a megyékben magasabb a termékenység,
ahol alacsonyabb a foglalkoztatottság és viszont, egymással fordított arányban.(Báger-Benda, 2020)
9 „Kormányzati döntés a célzás célzása, a három és több gyermeket vállaló nők kiemelt támogatása. Biztonsággal állítható,
hogy a demográfiai megoldáshoz kívánatos új gyermekek háromnegyede a párok negyedétől jöhet”.
10 A 42 éves nők létszáma akkor 90 ezer fő volt, ami évjáratonként ötezerrel csökkent. 2021-ben ez a korosztály már 46 éves,
a 40 éves nők 68 ezren vannak.
11 A kérdőíves felvétellel az 1,58 milliós korosztályból (2016-ban 35-44 évesek) 1610 fős mintát vizsgáltunk meg 2017.
májusában. A minta megyékre lebontva követte a korosztály demográfiai jellemzőit. Az adatfelvételt a Nézőpont Intézet
végezte.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
