A legbátrabb falu címet viselő Vas megyei község Kercaszomor ékes példája annak, hogy néha a reménytelennek tűnő küzdelem megvívása is győzelemre vezethet és hozhat eredményt – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, amikor felavatta a település centenáriumi emlékművét, amelyet az 1920-ban indított honvédő fegyveres felkelés emlékére állítottak.
Gulyás Gergely ünnepi beszédében úgy fogalmazott: vannak helyzetek, amikor küzdelem nélkül nem lehet megmaradni, amikor bátorsággal és elkötelezettséggel reménytelennek látszó helyzeteket is megfordíthatunk, különösen akkor, ha az igazság a mi oldalunkon áll.
Ilyen helyzet volt az is, amikor egy kis falu lakói 1920 augusztus elején vállalták a fegyveres harcot a sokszoros túlerővel szemben, és noha a harcban nem győzhettek – hihetetlen módon és váratlanul –
a Trianoni békediktátum ellenére is sikerült kivívniuk, hogy továbbra is Magyarországhoz tartozhassanak
– mondta. Hozzátette: Trianon évszázados „szabadság problémát” jelentett Magyarország számára és folyamatos küzdelmet az elcsatolt területeken élő magyarok jogainak és nemzeti identitásunk megőrzése érdekében.
„Mindenki magyar, akinek Trianon fáj” – jelentette ki Gulyás Gergely, hangsúlyozva, hogy a kis falu bátorsága, csakúgy mint Balassagyarmat, a hűségfalvak és népszavazással Magyarországon maradt Sopron példát és hitet adott az egész országnak.
V. Németh Zsolt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében úgy fogalmazott: az igazi élő történelem mindig az egyes emberek, családok története, amelyek együtt a nemzet történelmét adják.
Ez a történelem apáról fiúra száll, egymásnak adják át az emberek, így történt ez az elmúlt száz évben Kercaszomoron is, ahol nemcsak megőrizték történetüket, de a kellő tisztelettel, megbecsüléssel adóztak a hősök emlékének.
Kapornaky Sándor (független), a község polgármestere szerint az emlékmű és a körülötte kialakított park egyszerre szolgálja majd az emlékezést, a hősök tiszteletét és a szomoróci tanösvény kiindulópontjaként az Őrségbe érkező túrázókat is.
Az ünnepélyes keretek között leleplezett és megkoszorúzott – hat tonnás bazaltkőből formált – emlékművön a fegyveres felkelés 25 résztvevőjének nevét örökítették meg.
Szomorócot és Kercát 1920. augusztus 1-jén az antant által meghatározott demarkációs vonalat megsértve megszállták a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai, akikkel a helyi lakosság a határőrökkel közösen fegyveresen vette fel a küzdelmet.
A megszállók többszörös túlerőben voltak, ezért a felkelést órákon belül leverték, a részvételt pedig megtorolták.
Ezt követően a határmegállapító bizottság úgy döntött, hogy Szomorócot vissza kell adni Magyarországnak, a megszállók kivonultak, a község pedig 1922. február 9-én ismét csatlakozott Magyarországhoz.
Példamutató helytállásukért és bátorságukért Kercaszomor községnek és lakóinak az Országgyűlés 2008. október 27-én egy emléktörvényt alkotva ítélte oda a Communitas Fortissima, vagyis a legbátrabb falu címet.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
