A lakosság jelentős része szorong, segítséget mégsem kérnek

A lakosság jelentős része szorong, segítséget mégsem kérnek

Csaknem minden ötödik szlovákiai lakos szorongással küzd – derült ki a Liga a Lelki Egészségért (LDZ) szervezet legújabb felméréséből. A lakosság mentális egészsége a járvány alatt csak romlott, a szakember felkeresése sajnos továbbra is tabutémának számít.

A felmérésből kiderült, hogy közel minden ötödik megkérdezett gyakorta érez szorongást, vagy valamilyen ezzel összefüggő mentális nehézséget. A leggyakoribb tünetnek általában az ingerlékenység számít, de a válaszadók gyakran panaszkodtak arra is, hogy állandóan aggódnak és nem tudnak ellazulni. A szorongással küzdők mindemellett gyakran számoltak be fáradtságról, alvásproblémákról, étkezési gondokról, a boldogtalanság érzetéről és apátiáról is. A válaszadók eme csoportjában a szakértők arra is rákérdeztek, hogy mennyire érzik súlyosnak a szorongásukat. Az adatközlők 51 százaléka minimálisnak tartja a szorongását, 30 százaléka enyhének érzi, 13 százalék szerint közepes, 6 százalék szerint pedig már magas a szorongási szintje. Az enyhén szorongók táborában kifejezetten magas növekedés figyelhető meg, tavaly májusban ez az arány még 23 százalék volt. Ebben a csoportban a magas növekedés feltehetően a koronavírus-járványra, vagy az azzal összefüggő válságra és bezártságra vezethető vissza.

Ennek ellenére a válaszadók mindössze 10 százaléka vallotta, hogy az életük során az orvosuk diagnosztizált náluk valamilyen mentális betegséget, vagyis a lakosság egy jelentős része feltehetően sosem megy el kezeltetni magát a lelki problémái miatt. Alexandra Bražinová, a Comenius Egyetem Járványügyi Tanszékének szakértője, aki már régóta foglalkozik a mentális egészség kérdéseivel is, rámutatott, hogy az említett arány jócskán elmarad a többi országban diagnosztizált mentális betegek arányától. „Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint átlagosan a lakosság egyharmada szenved valamilyen lelki betegségtől az élete során. A felmérésből nyert adataink arra utalnak, hogy Szlovákia lakossága kevésbé van tisztában a mentális egészség fogalmával, illetve azzal, hogy milyen módon jelentkeznek a tünetek és hogyan lehetne kezeltetni őket” – jelentette ki a szakértő.

Hírdetés

Bražinová állításait alátámasztja az az adat is, hogy mindössze minden 14. adatközlő keresett fel szakembert a mentális nehézségei miatt a járvány ideje alatt.

Ľubomíra Izáková, a Szlovák Pszichiátriai Szövetség elnöke úgy gondolja, az emberek jelentős része azért nem kér professzionális segítséget, mert szégyelli, hogy a lelki gondjaival egy szakértőhöz kell fordulnia. A felmérésben részt vevők többsége is úgy véli, hogy a szlovák társadalomban a pszichiáter vagy pszichológus felkeresése még mindig tabutémának számít, az emberek egyszerűen kellemetlennek érzik, ha ehhez kell folyamodniuk. „A mentális zavarok rontják az életminőségünket és negatívan hatnak a környezetünkre is. Szlovákiában még mindig küzdünk azzal a szégyenérzettel és megbélyegzéssel, amely a lelki betegségekkel függ össze. Ezek közül a leggyakoribbak a szorongásos zavarok, a depresszió, a függőségek és a demencia. Tudnunk kellene, ezek hogyan nyilvánulnak meg, és hogyan lehet kezeltetni őket. Ehhez azonban szükség lenne a megfelelő információkra, amelyeket az oktatás során kellene elsajátítanunk. Ezeken alapul a megelőzés is. A mentális betegségek egyszerűen nem lehetnek tabutémák” – magyarázta Izáková.

Az LDZ szerint fenntarthatatlan az az állapot, hogy a mentális egészséggel kapcsolatban nem létezik egy állami támogatási rendszer, helyette a nonprofit szervezeteknek kell elvégezniük a felvilágosító munkát az informáltság növelésére és a megbélyegzés visszaszorítására. Martin Knut, a liga igazgatója megjegyezte: bár ez nem túl népszerű kijelentés, de a koronavírus-járvány némi hasznot is hozott magával a lelki egészség szempontjából. „Kétségtelen, hogy a világjárványnak köszönhetően a mentális egészség témája már az első hullám idején is a főbb hírek közé került. A médián keresztül nagyon gyorsan elkezdtek üzengetni az egyének és az intézmények is. Sokan nagyon megalapozottan és értelmesen, de sajnos megjelentek kevésbé minőségi tanácsok is” – mondta Knut, hozzátéve, hogy a felmérést éppen azért rendelték, hogy ne csak benyomások, hanem valódi, kézzel fogható adatok alapján lehessen vitatkozni arról, milyen mentális állapotban van a szlovák társadalom a koronavírus-járvány harmadik hulláma elején.

Az LDZ a 2muse nevű közvélemény-kutató ügynökséggel együttműködve készítette el a felmérést, egy 1501 fős reprezentatív mintán.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »