A lakosság egyharmada önkényuralomra vágyik Nagy Roland2024. 05. 06., h – 13:10 Pozsony |
Szlovákiában a megkérdezettek 36 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy egy választások nélküli totalitárius rendszer jót tenne az országnak – derült ki a Globsec friss felméréséből. Az adatokból kitűnik, hogy az ország lakosságának véleménye több tekintetben is eltér az általános közép-kelet-európai trendektől, legyen szó akár Ukrajna EU- és NATO-tagságáról, akár a civil szervezetek szemléletéről.
A Globsec legújabb kutatásában a következő országok vettek részt: Szlovákia, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia. A felmérés készítői több témát is érintettek, az Európai Unió- és NATO-tagságtól kezdve az orosz–ukrán háborún át egészen a demokráciáról alkotott véleményekig.
Az adatgyűjtés 2024 februárja és márciusa között zajlott, országonként ezer adatközlő részvételével, akiket telefonos interjú keretében kérdeztek a véleményükről. Szlovákiában az interjúkat a Focus közvélemény-kutató ügynökség készítette.
Általános trendek
Az adatok összesítése után az elemzők levontak néhány általános következtetést, amelyek a résztvevő országok többségére igaznak bizonyultak. Példaként említik az EU és a NATO támogatását: a többségi vélemény minden országban az, hogy továbbra is bent kell maradni az említett nemzetközi szervezetekben (az EU esetében a tagság támogatottsága átlagban 78 százalék, a NATO-tagságé pedig 81 százalék). A lakosság 62 százaléka egyetért azzal, hogy az EU-tagságnak köszönhetően az országának nagyobb beleszólása lett a nemzetközi ügyekbe, a NATO-tagságban pedig a többség biztonsági garanciát lát. Egyúttal hozzá kell tenni, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása, valamint a közelgő amerikai elnökválasztás miatt ismét felmerült a közös uniós hadsereg létrehozásának gondolata, amellyel a megkérdezettek 63 százaléka egyet is értett.
Az orosz–ukrán konfliktus kapcsán minden országban többségben vannak azok, akik elismerik, hogy háború kirobbanásáért az orosz agresszió a felelős. Általánosságban az is megfigyelhető, hogy az államok többségében – kivéve Szlovákiát és Lengyelországot – 2022 óta nőtt azok aránya, akik támogatnák Ukrajna jövőbeli EU- és NATO-csatlakozását.
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a háborútól való félelem érezhetően jelen van a közép-kelet-európai régióban: átlagban a megkérdezettek 47 százaléka tart attól, hogy Oroszország provokációként tekint az Ukrajnába küldött fegyverszállítmányokra, ami közelebb sodorja az adott országot a háborúhoz.
Érdekesség kettősség figyelhető meg a lakosság migrációhoz való viszonyában. Míg az adatközlők mindössze 29 százaléka gondolja úgy, hogy az ukrán menekültek veszélyt jelentenek az adott ország nemzeti identitására és értékrendjére, addig az Európán kívüli menekültek esetében ez az arány 57 százalék.
Ami pedig a demokráciába vetett hitet illeti, a megkérdezettek 82 százaléka véli úgy, hogy ez a megfelelő államigazgatási rendszer az országa számára. A lakosság 64 százaléka szerint a civil szervezetek tevékenysége fontos a demokrácia működése szempontjából, a főáramú sajtóban pedig az adatközlők 46 százaléka bízik.
Így látjuk az EU-t
Az imént felsorolt trendekkel összevetve Szlovákia sok tekintetben eltér az átlagtól. Az EU- és NATO-tagság kapcsán ugyan nálunk is megfigyelhető a többségi támogatottság (előbbivel 72 százalék, utóbbival 69 százalék ért egyet), de még így is a lista végén helyezkedünk el. Az EU-tagság támogatásában csak Csehország van mögöttünk (71 százalék), a NATO-tagság tekintetében pedig csak Bulgária (62 százalék).
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Szlovákia május 1-én szerdán ünnepli az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból Zuzana Čaputová államfő 28 személyiségnek adott át kitüntetést.
A köztársasági elnök szerint az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás az egyik legjobb és legfontosabb döntés volt Szlovákia újkori történelmében. Az EU-tagság 20 éves évfordulójának előestéjén, kedden olyan személyeket tüntetett ki, akik a csatlakozási folyamat során nélkülözhetetlen munkát végeztek. Az államfőtől elismerést vehetett át Bugár Béla, aki az egykori MKP-t vezette, Mikuláš Dzurinda volt miniszterelnök, Rudolf Schuster korábbi államfő, de több egykori külügyminiszter is. Čaputová szerint az elmúlt 20 év megmutatta, az ország akkor tud a legsikeresebb lenni, ha a partnerei, szövetségesei számára világos álláspontokat foglal el, egyértelmű lépéseket tesz. Rámutat, az EU- és a NATO-tagság szabályai között az, hogy a tagországoknak működő demokráciáknak kell lenniük, még ma is érvényes. Ez pedig egyet jelent a hatalommegosztással, a bíróságok függetlenségével, a szólás- és sajtószabadsággal, de a kisebbségek jogainak védelmével is. „Fontos, hogy Szlovákia ne csak papíron legyen európai uniós partner és szövetséges a NATO-ban, hanem valódi és konstruktív partner, valamint barát is legyen” – jelentette ki az államfő azzal, hogy továbbra is védeni kell azokat az értékeket, amelyek lehetővé tették, hogy ezen nemzetközi szervezetek tagjai legyünk.
Az EU-tagság 20. évfordulója alkalmából Peter Pellegrini (Hlas) megválasztott államfő azt közölte, mindent megtesz annak érdekében, hogy Szlovákia az európai család teljesjogú tagja legyen, de nemzetállami érdekeket fogja előtérbe helyezni. Reméli, a júniusi EP-választáson ilyen politikusok szereznek mandátumot. Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter szerint Szlovákia unión belüli pályája sikertörténet és az ország az EU további bővítését szorgalmazza. Arra utalt, a Nyugat-Balkán országai mellett Ukrajna uniós tagságát is segíteni szeretnék.
Szerdán egyben a munka ünnepe is van, az államfő ezzel kapcsolatban kijelentette, mindenkinek olyan munkára van szüksége, ahol kamatoztatni tudja képességeit. Robert Fico (Smer) kormányfő pedig egy gyárba állt be szalagmunkásnak az éjszakai műszakra.
Ezzel összefüggésben az elemzők egy olyan sajátos trendre figyelmeztettek, amit egyetlen másik ország esetében sem figyeltek meg: 2022-ben még a lakosság 77 százaléka gondolta úgy, hogy Szlovákiának egyértelműen az EU-ban van a helye, 2023-ra viszont 13 százalékpontos zuhanás következett be, ami már messze meghaladja a statisztikai hibahatárt. A felmérés készítői szerint ebben nagy szerepet játszhatott a tavaly őszi parlamenti választás, pontosabban a kampány, amely során előtérbe kerültek a Nyugat-ellenes nézőpontok.
2024 tavaszára, vagyis fél évvel Robert Fico (Smer) negyedik kormányának hatalomra kerülése után az uniós tagság támogatottsága visszakúszott 70 százalék fölé. Katarína Klingová, a Globsec elemzője szerint az emelkedő tendenciára hatással lehetett az év elején szervezett tüntetéssorozat, amikor a kormány rákapcsolt a jogállamiságot aláásó politikájára (2024 februárjában hagyták jóvá a parlamentben a büntető törvénykönyv módosítását és a Különleges Ügyészség eltörlését – szerk. megj.).
„Bár a kormánypárti képviselők nem kérdőjelezik meg Szlovákia uniós tagságát, a támogatottság növekedését akár úgy is lehet értelmezni, mint az azzal kapcsolatos reménykedést, hogy Brüsszel nagyobb szerepet játszik majd a demokrácia védelmében”
– vélekedett a szakértő.
Kapcsolódó cikkünk
Újra megtöltötte a fővárosi SzNF teret a 4. Fico-kormány lépései ellen tüntető tömeg.
19:24 – A pozsonyi tüntetés a szlovák himnusszal ér véget.
(Denník N)
19:23 – A pozsonyi tüntetés utolsó felszólalója Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. „Sok mindent sikerült elérnünk” – mondta, hozzátéve, Robert Ficónak egyelőre nem sikerült elfogadtatnia a „maffiát segítő csomagot”. Šimečka szerint a kormányfő egyre idegesebb, ezért fenyegetőzik. „Pellegrini pedig meghátrál, és engedményeket tesz. Bebizonyosodik, hogy gyengék. Nem számítottak az ellenállásunkra” – tette hozzá.
(Denník N)
19:18 – Sulík a tüntetőktől azt kérdezte, hol van az a béke, amit Robert Fico (Smer) kormányfő ígért a választások előtt. „Az eredmény: 30 ezer ember az utcákon. Mikor történt ilyesmi az előző kormány irányítása alatt?” – tette fel a kérdést.
(Denník N)
19:13 – Richard Sulík, az SaS elnöke arról beszélt, ha a Btk. módosítását elfogadja a parlament, az új törvény értelmében 250 ezer euró feletti lopásért 6 hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A jelenlegi szabályozás szerint az elkövető ugyanezért a bűncselekményért 10-től akár 15 évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható. Az elévülési idő 20-ról 3 évre csökkenne.
(Denník N)
19:05 – Képek Pozsonyból.
19:00 – Becslések szerint a pozsonyi SzNF téren 26 ezren tüntetnek. A múlt héten húszezren voltak jelen.
(Denník N)
18:56 – Helyszíni felvételek Kassáról.
18:47 – A pozsonyi tüntetésen Katarína Koščová énekesnő énekelt, majd arról beszélt, hogy ugyan a megmozdulások a Speciális Ügyészség és a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) felszámolása és a korrupcióért járó büntetések csökkentése elleni tiltakozásként indultak, de ma már a kultúráról is szólnak. Arra mutatott rá, hogy a parlament alelnöke, Andrej Danko (SNS) balesetet okozott, majd elmenekült a helyszínről, de nem sokkal később bejelentette, hogy indul az államfői posztért. A tömeg Danko nevének hallatán hangosan fújolni kezdett.
(czg)
18:40 – Zsolnán négyezren tüntetnek. Egy héttel ezelőtt 3 500-ra becsülték a résztvevők számát.
(Denník N)
18:38 – Pozsonyban eleredt az eső, a tüntetők többségénél esernyő van.
(Denník N)
18:35 – „Ez zaklatás, diszkrimináció és gyűlöletkeltés” – jelentette ki Kristína Tormová, a pozsonyi tüntetés egyik felszólalója Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter korábbi nyilatkozatára reagálva. Hozzátette, akárhányszor fellátogat a tárca közösségi oldalára, ellenőriznie kell, hogy nem tévedt-e egy konspirációs weboldalra. „Nem akarom elhinni, hogy az ott leírtakat a minisztérium zászlaja alatt teszik közzé” – mondta, miközben a tömeg azt skandálta, „mondjon le”.
(Denník N)
18:26 – A kassai Fő utcán, a déli oldalon található Alsó kapunál csütörtök este hatkor nagyjából kétezer ember gyűlt össze, de este fel hétkor a szervezők és a helyszínen tartózkodó újságírók véleménye szerint már legalább ötezren voltak jelen. A rendezvény szervezői többször is megköszönték a résztvevők folyamatos és egyre növekvő támogatását.
(nr)
18:23 – A fővárosi ellenzéki megmozdulásra a ködös, de szélcsendes időben rengetegen jöttek ki. A hőmérséklet is 4–5 Celsius-fok körül van, csak enyhén szemerkél az eső. A tömeg a pozsonyi SzNF tér felső végétől egészen a történelmi vásárcsarnokig áll. A korábbi tüntetéseken a hasonló méretű tömeg nagyságát utólag 10–20 ezer közöttire becsülték.
(czg)
18:15 – A pozsonyi tüntetés első szónoka a KDH elnöke, Milan Majerský arról beszélt a büntető törvénykönyvnek a kormány által tervezett módosítása elfogadhatatlan. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a módosítás értelmében például csökkentenék a korrupciós bűncselekményekért járó büntetéseket.
(czg)
18:10 – A tüntetés elején a konferanszié elmondta, ezekben a pillanatokban Szlovákia-szerte 24 városban zajlik ellenzéki vagy polgári tüntetés. Arról, hogy hol mindenhol hívtak össze demonstrációt, IDE kattintva olvashatnak.
(czg)
18:07 – Újra megtöltötte a fővárosi SzNF teret a 4. Fico-kormány lépései ellen tüntető tömeg. A becslésünk szerint legalább 10 ezer demonstráló vesz részt a tiltakozáson. A tömeg az „Elég volt Ficóból”, „Ficót a börtönbe”, Peter Pellegrini (Hlas) parlamenti házelnökkel kapcsolatban pedig a „csicska” jelszavakat skandálja.
(czg)
18:03
A Fico-kabinet jelenleg vitát folytat az Európai Bizottsággal a Különleges Ügyészség eltörlése miatt, miután Didier Reynders korábbi igazságügyi biztos belengette az uniós források befagyasztásának lehetőséget. A szlovák miniszterelnök azonban leszögezte, mindenképpen meg fogjuk kapni a pénzt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Robert Fico (Smer) miniszterelnök szerint az ellenzék hazugsága, hogy Szlovákia eleshet az uniós forrásoktól. A kormányfő állítja, intenzív és nehéz tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal (EB), de a helyreállítási alap lekérése nincs veszélyben.
Fico pénteken Peter Kmeccel (Hlas), a helyreállítási alapért felelős kormányfőhelyettessel folyatott munkamegbeszélést, majd közös sajtótájékoztatón ismertették az uniós forrásokkal kapcsolatos álláspontjukat. A miniszterelnök kiemelte, Szlovákia összesen 6,4 milliárd eurót igényelhet a helyreállítási alapból, ha sikerül teljesíteni az előző kormány által meghatározott mérföldköveket. Kmec hozzátette, jelenleg a negyedik kérvény kiértékelésének utolsó stádiumában vannak, aminek eredményeként újabb egymilliárd euró érkezhet Szlovákiába. Ezzel az eddig lekért források összege elérné a 3 milliárd eurót, vagyis a teljes csomag csaknem felét. A kormányfőhelyettes szerint a negyedik kérvényről pár héten belül döntés születhet.
Fico megkérte Kmecet, próbálják megtalálni a lehetőségeket arra, hogyan lehetne még idén minél több pénzt lekérni az uniós alapból. Elmondása szerint erre szolgált a közbeszerzési törvény nemrégiben elfogadott módosítása is, amely lehetővé teszi a források hatékonyabb felhasználását, de ha szükség van rá, újra belenyúlnak a jogszabályba.
Nincs visszaút
Két hete lapunk is beszámolt Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosának leveléről, amelyet március végén küldött a szlovák kormánynak. Arra figyelmeztette Ficóékat, hogy a Különleges Ügyészség eltörlésével elveszett az a felügyeleti szerv, amely biztosította volna, hogy az uniós pénzek megfelelő és törvényes módon legyenek felhasználva. Mivel így veszélybe kerülhetnek az EU pénzügyi érdekei, Reynders felvetette a források befagyasztásának lehetőségét is, amiért az ellenzék élesen bírálta a miniszterelnököt.
Kapcsolódó cikkünk Brüsszel/Pozsony |
Az Európai Bizottság (EB) levélben figyelmeztette a szlovák kormányt, hogy rendesen indokolja meg a Különleges Ügyészség (ÚŠP) megszüntetését. Ellenkező esetben akár le is állíthatják az uniós helyreállítási alap kifizetését, melynek összértéke 6 milliárd euró körül mozog. Az ellenzék azonnali lépésekre szólította fel Robert Fico (Smer) miniszterelnököt, ő viszont azt állítja, Brüsszel így akar bosszút állni az országon, amiért nem Ivan Korčok lett az új államfő.
Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa már februárban is üzent a Fico-kabinetnek. Kérvényezte, ne fogadják el gyorsított eljárásban a büntető törvénykönyv módosítását, mert az nincs összhangban az európai jogrenddel. A koalíció azonban nem vette figyelembe az igazságügyi biztos üzenetét, és február 8-án a parlamentben jóváhagyta a sokat vitatott módosítást, amelynek értelmében március 20-án felszámolták a Különleges Ügyészséget, az ott dolgozó ügyészeket pedig áthelyezték a Főügyészségre és a megyei ügyészi hivatalokba.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Daniel Lipšic különleges ügyész keddi sajtótájékoztatóján búcsút mondott hivatalának, amelynek köszönhetően szerinte „Szlovákia igazságosabb és jobb országgá válhatott”. Több kollégájával együtt a Főügyészség különféle osztályaira kerültek át, ahol már nem folytathatják a gazdasági bűncselekmények felderítését.
A Különleges Ügyészség (ÚŠP) 2004. szeptember 1-jén kezdte meg működését. Azzal a céllal hozták létre, hogy a bűnszervezeteket, a korrupciót, a hatalommal való visszaélést, a különféle gazdasági bűncselekményeket, illetve a terrorizmust és a szélsőséges csoportokat érintő ügyeket egyetlen olyan hivatal felügyelje, amely ellenáll a külső befolyásolási kísérleteknek.
A második Dzurinda-kormány a Különleges Bíróság létrehozásával (ŠS) kapcsolatos törvénycsomag keretén belül döntött az ÚŠP megalapításáról. A Különleges Bíróság azóta megszűnt, mivel 2009-ben az Alkotmánybíróság elfogadta a Vladimír Mečiar (HZDS) és képviselőtársai által benyújtott panaszt, ezzel kimondva, hogy az ŠS működtetése szembemegy a szlovák alkotmánnyal. Feladatait az újonnan megalakult, bazini székhelyű Specializált Büntetőbíróság (ŠTS) vette át. Az Alkotmánybíróság döntése azonban a Különleges Ügyészségre nem vonatkozott, amely így tovább folytathatta működését.
Két évtized
Az ÚŠP sorsa 14 évvel később, 2023. szeptember 30-án pecsételődött meg, amikor a Robert Fico által vezetett Smer megnyerte az előre hozott parlamenti választást. A kormányalakítás után pár héttel már be is terjesztették a parlament elé a büntető törvénykönyv módosítását, amely egyebek mellett a Különleges Ügyészség eltörlését is tartalmazta. Az eredeti tervek szerint a kabinet már 2024. január 15-én fel akarta számolni a Daniel Lipšic által igazgatott hivatalt, de az ellenzék különféle időhúzási stratégiáinak köszönhetően a koalíció nem tudta időben elfogadni a módosító javaslatot. Ficóék lépéseit Zuzana Čaputová köztársasági elnök sem helyeselte, ezért panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságra, amely nemrégiben meg is akadályozta a büntetési tételek hosszát és az elévülési időket érintő módosítások hatályba lépését. Az ÚŠP eltörlését azonban nem állították meg.
Két vezető
A hivatalt a 20 éves működési ideje alatt mindössze két személy irányította. Az első Dušan Kováčik volt, aki a 2004-es megalakulástól kezdve egészen 2020-ig az ÚŠP élén állt.
Kováčikot a sajtóban gyakran úgy emlegették, mint a büntetőeljárások elkaszálóját, hiszen a Fico-kormányokhoz köthető személyek különféle gazdasági botrányai gyakran nem jutottak el a vádemelés szakaszába. A különleges ügyészt 2022 májusában bűnösnek kiáltotta ki a Legfelsőbb Bíróság, kenőpénz elfogadásáért és titkos információk kiszivárogtatásáért 8 évre ítélték el.
Kapcsolódó cikkünk
A Legfelsőbb Bíróság kedden nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Dušan Kováčik volt speciális ügyészt. A bíróság a büntetés letöltésének legenyhébb végrehajtási módját, vagyis fogházbüntetést rendelt el, emellett 100 ezer euró bírságot szabott ki az elítéltre.
Kováčikot korábban nem jogerősen már elítélték bűnszervezet létrehozása, működtetése és támogatása, továbbá csúszópénz átvétele, hivatali jogkörökkel való visszaélés, valamint bizalmas és minősített adatokkal való visszaélés miatt. A bűnszervezettel kapcsolatos előző ítéletet a Legfelsőbb Bíróság megszüntette, az ellene felhozott többi vádpontban bűnösnek találta. A vád szerint egyebek mellett 50 ezer euró kenőpénzt vett át azért, mert közbenjárt a Takáč-banda főnökének tartott Ľubomír Kudlička vizsgálati fogságának megszüntetése érdekében. A bíróság emellett abban is bűnösnek találta, hogy információkat szolgáltatott ki a vizsgálati iratokból.
A Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) ítéletének megszüntetését az eljárás során elkövetett hibákkal indokolta a Legfelsőbb Bíróság. „Az elsőfokú bíróság helytelenül járt el, amikor nem olvasta fel a vádlott előkészítő eljárás során tett vallomását” – mondta Peter Štift, a szenátus elnöke. Az eredeti ítéletet, a 14 év szabadságvesztést túl szigorúnak nevezte a bíróság.
A bűnszervezet létrehozásával, működtetésével és támogatásával kapcsolatos előző ítélet megszüntetését a Legfelsőbb Bíróság azzal indokolta, hogy nem teljesült a bűncselekmény elkövetésének valamennyi tényállási eleme, bár egy részük megvalósult. A bíróság indoklásában az is szerepel, hogy Ľudovít Makó tanú tagadta, hogy kapcsolatban állt a Takáč-bandával.
A Legfelsőbb Bíróság azzal sem értett egyet, hogy a vádlott bűnös hivatali jogkörökkel való visszaélés elkövetésében, mivel a bűncselekményt nem a saját hatáskörében követte el. „Az ügyész hivatali kötelességeinek megszegésére került sor” – szögezte le a bíróság.
A Legfelsőbb Bíróságnak azzal kapcsolatban nincsenek kételyei, hogy a kenőpénz átvételére sor került, a hatóságokkal együttműködő gyanúsítottak kulcsfontosságú vallomásai hitelesek.
Kováčikot egyenesen a fogházba vitték a tárgyalóteremből.
Dušan Kováčik 2004 szeptemberétől 2020 novemberéig vezette a Legfőbb Ügyészi Hivatalt. 2020 októberében vette őrizetbe a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség. Nem sokkal azután, hogy büntetőeljárás indult ellene, lemondott posztjáról. Tavaly nem jogerősen 14 év letöltendő szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélte a Speciális Büntetőbíróság (ÚŠP). Az ítélet ellen fellebbezett.
Kováčik a Legfelsőbb Bíróság előtt igazságtalannak nevezte az elsőfokú ítéletet, szerinte több hibát is elkövettek az eljárás során. Michal Šúrek, az ÚŠP ügyésze megalapozatlannak nevezte Kováčik fellebbezését és arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy utasítsa el azt.
2020-ban az ÚŠP irányítását Daniel Lipšic vette át. Az egykori igazságügyi és belügyminiszter kinevezését szintén érték bírálatok, egyrészt politikai múltja, másrészt szakmai előélete miatt, hiszen korábban sosem dolgozott ügyészként. Az Igor Matovič által vezetett koalíciónak törvényt is kellett módosítania ahhoz, hogy Lipšic az ÚŠP élére kerülhessen.
Két narratíva
Az új különleges ügyész kinevezésének egyik legnagyobb kritikusa Robert Fico volt, aki az imént említett kifogások mellett többször is érvelt Lipšic büntetett előéletével. A kritikák egyre csak erősödtek, amikor a Különleges Ügyészség munkába lendült, és egyre több, az előző Fico-kormányokhoz köthető személyek ellen indult büntetőeljárás.
Az utóbbi három év eseményeit a jelenlegi koalíció és az ellenzék más-más módon értelmezi. Ficóék magyarázata szerint Matovič kormányzása idején a Különleges Ügyészség politikai megrendelésre dolgozott, és egyetlen célja az volt, hogy lejárassa, börtönbe zárja és ellehetetlenítse a Smer politikusait. Az ÚŠP eltörlését éppen azzal indokolják, hogy a büntetőeljárások során az ügyészek semmibe vették a smeres képviselők emberi jogait.
Ezzel szemben a jelenlegi ellenzék úgy látja, Ficóék valójában azért akarják eltörölni a hivatalt, hogy leálljanak az ellenük zajló büntetőeljárások, és megúszhassák a büntetőjogi felelősségre vonást a múltban elkövetett korrupciós botrányaik miatt.
A szakmai közvélemény jelentős része – beleértve a köztársasági elnököt és az Ügyészi Tanácsot – szintén nem érte egyet az ÚŠP megszüntetésével, elsősorban jogi és eljárásbeli indokokra hivatkozva.
Egyetlen végkifejlet
Annyi bizonyos, hogy a mai naptól kezdve a Különleges Ügyészség által felügyelt büntetőeljárások átkerülnek a megyei ügyészi hivatalok és a Főügyészség hatáskörébe. Ugyanez elmondható az ÚŠP alkalmazottairól is, akik nem feltétlenül elégedettek az új beosztásukkal, tekintettel arra, hogy többen nem foglalkozhatnak a portfóliójukba tartozó ügyeikkel. Lipšic például a Főügyészség jogalkotási osztályára kerül. Ahogy a Denník N rámutatott, az olyan ügyészek, mint például Michal Šúrek, Ondrej Repa vagy Ladislav Masár – akik eddig súlyos korrupciós botrányok felderítésén dolgoztak –, most átkerülnek a fegyházak ügyeit érintő osztályra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogvatartottak panaszaival, áthelyezési kérelmekkel és egyéb, a rabokat érintő bánásmóddal kapcsolatos ügyekkel kell foglalkozniuk.
A Progresszív Szlovákia (PS) keddi sajtótájékoztatóján magyarázatot követelt Maroš Žilinka főügyésztől, miért kerültek a tapasztalt ügyészek olyan pozíciókba, amelyek alig függenek össze a korábbi tevékenységükkel. A főügyész szóvivője nem részletezte a döntést, a TASR-nek mindössze annyit üzent, Žilinka a hatályos jogszabályokkal összhangban járt el.
Számonkérés
Az EB azonban nem hagyta annyiban a dolgot. A Denník N birtokába jutott egy újabb levél, amelyet a bizottság március 28-án küldött el Peter Kmecnek (Hlas), a helyreállítási alapért felelős kormányfőhelyettesnek. A levélben az EB arra figyelmeztetett, hogy a Különleges Ügyészség felszámolása veszélybe sodorhatja az európai uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését. A bizottság hangsúlyozta, Szlovákia ezzel a lépéssel egyébként is szembemegy a korábbi kötelezettségvállalásával. A helyreállítási alapról szóló ütemtervben ugyanis az előző kormány ígéretet tett arra, hogy az uniós források átlátható felhasználásáért a Különleges Ügyészség lesz a felelős. Ezzel viszont, hogy Ficóék megszüntették a hivatalt, az EB szerint eltűnt az egyik legfontosabb ellenőrző szerv, amely garantálhatná a pénzek transzparens elköltését. Éppen ezért fennáll a veszély, hogy a bizottság leállítja a helyreállítási alapban található 6 milliárd euró kifizetését. Ebből a pénzből finanszíroznák az új besztercebányai és turócszentmártoni kórház felépítését, illetve további fontos befektetési projekteket is.
Korábbi válaszok
A levélben továbbá arra is magyarázatot követelnek, hogy azok az ügyészek, akik korábban súlyos gazdasági bűncselekmények felderítésén dolgoztak a Különleges Ügyészségen, az áthelyezésük után miért nem olyan posztokra kerültek, ahol továbbra is az ilyen jellegű jogsértésekkel foglalkozhatnak. Néhány példa: Michal Šúrek, Ondrej Repa vagy Ladislav Masár korábban súlyos korrupciós ügyeket tártak fel, most azonban a Főügyészség fegyházakkal foglalkozó osztályára kerültek, ahol az elítéltek panaszain és egyéb hasonló ügyeken dolgoznak majd. Daniel Lipšic, a korábbi különleges ügyész pedig a jogalkotási osztályra került.
Végül pedig az is kiderült, hogy az elmúlt hetekben a kormány intenzív kommunikációt folytatott a témában a bizottsággal. A levélben a kabinet korábbi három válaszára hivatkoznak, amelyet március 18-án, 19-én és 21-én küldtek el. Az EB szerint egyik levél sem volt kellően meggyőző.
Fico reakciója
Fico korábban utalt rá, hogy éles vitát folytatnak Brüsszel, azt azonban nem fejtette ki, hogy a vita tárgyát a Különleges Ügyészség megszüntetése képezi. Ehelyett arról beszélt, hogy a pénzek megvonása valójában Brüsszel bosszúja.
„Számolnunk kell azzal is, hogy a Nyugat megbüntet bennünket, mert Peter Pellegrinit választottuk államfőnek Ivan Korčok helyett. Egyáltalán nem csodálkoznék, ha az Európai Bizottság most pusztán politikai okokból, az elnökválasztás eredménye miatt ráugrana a forrásokra”
– fogalmazott a miniszterelnök az államfőválasztás második fordulója után. Azt azonban nem említette meg, hogy a bizottság levele március 28-án, vagyis bőven a második forduló előtt érkezett meg Kmechez.
Az ellenzék háborog
Az ellenzéki képviselők pénteken élesen bírálták a Fico-kabinetet. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke kijelentette, a kormányfő inkább videókat forgat ahelyett, hogy Brüsszelben tárgyalna, és megtenne mindent az uniós források megmentéséért. A PS továbbá elutasítja, hogy a pénzek befagyasztása a Nyugat büntetése lenne Korčok veresége miatt. Veronika Remišová (Szlovákia mozgalom, KÚ, Za ľudí) szerint a levélből egyértelműen kitűnik, hogy az EB szorosan figyelemmel kíséri a Szlovákiában zajló politikai eseményeket. Elmondása szerint az ország még sosem állt ilyen közel ahhoz, hogy megvonják tőle a támogatást. Éppen ezért a következő parlamenti ülésen beterjeszt egy határozatot, amelyben kötelezné Kmecet, valamint Richard Raši (Hlas) informatizációért felelős minisztert a helyzet megoldására. Mária Kolíková, az SaS parlamenti képviselője pedig kijelentette, az, hogy most nyilvánosságra került egy levél, az nem azt jelenti, hogy ez az egyetlen.
Loretta Pinke, Kmec hivatalának szóvivője lapuknak is eljuttatta a kormányfőhelyettes reakcióját. Kmec szerint az ellenzék szándékosan terjeszt hazugságokat az uniós források leállításáról, és a belpolitikai témákat a saját céljaira használja fel az európai porondon. Hangsúlyozta, egyetlen hivatalos döntés sem született az uniós források leállításáról, és továbbra is intenzíven egyeztetnek a bizottsággal.
Fico a sajtótájékoztatón elmondta, nem változtatnak korábbi döntésükön.
„Nagyon nehéz tárgyalások zajlanak az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap, pontosabban annak néhány mérföldköve kapcsán, amelyek az EU pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkoznak. Mint ismert, a Különleges Ügyészség eltörlése mellett döntöttünk, de ez egy visszafordíthatatlan folyamat, úgyhogy senki se reménykedjen”
– fogalmazott a miniszterelnök.
Fico nem aggódik
Hozzátette, csütörtökön egyeztetett Věra Jourovával, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökével, aki nemrégiben átvette a leköszönő Reynders feladatait.
„Nagyon komoly beszélgetésünk volt arról, hogyan kellene kinéznie a kommunikációnak az EB és a szlovák kormány között egy ilyen súlyos témában”
– jegyezte meg. Egyúttal leszögezte, szó sincs arról, hogy a bizottság be akarná fagyasztani a helyreállítási alap forrásait. Szerinte ez az ellenzéki képviselők által terjesztett hazugság, akik Brüsszelben folyamatosan azon dolgoznak, hogy az ország ne kapjon pénzt.
Kmec szerint az EB-vel már csak olyan technikai részletekről tárgyalnak, mint a Különleges Ügyészség áthelyezett ügyészeinek kérdésköre. Mint mondta, jelenleg azt próbálják elmagyarázni a bizottságnak, hogy a Különleges Ügyészség eltörlésével nem kerülnek veszélybe az EU pénzügyi érdekei, éppen ellenkezőleg, megerősödnek, hiszen a feladatok átkerülnek a Főügyészségre, ahol háromszor annyi ügyész biztosíthatja a gazdasági bűncselekmények megelőzését.
Fico hozzátette, Jourová tárgyalóasztalhoz ül Maroš Žilinka főügyésszel is, hiszen az ügyészek munkájával kapcsolatban ő az illetékes. Hangsúlyozta, jelenleg az a legfontosabb, hogy a bizottsággal folytatott egyeztetés ne politikai, hanem szakmai jellegű legyen.
Bírálják a kormányfőt
Az ellenzék az utóbbi hetekben többször is bírálta a miniszterelnököt a kijelentései kapcsán. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke felszólította Ficót, a közösségi médiában megosztott, figyelemelterelő videói helyett kezdjen el komolyan is foglalkozni az üggyel, és kormányfőként vállaljon felelősséget a kialakult helyzet miatt. Mária Kolíková, az SaS parlamenti képviselője kiemelte, Szlovákia kötelezettséget vállalt, hogy a helyreállítási alap felhasználását a Különleges Ügyészség fogja felügyelni, így az EB aggályai jogosan merültek fel.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Daniel Lipšic különleges ügyész keddi sajtótájékoztatóján búcsút mondott hivatalának, amelynek köszönhetően szerinte „Szlovákia igazságosabb és jobb országgá válhatott”. Több kollégájával együtt a Főügyészség különféle osztályaira kerültek át, ahol már nem folytathatják a gazdasági bűncselekmények felderítését.
A Különleges Ügyészség (ÚŠP) 2004. szeptember 1-jén kezdte meg működését. Azzal a céllal hozták létre, hogy a bűnszervezeteket, a korrupciót, a hatalommal való visszaélést, a különféle gazdasági bűncselekményeket, illetve a terrorizmust és a szélsőséges csoportokat érintő ügyeket egyetlen olyan hivatal felügyelje, amely ellenáll a külső befolyásolási kísérleteknek.
A második Dzurinda-kormány a Különleges Bíróság létrehozásával (ŠS) kapcsolatos törvénycsomag keretén belül döntött az ÚŠP megalapításáról. A Különleges Bíróság azóta megszűnt, mivel 2009-ben az Alkotmánybíróság elfogadta a Vladimír Mečiar (HZDS) és képviselőtársai által benyújtott panaszt, ezzel kimondva, hogy az ŠS működtetése szembemegy a szlovák alkotmánnyal. Feladatait az újonnan megalakult, bazini székhelyű Specializált Büntetőbíróság (ŠTS) vette át. Az Alkotmánybíróság döntése azonban a Különleges Ügyészségre nem vonatkozott, amely így tovább folytathatta működését.
Két évtized
Az ÚŠP sorsa 14 évvel később, 2023. szeptember 30-án pecsételődött meg, amikor a Robert Fico által vezetett Smer megnyerte az előre hozott parlamenti választást. A kormányalakítás után pár héttel már be is terjesztették a parlament elé a büntető törvénykönyv módosítását, amely egyebek mellett a Különleges Ügyészség eltörlését is tartalmazta. Az eredeti tervek szerint a kabinet már 2024. január 15-én fel akarta számolni a Daniel Lipšic által igazgatott hivatalt, de az ellenzék különféle időhúzási stratégiáinak köszönhetően a koalíció nem tudta időben elfogadni a módosító javaslatot. Ficóék lépéseit Zuzana Čaputová köztársasági elnök sem helyeselte, ezért panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságra, amely nemrégiben meg is akadályozta a büntetési tételek hosszát és az elévülési időket érintő módosítások hatályba lépését. Az ÚŠP eltörlését azonban nem állították meg.
Két vezető
A hivatalt a 20 éves működési ideje alatt mindössze két személy irányította. Az első Dušan Kováčik volt, aki a 2004-es megalakulástól kezdve egészen 2020-ig az ÚŠP élén állt.
Kováčikot a sajtóban gyakran úgy emlegették, mint a büntetőeljárások elkaszálóját, hiszen a Fico-kormányokhoz köthető személyek különféle gazdasági botrányai gyakran nem jutottak el a vádemelés szakaszába. A különleges ügyészt 2022 májusában bűnösnek kiáltotta ki a Legfelsőbb Bíróság, kenőpénz elfogadásáért és titkos információk kiszivárogtatásáért 8 évre ítélték el.
Kapcsolódó cikkünk
A Legfelsőbb Bíróság kedden nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Dušan Kováčik volt speciális ügyészt. A bíróság a büntetés letöltésének legenyhébb végrehajtási módját, vagyis fogházbüntetést rendelt el, emellett 100 ezer euró bírságot szabott ki az elítéltre.
Kováčikot korábban nem jogerősen már elítélték bűnszervezet létrehozása, működtetése és támogatása, továbbá csúszópénz átvétele, hivatali jogkörökkel való visszaélés, valamint bizalmas és minősített adatokkal való visszaélés miatt. A bűnszervezettel kapcsolatos előző ítéletet a Legfelsőbb Bíróság megszüntette, az ellene felhozott többi vádpontban bűnösnek találta. A vád szerint egyebek mellett 50 ezer euró kenőpénzt vett át azért, mert közbenjárt a Takáč-banda főnökének tartott Ľubomír Kudlička vizsgálati fogságának megszüntetése érdekében. A bíróság emellett abban is bűnösnek találta, hogy információkat szolgáltatott ki a vizsgálati iratokból.
A Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) ítéletének megszüntetését az eljárás során elkövetett hibákkal indokolta a Legfelsőbb Bíróság. „Az elsőfokú bíróság helytelenül járt el, amikor nem olvasta fel a vádlott előkészítő eljárás során tett vallomását” – mondta Peter Štift, a szenátus elnöke. Az eredeti ítéletet, a 14 év szabadságvesztést túl szigorúnak nevezte a bíróság.
A bűnszervezet létrehozásával, működtetésével és támogatásával kapcsolatos előző ítélet megszüntetését a Legfelsőbb Bíróság azzal indokolta, hogy nem teljesült a bűncselekmény elkövetésének valamennyi tényállási eleme, bár egy részük megvalósult. A bíróság indoklásában az is szerepel, hogy Ľudovít Makó tanú tagadta, hogy kapcsolatban állt a Takáč-bandával.
A Legfelsőbb Bíróság azzal sem értett egyet, hogy a vádlott bűnös hivatali jogkörökkel való visszaélés elkövetésében, mivel a bűncselekményt nem a saját hatáskörében követte el. „Az ügyész hivatali kötelességeinek megszegésére került sor” – szögezte le a bíróság.
A Legfelsőbb Bíróságnak azzal kapcsolatban nincsenek kételyei, hogy a kenőpénz átvételére sor került, a hatóságokkal együttműködő gyanúsítottak kulcsfontosságú vallomásai hitelesek.
Kováčikot egyenesen a fogházba vitték a tárgyalóteremből.
Dušan Kováčik 2004 szeptemberétől 2020 novemberéig vezette a Legfőbb Ügyészi Hivatalt. 2020 októberében vette őrizetbe a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség. Nem sokkal azután, hogy büntetőeljárás indult ellene, lemondott posztjáról. Tavaly nem jogerősen 14 év letöltendő szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélte a Speciális Büntetőbíróság (ÚŠP). Az ítélet ellen fellebbezett.
Kováčik a Legfelsőbb Bíróság előtt igazságtalannak nevezte az elsőfokú ítéletet, szerinte több hibát is elkövettek az eljárás során. Michal Šúrek, az ÚŠP ügyésze megalapozatlannak nevezte Kováčik fellebbezését és arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy utasítsa el azt.
2020-ban az ÚŠP irányítását Daniel Lipšic vette át. Az egykori igazságügyi és belügyminiszter kinevezését szintén érték bírálatok, egyrészt politikai múltja, másrészt szakmai előélete miatt, hiszen korábban sosem dolgozott ügyészként. Az Igor Matovič által vezetett koalíciónak törvényt is kellett módosítania ahhoz, hogy Lipšic az ÚŠP élére kerülhessen.
Két narratíva
Az új különleges ügyész kinevezésének egyik legnagyobb kritikusa Robert Fico volt, aki az imént említett kifogások mellett többször is érvelt Lipšic büntetett előéletével. A kritikák egyre csak erősödtek, amikor a Különleges Ügyészség munkába lendült, és egyre több, az előző Fico-kormányokhoz köthető személyek ellen indult büntetőeljárás.
Az utóbbi három év eseményeit a jelenlegi koalíció és az ellenzék más-más módon értelmezi. Ficóék magyarázata szerint Matovič kormányzása idején a Különleges Ügyészség politikai megrendelésre dolgozott, és egyetlen célja az volt, hogy lejárassa, börtönbe zárja és ellehetetlenítse a Smer politikusait. Az ÚŠP eltörlését éppen azzal indokolják, hogy a büntetőeljárások során az ügyészek semmibe vették a smeres képviselők emberi jogait.
Ezzel szemben a jelenlegi ellenzék úgy látja, Ficóék valójában azért akarják eltörölni a hivatalt, hogy leálljanak az ellenük zajló büntetőeljárások, és megúszhassák a büntetőjogi felelősségre vonást a múltban elkövetett korrupciós botrányaik miatt.
A szakmai közvélemény jelentős része – beleértve a köztársasági elnököt és az Ügyészi Tanácsot – szintén nem érte egyet az ÚŠP megszüntetésével, elsősorban jogi és eljárásbeli indokokra hivatkozva.
Egyetlen végkifejlet
Annyi bizonyos, hogy a mai naptól kezdve a Különleges Ügyészség által felügyelt büntetőeljárások átkerülnek a megyei ügyészi hivatalok és a Főügyészség hatáskörébe. Ugyanez elmondható az ÚŠP alkalmazottairól is, akik nem feltétlenül elégedettek az új beosztásukkal, tekintettel arra, hogy többen nem foglalkozhatnak a portfóliójukba tartozó ügyeikkel. Lipšic például a Főügyészség jogalkotási osztályára kerül. Ahogy a Denník N rámutatott, az olyan ügyészek, mint például Michal Šúrek, Ondrej Repa vagy Ladislav Masár – akik eddig súlyos korrupciós botrányok felderítésén dolgoztak –, most átkerülnek a fegyházak ügyeit érintő osztályra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogvatartottak panaszaival, áthelyezési kérelmekkel és egyéb, a rabokat érintő bánásmóddal kapcsolatos ügyekkel kell foglalkozniuk.
A Progresszív Szlovákia (PS) keddi sajtótájékoztatóján magyarázatot követelt Maroš Žilinka főügyésztől, miért kerültek a tapasztalt ügyészek olyan pozíciókba, amelyek alig függenek össze a korábbi tevékenységükkel. A főügyész szóvivője nem részletezte a döntést, a TASR-nek mindössze annyit üzent, Žilinka a hatályos jogszabályokkal összhangban járt el.
Janka Bittó Cigániková (szintén SaS) figyelmeztetett, olyan források is veszélybe kerülhetnek, amelyekből a kórházak felépítését és modernizációját finanszírozná az állam. Veronika Remišová, a Za ľudí vezetője a Különleges Ügyészség eltörlése kapcsán úgy fogalmazott, Ficót jobban érdekli a saját embereinek szabadsága, mint az ország sorsa.
A NATO-tagságot illetően 2022 és 2023 között még nagyobb, 14 százalékpontos zuhanás volt megfigyelhető. Klingová szerint ebben szerepet játszhatott az USA és Szlovákia közti védelmi megállapodás (DCA), amelyet a Smer képviselői 2022-ben még élesen bíráltak, vagy akár az azzal kapcsolatos álhírek, hogy Szlovákiában mozgósítás készül, és az itteni állampolgárokat is Ukrajnába küldik harcolni. A szakértő állítja, ezek a tényezők mind-mind hatással lehettek Amerika és a NATO negatív megítélésére.
A Kreml befolyása
A Nyugat-ellenes narratívák hatása Ficóék hatalomra kerülése után is erősen érezhető Szlovákia lakosságán. Arra a kérdésre, hogy kit tartanak felelősnek az orosz–ukrán háború kirobbanásáért, mindössze 41 százalék válaszolta Oroszországot. Ettől nem sokkal marad el az a tábor, akik szerint a fegyveres konfliktust a Nyugat provokálta ki, ezt válaszolta a megkérdezettek 31 százaléka. Az adatközlők további 20 százaléka pedig úgy gondolja, az ukránok tehetnek arról, hogy rájuk támadt Oroszország, mivel elnyomták a helyi orosz ajkú kisebbséget. Ehhez hasonló adatok csak Bulgáriában figyelhetők meg, minden más államban jócskán 50 százalék felett van az oroszokat felelőssé tevő álláspont.
Az elemzők szerint ebben szerepet játszhat a Kreml propagandája, ami Szlovákiában is egyre nagyobb méreteket ölt.
Emellett megemlítik, hogy Szlovákia és Bulgária lakosságára is jellemző egyfajta oroszbarátság, a közös történelmi gyökerek és a népszerűnek mondható pánszlávista felfogás eredményeként.
Feltehetően ugyanezen okokra vezethető vissza, hogy Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának támogatottsága az utóbbi két évben visszaesett Szlovákiában. A legtöbben (49 százalék) azt szeretnék, ha a keleti szomszédunk semleges maradna a jövőben is. Ez az álláspont összhangban van azzal, amit a szlovák miniszerelnök nemrégiben hangsúlyozott, amikor az ország külpolitikai célkitűzéseiről beszélt.
Önkényuralom
Szlovákia a demokratikus értékek kapcsán is kitűnik néhány mutatóban. Például azzal az állítással, hogy egy totalitárius, választások nélküli rendszer jót tenne az országnak, a lakosság 36 százaléka egyetértett. A többi országgal összevetve ez a legmagasabb arány (Románia mellettünk van, ott szintén 36 százalék kívánkozik egy önkényuralmi rendszerbe).
Az említett mutatóra hatással lehet az is, hogy az ország lakosságának alig több mint egyharmada elégedett a demokrácia működésével, és közel ugyanennyien bíznak meg a kormányban.
Érdekes még megfigyelni, hogy míg a 9 vizsgált országban a lakosság 64 százaléka tartja hasznosnak a civil szervezeteket a demokrácia működése szempontjából, addig Szlovákiában ez az arány csak 52 százalék. A válaszadók 38 százaléka úgy gondolja, hogy a civil szervezetek tagjai valójában külföldi ügynökök, ami az elemzők szerint a koalíció politikájának számlájára írható. Nemrégiben az SNS terjesztett be egy javaslatot a parlament elé, amely megnehezítheti a non-profit szervezetek működését.
Kapcsolódó cikkünk
Az SNS kitart a civil szervezetekről szóló törvény elfogadtatása mellett – jelentette ki Andrej Danko, a párt elnöke szerdai sajtótájékoztatóján, melyet a két előterjesztő, Rudolf Huliak és Adam Lučanský (mindkettő SNS-frakció) társaságában tartott. Azt a változtatást nem zárta ki, hogy a törvény nem vonatkozna az egyházi szervezetekre.
„Bízom benne, hogy a Smer és a Hlas is támogat bennünket abban, hogy a civil szervezeteknek fel kelljen tüntetniük a külföldi szervezetekkel való együttműködést. És még mindig nem tettünk le arról a verzióról, hogy külföldi ügynöknek minősítsük őket” – jelentette ki Danko. Hozzátette, a politikai tevékenységet kifejtő civil szervezetek esetében világosnak kell lennie, hogy ki pénzeli őket.
Huliak megjegyezte, nem érti, miért ez a viharos vita a tervezetről. Hozzátette, nem akarják betiltani a civil szervezeteket, nem korlátozzák a tevékenységüket, és nem is veszik egy kalap alá őket. „Csak átláthatóvá akarjuk tenni, honnan származnak azok a pénzek, és mire használják” – tette hozzá.
Lučanský elmondta, a tervezetet már bemutatták a kormányhivatalban, a belügyminiszterrel és civil szervezetekkel is tárgyaltak. A tervezetet nem vonják vissza, folytatják a tárgyalást a másik két kormánypárttal.
A módosítás szerint az évi 5000 eurónál magasabb külföldi támogatásban részesülő szervezeteknek fel kellene tüntetniük, hogy külföldi támogatással működnek.
Az ellenzék bírálja a javaslatot, szerinte a tervezet célja, hogy hiteltelenítse a társadalmi szervezeteket és „osztrakizálja”, azaz kiközösítse őket. Emellett a javaslat feltehetően alkotmánysértő, és sérti az uniós jogrendet is.
Ami viszont a média megítélését illeti, Szlovákia kiemelkedik a mezőnyből azzal, hogy a válaszadók 50 százaléka szavazott bizalmat a főáramú sajtónak (a 9 ország átlaga 46 százalék). Klingová ugyanakkor arra figyelmeztetett, a szlovák kormány jelenleg is próbál beleavatkozni a sajtóviszonyokba.
„A szlovák társadalom most is harcol a közszolgálati műsorszolgáltató függetlenségéért, mivel az újonnan megválasztott kormány bejelentette az átalakításra vonatkozó terveket, ami gyakorlatilag a kabinet befolyásának eszközévé tenné az említett médiumot”
– mondta az elemző, utalva arra, hogy Ficóék már a parlament elé küldték az RTVS átalakítására vonatkozó javaslatot.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
