2016 áprilisában a szigorú lengyel abortusztörvény-tervezet ellen tiltakozva Az én testem, az én választásom nevű csoport megmozdulást szervezett a lengyel nagykövetség elé, amin Türei Dénes biológus papnak öltözve kamu abortusztablettát adott ostya helyett a kamu áldozás levezénylése közben a tüntetőknek.
Türeit többen is beperelték az "előadásért", de első fokon mindet elutasították. 2016 decemberében azonban azzal perelték be, hogy megsértette a katolikus vallási közösséghez tartozó felperesek emberi méltóságát és a vallás szabad gyakorlásához, a vallásszabadsághoz fűződő jogait. Első fokon a Fővárosi Törvényszék ezt is elutasította, de másodfokon a bíróság helyt adott a felpereseknek. Türeiék ügyvédje, Fazekas Tamás szerint a bíróság a keresetnek megfelelően kötelezte az ügyfeleit, hogy
A Fővárosi Ítélőtábla azzal indokolta az első fokú ítélet megfordítását, hogy a tüntetés bárki arra járó számára meggyalázta a katolikus vallás egyik legfőbb liturgiáját, a szent áldozást, mivel a hívők szerint az ostya Jézus metaforikus teste, és az életet jelképezi, míg az abortusztabletta a katolikusok számára a halál szimbóluma.
Ez okoz akkora sérelmet, ami megfelel a Ptk. vonatkozó részének ami szerint egy adott közösséghez tartozók tudnak keresetet indítani, ha őket az adott közösséghez tartozás miatt jogsérelem éri. A másodfokú bíróság szerint a "performansz" kimerítette a súlyos sérelem kategóriáját, sértette a felperesek emberi méltóságát.
Az alperesek a Kúriához fordultak. Az ügy 2016-ban kezdődött, de sokáig húzódott, főleg, hogy másodfokú ítélet után az egyik felperes elhunyt, ezért tárgyalták csak most az ügyet. A Kúria hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet, és visszaállította az eredeti döntést.
A Kúria leszögezte, hogy ez egyfajta próbaper, mert a közösséghez való tartozás miatt az új Ptk. ezen jogalapját még nem nagyon használják az állampolgárok – mondta Fazekas.
A strassburgi sztenderdeket alkalmazva vizsgálták meg az ügyet, mikor egy közel 30 éves ügyhöz nyúltak vissza. Ez alapján értékelték a jogi, a társadalmi, és a politikai kontextust. A bíró kijelentette, hogy nem célja minősíteni a "performansz művészi értékét" – Fazekas szerint nem is tartotta túl sokra. Viszont amiatt, hogy a helyszín nem volt vallási kötődésű, az egész tüntetésről egyértelmű volt, hogy az a lengyel katolikus egyház markáns állásfoglalásának szintén erőteljes kritikája, az alapjogi tesztet az alperesek javára alkalmazta. Mert aki hajlandó közéleti vitákban markáns álláspontot képviselni, az tűrni köteles a hasonlóan erős kritikát is.
Mivel a tüntetők nem sértettek meg kegytárgyakat, nem rongálták meg a papi ruhát, és még csak nem is káromkodtak, a kritikus véleménynyilvánításuk bent maradt az alkotmányosan védett keretek között.
A Kúria nem azt mondta ki, hogy ezzel egyet kell érteni, vagy hogy nem sértő, hanem azt, hogy ebben a kontextusban nem lépte át azt a határt, amit a magyar római katolikusoknak még el kell viselniük. Ergo attól még, hogy valami sértő, még nem feltétlenül jogsértő is.
A tüntetés nem öncélú volt, hanem egy, a mai napig tartó társadalmi vitában foglalt állást. Az is Türeiék ügyét erősítette, hogy míg a katolikus egyház határozottan elítéli az abortuszt, addig a hívőik között koránt sincs ekkora összhang.
Az ügy végére a Kúria a szabad véleménynyilvánításra és a szólásszabadságra hivatkozva visszaállította az elsőfokú döntést, és elutasította a keresetet. Türeiék így a hosszas jogi huzavona után nettó nullára jöttek ki a dologból, és győzött a szólásszabadság – örvendezik a Zsindex.
Cikküknek címe ez: "Ha a katolikusok határozott véleményt fogalmaznak meg, tűrjék a kritikát". A holoiparos zsidók, felvonuló buzik és társaik ugyancsak határozott véleményt szoktak megfogalmazni, ezek szerint akkor nekik is tűrniük kell a kritikát és a hasonló beöltözős-tablettás performanszokat. Vagy mégsem?…
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
