A Kreml nem érti, hogyan akarja a NATO a Kercsi-szoros hajózhatóságát biztosítani

Moszkva negatívan fogadta azt, hogy a NATO szavatolni akarja a Kercsi-szoros ukrán hajók általi hajózhatóságát, és Oroszország nem érti, hogy a szövetség ezt hogyan gondolja megvalósítani – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Moszkvában.

A szóvivő Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kedden Washingtonban tett kijelentésére válaszolt. Az amerikai diplomata elmondta, hogy a NATO-külügyminiszterek szerdán kezdődő kétnapos washingtoni tanácskozásukon olyan, Oroszország feltartóztatását célzó intézkedéscsomagot fognak elfogadni, amelynek keretében a szövetség megerősített flottajelenlétével fogja biztosítani az ukrán hajók áthaladását a Kercsi-szoroson, és intenzívebbé teszi a légi felderítést is a régióban.

„Nem értjük, hogy mit ért ez alatt” – mondta az orosz szóvivő az amerikai nagykövetnek az ukrán hajók áthaladásának biztosítására vonatkozó kijelentésével kapcsolatban.

Hírdetés

Peszkov szavai szerint mind a Kercsi-szoros hajózhatóságának – a szóvivő szerint a nemzetközi joggal összhangban álló – rendje, mind pedig az azzal kapcsolatos orosz álláspont közismert.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország át fogja-e engedni a NATO hajóit a Kercsi-szoroson át az Azovi-tengerre, az orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy meg kell várni az arra vonatkozó igénybejelentést. További találgatásokba nem bocsátkozott. Rámutatott, hogy Moszkva álláspontja szerint az Azovi-tenger zárt tenger, és a hadihajók jelenlétét a Fekete-tengeren az 1936-os montreux-i egyezmény szabályozza. Ennek értelmében a nem Fekete-tengeri hatalmak hadihajói legfeljebb 21 napig tartózkodhatnak a vízterületen.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz Fekete-tengeri flotta szükség esetén kész lesz válaszolni a NATO-nak a térségben meghirdetett terveire, és felkészült „minden lehetséges fordulatra a katonai biztonság szférájában”. Katonai szempontból értelmetlennek nevezte a NATO-jelenlét megerősítését, ami szerinte csak további kockázatokkal, nem pedig a térség és a szövetség biztonságának megerősödésével jár majd.

November 25-én a Kercsi-szoros közelében, a Fekete-tengeren, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, az elfogott 24 fős legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. A történtek miatt átmenetileg hadiállapotot vezettek be Ukrajna egy részében. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, követelte az ukrán tengerészek elengedését, és szankciókat vezetett be. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Petro Porosenko ukrán államfő számára, aki így akarta növelni esélyeit az elnökválasztáson.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »