A Kreml a NATO-országok „bevonódásáról” beszél, mert Ukrajna Oroszországot is lőheti ATACAMS-rakétákkal Kulcsár Péter2024. 11. 18., h – 14:54
Oroszország abból indul ki, hogy minőségileg új helyzetet teremt egy arról meghozott döntés, hogy ATACMS rakétákkal csapások mérhetők Oroszország belsejébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
Peszkov a The New York Times vasárnapi közlésére reagált, amely szerint Joe Biden amerikai elnök engedélyezte, hogy Ukrajna területéről ATACMS taktikai ballisztikus rakétákkal mérjenek csapást mélyen Oroszország belsejébe. Washingtonból, Párizsból és Londonból vasárnap nem erősítették meg hivatalosan a lapértesülést.
Ha valóban született ilyen döntés, és ezt közölték a kijevi rezsimmel, akkor természetesen ez a feszültségnek egy minőségileg új fordulója, és egy minőségileg új helyzetet jelent az Egyesült Államoknak a konfliktusban való részessége szempontjából
– mondta Peszkov.
„Mi mindenek előtt ebből indulunk ki” – tette hozzá a szóvivő, aki közölte, hogy a Kreml erről az állítólagos döntésről csak a nyugati sajtóból tud.
A szóvivő szerint Moszkva álláspontjának, amelynek Vlagyimir Putyin elnök adott hangot, világosnak kell lennie a kollektív Nyugat számára. Putyin a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szeptember 12-én azt mondta, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Érvelése szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.
„És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról van szó, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban vagy sem.
Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban
– mutatott rá akkor Vlagyimir Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.
Ezzel kapcsolatban csak az a furcsa, hogy Ukrajna már régóta használja az ATACMS rakétákat, de eddig csak az oroszok által elfoglalt területeket lőhette vele. Vagyis vagy Putyin „téved”, és az ukránok tudják programozni a rendszert, vagy pedig már eddig is NATO-országok katonái tették ezt helyettük.
Peszkov hétfőn a sajtónak azt hangoztatta, hogy
a távozó amerikai kormányzat egyértelműen olajat önt a tűzre az ukrán konfliktusban, „és a feszültségek további fokozódását kívánja kiprovokálni”.
Putyinhoz hasonlóan azzal érvelt, hogy az Oroszországra mérendő mélységi csapások azért veszélyesek és provokatívak, mert ezeket nem Ukrajna, hanem nyugati országok hajthatják végre, ami „alapvetően megváltoztatja a konfliktusban való részvételük módját”.
A telekonferencia formájában megtartott hétfői sajtótájékoztatóját követően, miután a német kormány közölte, hogy Washington tájékoztatta Berlint az Oroszország elleni mélységi csapások engedélyezéséről szóló döntéséről, Peszkov kijelentette: „ez egy vakmerő, veszélyes döntés, amely az Egyesült Államoknak az ebben a konfliktusban való részességének a minőségi megváltozására, szintjének minőségi fokozására irányul”.
A rakétarendszer bevetésének kibővítését Juraj Blanár szlovák és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is veszélyesnek nevezte.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Juraj Blanár szlovák és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is bírálta Joe Biden döntését, aki vasárnap engedélyezte az ATACMS rakétarendszerek használatát oroszországi célpontok ellen. Közben kiszivárgott, hogy a britek is engedélyezik a Storm Shadow használatát oroszországi célpontok ellen.
Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajna számára, hogy oroszországi területen lévő katonai célpontok ellen is használja az ATACMS amerikai rakétarendszereket. A fegyver maximális hatótávolsága 300 km, ami lehetővé teszi, hogy az ukránok eddig nehezen elérhető orosz katonai bázisokat is támadhassanak.
Kapcsolódó cikkünk
Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével – közölték amerikai kormányzati tisztségviselők vezető amerikai médiumokkal.
A döntés révén Ukrajna hadserege felhasználhatja az Egyesült Államok által rendelkezésére bocsátott nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (Army Tactical Missile Systems – ATACMS) Oroszország területén belüli célpontok ellen.
A magas rangú kormányzati tisztségviselők az amerikai médiumoknak arra is utaltak:
Joe Biden januárban távozó elnök több hónapon át tartó ellenkezésének feladása összefügg azzal, hogy a közelmúltban észak-koreai katonák is bekapcsolódtak az orosz-ukrán konfliktusba az orosz fél oldalán.
Amerikai hírszerzési értesülések szerint mintegy 12 ezer katona érkezett Észak-Koreából Oroszország kurszki régiójába, amelynek egy részét az ukrán haderő tartja ellenőrzése alatt. A térségbe egyben 50 ezer orosz katonát vezényelt a moszkvai hadvezetés az ukránok meglepetésszerű nyári offenzívája nyomán.
Joe Biden a korábbi hónapokban azzal érvelt, hogy Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú eszközök bevetésének engedélyezése a háború eszkalálódásához vezet, miközben komoly nyomás nehezedett az amerikai elnökre Kijev és több nyugati főváros felől arra hivatkozva, hogy Ukrajna számára a háború elvesztésébe kerülhet a korlátozás fenntartása. Az amerikai adminisztráció nyáron már hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán katonaság közvetlenül a határ mentén fekvő orosz területeken bevessen az Egyesült Államok által szállított fegyverzetet. Joe Biden és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben Washingtonban tárgyalt, amikor az ukrán államfő bemutatta „béketervét”, amelynek része volt oroszországi célpontok támadhatósága. Amerikai kormányzati források szerint Volodimir Zelenszkij célpontok lehetséges listájával érkezett az amerikai fővárosba, amelyek ellen az oroszországi mélységi támadásokat végrehajtanák.
Amerikai tisztségviselők közlése szerint időközben Oroszország a legértékesebb katonai eszközeit, amelyek lehetséges célpontnak számítanak, áttelepítette az ATACMS rakétáinak 300 kilométeres lőtávján kívüli területekre.
Juraj Blanár szlovák és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a közösségi médiában reagált néhány óra különbséggel az amerikai döntésre. Szijjártó ugyan meg sem említi, hogy mit bírál, viszont háború további eszkalációjátólt tart. „A háborúpárti washingtoni és brüsszeli mainstream egy végső, elkeseredett támadást indított az új realitás ellen” – írta bejegyzésében Szijjártó. Szerinte a „hatalomból kiszavazott háborúpárti politikusok sem Washingtonban, sem Brüsszelben nem hajlandók tudomásul venni a népakaratot”, utal Szijjártó Donald Trump győzelmére.
Úgy tűnik, a háborúpárti erők végső elkeseredésükben még a legrosszabbtól, vagyis az ukrajnai háború világméretűvé történő kiterjesztésétől sem riadnak vissza
– írja a magyar külügyminiszter. Szijjártó azt nem kommentálta, amikor kiderült, hogy Észak-Korea már több 10 ezer katonát küldött Putyin megsegítésére.
Hasonlóan reagált Juraj Blanár szlovák külügyminiszter is, csak egy órával később, és azzal a címmel, hogy „A béketárgyalások már úgyis elkerülhetetlenek”. Blanár arra is reagált, hogy Nagy Britannia hasonlóan döntött a saját rakétái, a Storm Shadow felhasználásáról.
Az amerikai elnök ezt szándékosan teszi Nagy Britanniával egyeztetve, hogy nehezítsék a következő elnök D. Trump számára a béketárgyalásokat?
– teszi fel a kérdést Blanár. Közben utal arra, hogy szerinte 2022 tavaszán az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson akadályozta meg a béketárgyalások sikerét. Ezt az álhírt ugyan már sok forrás cáfolta, de Blanárt ez láthatóan nem zavarja.
A szlovák külügyminiszter szerint ezzel csak azt akarják minden áron bizonyítani, hogy a katonai doktrína Ukrajna esetében helyes volt, habár ez Blanár szerint nem igaz. Az észak-koreai katonákat Oroszországban ő sem említi.
Török terv a háború „befagyasztására”?
A sajtójelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök tervet kíván előterjeszteni az ukrajnai konfliktus „befagyasztására”, Peszkov újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy
erről Moszkva és Ankara között nem volt a legmagasabb szinten egyeztetés. Peszkov a „befagyasztást” az orosz fél részéről elfogadhatatlannak minősítette.
Egy Putyin és Emmanuel Macron francia elnök közötti telefonbeszélgetés lehetőségéről azt mondta, Párizsból eddig nem érkezett ezirányú kezdeményezés. Megismételte, hogy az orosz vezető továbbra is nyitott minden kapcsolatfelvételre.
„Amint tehát igény mutatkozik – francia részről vagy más országok részéről – a beszélgetésre, akkor ezt meg tudják tenni” – nyilatkozott.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
