A bangassoui egyházmegye 34 éves papját június 29-én gyilkolták meg a plébániája előtt. Ismert volt az afrikai ország egyik legveszélyesebb, etnikai feszültségekkel, fegyveres csoportok jelenlétével, a területek és erőforrások feletti ellenőrzésért folyó rivalizálással sújtott térségében a párbeszédért és a társadalmi egységért tett hatalmas erőfeszítései miatt.
Crépin Martial Monga sosem mulasztotta el, hogy felemelje szavát a megbékélésért a Közép-afrikai Köztársaság délkeleti részén található Haut-Mbomou régióban. Ebben a térségben nagyon sok a belső menekült és az erőszak folyamatosan növekszik, ami súlyosan veszélyezteti a békekezdeményezéseket és a civilek biztonságát.
A papot – aki a zémiói Keresztelő Szent János-plébánia vikáriusa volt, és akit lelkipásztori feladatai mellett a helyi béketeremtő munkában betöltött központi szerepéről ismertek – június 29-én este lőtték le a plébániája előtt. Temetésére július 1-jén került sor a bangassoui Saint Pierre Claver-székesegyházban.
A Fides nemzetközi hírügynökség és más sajtóforrások is megemlítik, hogy Crépin Martial Monga atya koordinálta a zémiói Béke és Megbékélés Bizottságot (CLPR). Ez a szervezet a Fides leírása szerint: „…közvetítőként működik a közösségek, a helyi hatóságok és a régió egyéb érdekelt felei között.
Az instabilitás tényezői
A Szudánnal és a Kongói Demokratikus Köztársasággal határos Haut-Mbomou prefektúrában – amely az ország 20 prefektúrájának egyike – a helyzet már hosszabb ideje súlyos humanitárius és biztonsági válságba torkollott. Ez komoly problémákat okoz, a helyi közösségek a túlélésért küzdenek, az embereknek el kell hagyniuk lakóhelyüket, és nehéz humanitárius segítséghez jutni.
A Fides három fő tényezőt emel ki, ami miatt nagy az instabilitás. Az egyik a fegyveres csoportok, különösen az azande milíciák erős jelenléte. A másik az etnikai feszültségek, rivalizálás a területek és az erőforrások feletti ellenőrzésért. Végül a fegyveres konfliktusok, az éles ellentétek a közép-afrikai katonák és a Wagner-csoport tagjai között (az orosz magánhadsereg évek óta jelen van az országban a reguláris hadsereg, a FACA támogatására).
A püspökök kifejezték fájdalmukat
Az Afrikai és Madagaszkári Püspöki Konferenciák Szimpóziumának (SECAM) nyilatkozatában – amelyet a Szükséget Szenvedő Egyház pápai jogú segélyszervezet idézett – Aurelio Gazzera püspök, a bangassoui egyházmegye olasz kármelita papja Crépin Martial Monga meggyilkolását „hatalmas veszteségnek” nevezte a helyi közösség és az egyházmegye számára. Méltatta a pap béke és megbékélés érdekében végzett a régióban.
Elkötelezettség a béke és a párbeszéd mellett
A zémiói Béke és Megbékélés Bizottság (CLPR) koordinátoraként – ahogy az a különböző sajtóorgánumokban olvasható – Crépin Martial Monga egy olyan közvetítő csoport tagja volt, amely a helyi közösségeket, a polgári hatóságokat és más szereplőket tömörítette a feszültségek csökkentése és a további erőszak megelőzése érdekében. Pozíciója miatt több forrás is úgy hivatkozott rá, mint az egyik kulcsfigurára, aki
* * *
Aurelio Gazzera bangassoui megyéspüspök ezekkel a szavakkal emlékezett meg Crépin Martial Monga atyáról:
Elmondta, hogy Crépin atya rengeteget dolgozott a belső menekültek befogadásán; a missziókban már körülbelül 3000 embert szállásoltak el. Emellett ott vannak azok is, akik elmenekültek az országból, átkeltek a folyón és Kongóban találtak menedéket – ők már több mint 35 ezren vannak.
A főpásztor elbeszélése szerint Crépin atya hatalmas közvetítői munkát is végzett: „Igyekezett kapcsolatot tartani a lázadók vezetőivel, a hatóságokkal és a lakossággal, hogy megpróbálja mérsékelni a bajt, és megoldást találjon a problémákra egy olyan régióban, amelyre már legalább 30 éve senki nem gondol”, ahol „az utak borzalmasak, az állam pedig keveset vagy szinte semmit sem tesz”.
Elmondta továbbá, hogy ez a határmenti övezet erős etnikai identitással jellemezhető, és a Joseph Kony által vezetett Lord’s Resistance Army (LRA) nevű lázadócsoport is nagy pusztítást végzett itt. A csoport arról hírhedt, hogy gyermekeket rabol el, hogy gyerekkatonává képezze őket, és szisztematikusan erőszakot követ el a civilek ellen. Vezetője ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki több mint harminc vádponttal, köztük háborús és emberiség elleni bűncselekmények miatt.
„A mészárlás évei voltak ezek, majd 2013–2014-ben jött a Seleka, egy másik lázadócsoport erőszakhulláma, akkor újabb mészárlások történtek – folytatja Aurelio Gazzera. – Mindez az állam és a nemzetközi közösség szeme előtt, akik semmit sem tettek.” A szörnyű erőszak hatására fiatalok csoportjai fegyvert fogtak, hogy felszabadítsák a falvakat a lázadóktól és Kony embereitől. Ez sikerült is nekik, egészen addig, amíg a kormány úgy nem döntött, hogy besorozza őket, és egy közös alakulatot hoz létre az orosz Wagner-csoporttal – ez azonban újabb súlyos problémákhoz vezetett.
A helyzet jelenleg több tényező miatt is drámai. „Az egyik – magyarázza a püspök – az utak katasztrofális állapota. Emiatt például egy zsák cement, ami Banguiban 15 euróba kerül, Zémióban már 75-80 euró. Ez jól szemlélteti, arányaiban mennyibe kerül a többi termék, a cukortól az olajig, így a zóna gazdaságilag fulladozik. Egyfelől tehát ott van a rendkívül problémás gazdasági helyzet, másfelől belép a lázadó csoportok kérdése, a kormánnyal való feszültség, és maga a kormány képtelensége arra, hogy komolyan kezelje az alapvető problémákat.”
Az Egyház mindennek ellenére továbbra is a béke magvait veti, különösen két plébánia, Zémio és Obo területén.
„Ez nagyon pozitív, és mi így akarunk tovább dolgozni.”
Vértanúság, amely meghozza gyümölcsét
Crépin Martial Monga atyát „nem véletlenül ölték meg” – teszi hozzá, hivatkozva a szemtanúk beszámolóira, akik mind egyetértenek abban, hogy a gyilkosok kifejezetten őt keresték. „Nem tudjuk, ki áll emögött, megpróbáljuk kideríteni. Senkit sem vádolunk konkrétan, mert nincsenek bizonyítékaink, de a közös benyomásunk az, hogy
Aurelio Gazzera püspök úgy döntött, hogy a július 1-jei temetést vörös ruhában celebrálta, nem lilában és nem fehérben, hanem vörösben, „mert véleményem szerint ő ennek a békéért végzett munkának a vértanúja. A homíliában elmondtam, hogy nem szabad elcsüggednünk, és el kell érnünk, hogy Crépin áldozata a béke, a megbékélés és a megbocsátás gyümölcseit teremje.”
Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége 1; 2.
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
