A koronázási palást bronz domborműve a budai várnegyedben

A koronázási palást bronz domborműve a budai várnegyedben

A budai várnegyed számos épített örökséggel, történelmi és közéleti jeles helyszínnel várja a látogatókat. Az egykori Mária Magdolna-templom területén, a szentélyének helyén csodálhatjuk meg nemzeti történelmünk meghatározó szakrális tárgyi emlékének bronzból készült másolatát. Rieger Tibor szobrászművész alkotása, a magyar királyok bronzban megjelenített koronázási palástja immár hét éve tekinthető meg a várnegyedben.

A Felvidék-szerte ismert Rieger Tibor a Magyar Királyság megalapításának és István király koronázásának 1000. évfordulóján a magyar kereszténység egyik legelső és legszebb művészeti emléke felé fordult.

Egy leendő Szent István-emlékmű részeként tervezte, amelyen a palást az emelvényen álló trónszékre borul. A koronázási palást a király számára az isteni védelmet, segítséget jelenti, amely oltalmazza őt, hogy betölthesse a küldetését az ország javára – olvasható a koronazopalast.hu oldalon.

Mint közismert díszes miseruha, melyet István király és Gizella királyné 1031-ben adományozott a királyi bazilikának, a maga korában is páratlanul nagy művészi és szellemi alkotás volt. A közel 1000 éves textília jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán látható, félhomályban, fénytől védve. A rajta lévő jeles művészi ábrázolások ma már alig ismerhetők fel.

A szobrászművész a sík kompozíciót térben jelenítette meg. A műalkotás másfélszer nagyobb a nemzeti ereklyénél. Mint a honlap fogalmaz:

A szakrális értékkel bíró különleges domborművet a kétezres évek elején számos helyen állították ki. 2010-ben például a ravennai keresztény találkozón csodálhatták meg. Két évvel később a Budavári Önkormányzat Várnegyed Galériájában rendezett kiállításon volt látható. 2017-ben húsvéthétfőn avatták fel véglegesnek szánt helyén, a budavári Mária Magdolna-romtemplom szentélyében. Az ünnepélyes eseményről ITT írtunk bővebben.

Hírdetés

A dombormű melletti táblán a következő felirat olvasható: „Az eredetit Szent István és Gizella királyné hálaadó ajándékként készítette 1031-ben bizánci selyemszövetből, arany- és selyemhímzéssel. A XII. század végétől az Árpád-házi királyaink és később minden magyar király koronázási palástjaként szolgált. Itt, ezen a helyen,1792-ben I. Ferenc koronázásakor használták. Majd utoljára 1916. december 30-án IV. Károlyra terítették a Mátyás-templomban. 2000-től 2004-ig készítettem hálát adva a Mindenhatónak államalapító királyunkért. Rieger Tibor szobrászművész”

Az alkotással kapcsolatban Rieger Tibor kifejtette: „Szent István korából szinte minden elpusztult, csak alapköveket találunk, és akkor az egyik legesendőbb anyag, a textil megmaradt, és már hajszál híján ezer év óta létezik.

Rieger Tibor több szálon is kötődik a Felvidékhez. Kisgyermekkorát a Csallóközben töltötte, első emlékei Királyfiakarcsához kötődnek. 2017 augusztusában e községben leplezték le a Magyarok Nagyasszonya-szobor alkotását.

Rieger Tibor a magyar szakrális szobrászatban kiemelkedő alkotó. Több művét a magyar történelem keresztény múltjához kapcsolódó alakok ihlették. Alkotásai közt jelentős számban találhatók emlékművek is.

A budai várnegyedben barangolva érdemes felkeresni a Mária Magdolna-templom romjainál álló domborművet. A csendes, nyugodt környezet kitűnő lehetőséget kínál a gondolkodásra, elmélyedésre.

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »