A járványgörbe csúcsán túleső országok kormányai készen állnak arra, hogy szükség esetén újra bevezessék a szociális érintkezést korlátozó intézkedéseket. Csakhogy a koronavírusjárvány kezelésében újabb, rejtőzködő veszélyekre figyelmeztetnek a kutatók: a szuperbaktériumokra.
Amerikában is egyre több szó esik a járvány utáni életről, a korlátozó intézkedéseket pedig fokozatosan elkezdik feloldani – csakúgy, mint Európa számos országában. Nem csak a lakosság, de a gazdasági tűrőképességét is próbára tette a járvány, a döntéshozók pedig nem akarják tovább feszíteni a húrt.
A járványügyi hivatalok korábbi vezetői szakértői nyilatkozatban azonban arra figyelmeztetnek, hogy az USA-nak is készen kell állnia a korlátozások újbóli bevezetésére, mert az amerikaiak legnagyobb része nem szerzett immunitást a koronavírus ellen, vakcina pedig egyelőre nincs.
Ám nem csak emiatt kongatták meg a vészharangot. Többen arra figyelmeztetnek, hogy a szuperbaktériumok a járvány hatására fokozott kockázatokat jelenthetnek.
A szuperbaktériumok olyan kórokozók, amelyek rezisztensek (ellenállók) az összes, vagy közel az összes ismert antibiotikumra, tehát az általuk okozott betegség nem gyógyítható. Leggyakrabban a kórházakban fordulnak elő, amelyek most tele vannak emberekkel.
Ebből pedig az következik, hogy a COVID-19 miatt kórházba kerülő, egyébként is legyengült immunrendszerrel rendelkező betegek fokozottan ki vannak téve egy másodlagos szuperbaktérium-fertőzés veszélyének. Ráadásul a kórt hazavihetik magukkal, és másokat fertőzhetnek meg.
Julie Gerberding, az USA Fertőzésfelügyeleti és Megelőzési Központjának volt igazgatója nemrég kijelentette, hogy a kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek közel egy százalékánál jelentkezett másodlagos szuperbaktérium felülfertőzés.
A szuperbaktériumok az antibiotikumok túlzott használata miatt alakultak ki. Hivatalosan évente 700 ezer ember halálát okozzák rezisztens baktériumtörzsek, amelyek ellenállnak a hagyományos gyógyszereknek, esetenként pedig a szervezetet nagyon igénybe vevő, extrém erős antibiotikum-keverékek sem hatnak rájuk.
A gyógyszeripar versenyt fut a folyamatosan fejlődő és alkalmazkodó szuperkórokozókkal. A vírusok és baktériumok egyre gyorsabban alkalmazkodnak az új gyógyszerekhez, ezért a gyártók folyamatosan új készítményeket dobnak a piacra, növelve az alkalmazkodási kényszert egy végtelenbe tartó spirál formájában.
Az antibiotikum túlhasználatának eredményeként ezek a veszélyes kórokozók ma már mindenhol jelen vannak a világban, és egyre több áldozatot szednek. Amerikában okozott már gondot MRSA, a brazil olimpiai játékokra a szenny, mocsok és a szuperbaktériumok vetettek árnyékot. Szíriában pedig a fenti esetek fordítottja történt: a baktériumok helyett emberek tömegei váltak rezisztensé az antibiotikumokra azok túlzott használata miatt – nem mintha lett volna választása a háborúban nyílt sebet szerző ember: ha meg akarta tartani sebesült végtagját, antibiotikumot szedett.
Amerikában, ahol a világon a legtöbb (1,3 millió) koronavírus fertőzöttet tartják számon, a szuperbaktériumok könnyen az emberek hátába kerülhetnek. A kórházakban azért vannak nagyobb számban jelen ezek a kórokozók, mert minden antibakteriális, a szappantól a fogkrémig. Most, hogy a kórházak tele vannak legyengül immunrendszerű betegekkel, a szuperbaktériumok megfertőzhetik őket.
Még ha fel is fedezik az orvosok a másodlagos fertőzést, nem biztos, hogy az adott kórház fel van szerepelve a szükséges komplex antibiotikummal, ami esélyt adhat a betegnek a túlélésre. Ha pedig ez a jelenség is tömeges méreteket ölt és járvánnyá alakul, az egész ellátási lánc összeomolhat – valami olyasmi történne, mint márciusban a maszkok esetében, csak itt a készlethiány emberéletekbe kerülne.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
