Brazíliában sürgetik az Amazonas-menti törzsek megmentését a COVID-19-től címmel röpítette világgá hétvégén a drámai hírt a brit The Guardian, de sok más hírügynökség is. Kétségtelen, mondhatja bárki: tőlünk messze élnek ezek az őseredeti indián törzsek, de nekünk is megvan a magunk baja. Ám olyan jelenségről van szó, ami mellett nem mehetünk el úgy, mintha semmi közünk nem lenne hozzá…
Ugyanis a köztünk is pusztító koronavírus brutalitásának koncentrált és több mint drámai „demonstrációja” lenne az, ha az indián őslakosoknak, akik már többször szenvedtek el tömeges elhalálozást az európaiak által Brazíliába behurcolt járványok miatt az elmúlt századokban, ez a járvány hozná el végnapjait.
Ennek elkerülése érdekében művészek, hírességek, tudósok, s más értelmiségiek globális összefogást hirdettek, köztük Madonna, Oprah Winfrey, Brad Pitt, David Hockney és Paul McCartney. Nyílt levélben fordultak a brazil elnökhöz, Jair Bolsonarohoz. Ebben sürgetik a brazil vezetőket, hogy hozzanak azonnali intézkedéseket az ország őslakos népeinek megmentése érdekében a Covid-19 „népirtásától”. Az aláírók rámutatnak: a pandémia az Amazonas bennszülött közösségei szempontjából „rendkívüli veszélyt jelent, hiszen túlélésüket veszélyezteti”.
A Manifesztum brazíliai főszervezője, Sebastião Salgado fotóriporter a sajtónak beszélt arról, hogy az illegális aranybányászokat és fakitermelőket, valamint a vadmacskák vadászait azonnal ki kell tiltani a bennszülött területekről. Csak így lehet megakadályozni a koronavírus behurcolását, amely a világon eddig több mint 247 000 embert ölt meg, köztük 6750-et Brazíliában.
Már a Covid-19 előtt Brazília őslakos népeit aktivisták bezárták a történelmi túlélési küzdelemnek nevezett területekre. A kritikusok Bolsonarót, a 2019. január óta hatalmon lévő elnököt vádolják az őslakosok inváziójának ösztönzésével. „Az őslakos közösségeket még soha nem támadták meg. A jelenlegi kormány semmiféle tiszteletben nem tartja az őslakos területeket” – hangsúlyozta Salgado, rámutatva a nekik juttatott költségvetési támogatások csökkentésére. „Jelenleg senki sem védi meg az őslakos népeket az illegálisan földjükre érkező kívülállók által terjesztett fertőzéstől, s az így kirobbanó népirtás veszélyétől” – érveltek az aláírók.
Salgado az 1994-es népirtást Ruandában dokumentálta, ennek keserű tapasztalatai alapján figyelmeztetett, hogy a brazil Amazonas 300 000 őslakosa elpusztulhat. „Ruandában erőszakos népirtást, fegyveres támadást láttunk, ahol az embereket fizikailag gyilkolták le. Ami Brazíliában fog történni, az az őslakosok kihalását fogja jelenti”.
„Amikor jóváhagysz vagy bátorítasz olyan cselekedetre, amelyről tudod, hogy kiirtja a lakosságot vagy a lakosság egy részét, ez a népirtás”. Ennek következtében viszont Brazília őslakos népei kihalnak – érvelt Salgado. A múlt hónapban nőtt a félelem, hogy a Covid-19 elpusztíthatja az őslakos közösségeket. Akkor ugyanis egy janomami tinédzser, 15 éves fiú halála szörnyű emlékeket idézett elő az Amazonas-menti őslakosságban, például a zuruaha-törzs, a macuxi-törzs vagy éppen a huoarani-törzs apraja-nagyja között.
– mondta Carlo Zaquini olasz misszionárius, aki évtizedek óta dolgozik együtt a janomami népcsoporttal.
A koronavírus által eddig leginkább sújtott brazil város Manaus, Amazonas állam fővárosa, ahol a janomami maradékainak jó része található. Salgado – aki egy hadsereg által vezérelt munkacsoport felállítását kéri annak érdekében, hogy a védett területekről a betolakodókat ki tudják zárni – elismerte, hogy Bolsonaro elnök nem a saját akarata szerint jár el. De úgy vélte, hogy a nemzetközi nyomás rákényszerítheti a védelem megszervezésére a kormányt, amint az tavaly történt, amikor a globális felmelegedés eredményeként a katonaságot az őserdő-tüzek oltására vezényelték.
„Csak a brazil Amazon-vidéken 103 bennszülött csoportunk van, amelyekkel kívülről jöttek nem kerültek kapcsolatba. Ők az emberiség előzményeit képviselik” – mondta Salgado. „Nem engedhetjük meg, hogy ezek az ősi bennszülöttek eltűnjenek”.
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
