A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a koronavírus-járványt követően a fokozódó migrációs nyomás az illegális bevándorlók tízezreit zúdítja Európára. Erről a témáról beszélt Janik Szabolcs a Migráció Kutató Intézet igazgatóhelyettese a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Szergej Viktorovics Lavrov orosz külügyminiszter és António Guterres, az ENSZ főtitkára is osztja a véleményt, miszerint hihetetlen módon meg fog emelkedni a koronavírus-járványt követően az Európára zúduló migrációs nyomás.
„Tavaly azt láttuk, hogy a koronavírus-járvány berobbanásával 2020 tavaszán rendkívül visszaestek az érkezésszámok – különösen Európánál és Észak-Amerikánál láttunk ilyen tendenciákat –, ésazt követően nyár közepétől ismét megnőtt a migrációs nyomás, és nem nehéz észrevenni azt az összefüggést, hogy ez az enyhítések és a vírus visszahúzódásának tudhatók be” – mondta Janik Szabolcs.
Szíriában több mint tíz éve megoldatlan a polgárháborús válsághelyzet, és ez csak egy azok közül a régiók közül, ahonnan újra és újra megindulnak a migránsok.
Szíria most már több mint tíz éve van belesüllyedve egy ilyen rendkívül áldatlan és tragikus helyzetbe – 23 milliós országban több mint 13 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat, ennek a populációnak a fele az országhatárokon belül maradt, másik fele elhagyta az ország területét, egy nagy részük Törökországban tartózkodik legális menekült státuszban.
Ezért sem mellékes, hogy Törökország milyen stratégiát követ – magyarázta a Migráció Kutató Intézet igazgatóhelyettese.
Összességében Szíriában vegyes a kép, olyan tekintetben, hogy mostanra azért szerencsére vannak kifejezetten élhető és nyugodt, a kontroll útjára lépett régiók, de ez továbbra sem mondható el a teljes ország területére. Janik Szabolcs elmondta, hogy véleménye szerint a megoldás itt az lenne, hogyha a szíriai konfliktust egyszer és mindenkorra le tudnánk zárni nemzetközi segítséggel, „remélhetőleg ez már nem feltétlenül van sok év távolságra tőlünk, de én azt gondolom, hogy ez Európának első számú érdeke”.
A szakértő úgy gondolja, hogy Törökországgal lehet, és kell is az Európai Uniónak keresni a közös hangot, és „azt látjuk, hogy a 2016 tavaszán megkötött EU-török nyilatkozatot éveken át komolyan vette a török fél, védte határait és még úgy-ahogy a visszavételek is működtek” – ez utóbbi az, ami most már huzamosabb ideje nem működik, hiszen a törökök nem veszik vissza az illegálisan Görögországba érkező migránsokat a görögöktől.
„Az Európai Unió akkor jár el felelősen, hogyha keresi a megállapodási lehetőségeket Ankarával” – hangsúlyozta Janik Szabolcs.
Európában arról folyik a gondolkodás, hogy az egyik ország milyen oltással, milyen oltási igazolvánnyal engedi majd be egy másik európai országból érkező állampolgárt, miközben pedig Európán kívülről áramlanak be a be nem oltott migránsok. Ha előre veszik őket az oltásánál abból komoly társadalmi feszültség alakul, ha nem, akkor pedig az kockázatot jelent.
„Van egy egyfajta méltányosság igazságérzet problematika, hogyha ezeket az embereket előrébb veszik az oltási rendben, akkor ez adott esetben problémát és feszültséget okozhat a helyi társadalomban” – mondta Janik Szabolcs.
Janik Szabolcs elmondta, hogy ismerete szerint Izraelben oltják a bevándorlókat az országban, és Nagy-Britanniában is az illegális bevándorlók megkaphatták az oltást. Szerinte itt vegyes gyakorlat látszik kibontakozni, de „nyilvánvalóan lehet úgy érvelni, hogy ezeket az embereket is be kell oltani” – tette hozzá.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
