A The Christian Post (CP) amerikai keresztyén online lap két napja vezéroldalon közölte azt a cikket, amiben Samuel Smith, a CP riportere beszélgetett a néhai világevangélista Billy Graham fiával, Franklin Graham-mel. Mi másról, mint a koronavírus járvány értelmezéséről, azzal az alapvető kérdéssel összefüggésben, amit már Vuhanban és azóta is szinte valamennyi járvány sújtotta területen feltesznek az emberek: Isten büntetése ez a járvány? Vagy figyelmeztetés? Vagy…?
Franklin Graham olykor vitriolos, mások szerint konzervatív válaszait és megállapításait olvashatjuk a következőkben, meg a híres holland kálvinista T.U.L.I.P., a református teológia jellegzetességeit summázó dordrechti tanítás egyik tételét is, ami valójában a mára már kétgenerációs grahami teológiának, társadalom- és életszemléletnek is egyik meghatározó tételrendszere.
Az 1970-es évek óta hazánkban is egyre ismertebb, és többször rendkívüli stadionos igehirdetéseivel százezrekben maradandó lelki nyomot hagyó világevangélista, Billy Graham fia, Franklin Graham nem annyira evangelizációs szolgálatával, mint inkább karitatív tevékenysége révén szerzett világszerte nevet az Úr Jézus ügyének, s magának.
Szamaritánus Erszény nevű keresztyén humanitárius szervezete a mostani rettentően sok áldozatot szedő COVID-19 fertőzöttei gyógyítására New Yorkban, a Central Parkban épített fel sürgősségi tábori kórházat. Ott adott interjút kőkemény válaszokkal Franklin Graham.
Mára az USA-ban a számon tartott fertőzöttek száma meghaladja a 400 ezret, ami a koronavírus őslelőhelyének számító Vuhanban, illetve egész Kínában a hivatalosan közölt fertőzöttek számának (81 800) az ötszöröse. Az USA a vírusban elhunytak mértékét illetően Itália (17 127), és Spanyolország (15 555) után a harmadik helyen áll (12 857) jelenleg. Nem véletlen, hogy Donald Trump elnök minap így fogalmazott: ez a szám meghaladja a Pearl Harbor elleni japán támadás (1941. december 7.) és a 9/11-es New York, Manhattan és más városok ellen 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadás áldozatainak a számát. Ilyen emberáldozatot a saját területén nem élt meg Amerika.
Az európai járványtörténetben is ez a kettős prevenció bontakozik ki: a hatékony kézmosás, orvosi segítség egyfelől és az ima másfelől.
Franklin Graham járványértelmezésének visszatérő refrénje volt: „A pandémia, a világjárvány a világ elesett, bukott voltának az eredménye. Mert hátat fordított az emberiség jó része Istennek. Csak azt tudom tanácsolni, hogy imádkozzunk és kérjük Isten segítségét”. Az interjú végén a riporter természetesen feltette a megkerülhetetlen, a közvéleményben is minduntalan felmerülő kérdést:
Franklin Graham válasza: „Nem hiszem, hogy Isten tervezte volna meg ezt a járványt. Ennek oka nem Ő, hanem a világban pusztító bűn. Akárhogyan is ragozzuk, tény: vétkeztünk Isten ellen. Ezért imában kérnünk kell a bocsánatát!”.
Majd így fordította a szót Franklin Graham: a világjárványt karácsony és húsvét felől nézve tudjuk helyesen értelmezni. Egyfelől látnunk kell, Isten úgy szerette ezt a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy ha valaki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Ez a karácsonyi szemlélet.
A húsvéti szemlélet pedig ehhez szervesen hozzátartozik: Jézus Krisztus meghalt bűneinkért és feltámadott üdvösségünkre, a bűnnel szembeni szabadítás valóságaként.
Az evangélista fia már évek óta figyelmeztette az amerikai közvéleményt: a bűnt dédelgették, sőt egyenesen glorifikálták, dicsőítették az amerikai társadalomban.
A 2016-os elnökválasztási kampányban Graham keresztül-kasul járta az USA-t, „Döntéshelyzetben vagy Amerika!” jelszavú kampányával, s olyan elnök megválasztásáért kampányolt, akinek a politikájában a bibliai értékek jelen vannak.
Franklin Graham Szamaritánus Erszény nevű szervezete kórházakat állított fel Irakban a háború idején, ott voltak a Bahama-szigeteken, amikor 2019-ben a Dorian hurrikán szinte mindent romba döntött. Április 1-én pedig a New York-i Central Parkban 14 kórházi sátrat állítottak fel lélegeztetőkészülékekkel. A stábhoz 70 orvos és számos nővér, önkéntes is tartozik.
A húsvéti reményt a sátrak felállításakor így fogalmazta meg Franklin: „Világszerte imára hívunk minden keresztyént, könyörögjünk Isten oltalmáért, mert csak Isten keze tudja elfordítani életünkről a koronavírus pusztítását”.
Franklin Graham szigorúan kálvinista szemlélete összefügg a holland eredetű, Amerikába az odatelepedett holland puritánok által bevitt nézetekkel. A kálvinizmus öt tételeként ismert holland szemlélet szerint az emberiség a totális züllés, romlottság állapotban van (Total depravity). Isten szabad, szuverén kiválasztásának, üdvösségre rendelő kegyelmének nincsenek emberi feltételei (Unconditional Election). Korlátozott az elégtétel a választottak érdekében (Limited Atonement). Ellenállhatatlan a kiválasztó kegyelem (Irresistible Grace). A szentek megőrzése a visszaeséstől (Preservation of Saints).
Ennek a kálvinista öt tannak (az egyes tételek kezdőbetűi teszik ki a T.U.L.I.P.-ot) meglehetősen nagy története van főként a holland és a holland-amerikai reformátusok között a 400 éve tartott dordrechti zsinat óta. Luther, Kálvin, Béza járványteológiája (előző három cikkünkben tárgyaltuk ezeket), nézetei, gyakorlati vigasztaló, lelki gondozó, pásztori járványkezelésük módjai az isteni büntetéstől a fenyítési jellegen át, az okot az emberi elesettségben kereső nézetekig két dolgot közösen hangsúlyoznak:
Valamint: a kimenekedésnek, emberi sorsgyógyulásoknak a lelki útja a bűnbánat és az ima.
Erre számos alkalmat kínál ez a különös nagyhét, az előttünk lévő nagypéntek és a feltámadás ünnepe. Személyes és közösségi számadásra hív. Legyen a gyógyulás és a megtérés, a megújulás hete a nagyhét. Ilyen értelemben legyen áldott NAGY HETE mindannyiunknak!
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
