Ahogy azt hetilapunk november végi számában megírtuk, a tornai cementgyár tervezett modernizálása, s ezzel az ott elégetett hulladék mennyiségének rendkívüli növekedése miatt tiltakozó akciót indított néhány helyi önkéntes aktivista. Egyikük, Czompoly Csaba a Magyar7-nek elmondta, hogy a cementgyártáshoz szükséges hőt a gyár hulladékégetéssel biztosítja, ennek során viszont káros anyagok jutnak, juthatnak a környezetbe.
A cementgyár tervezett modernizálását környezetvédelmi szempontból is jóvá kell hagyni, s ennek véleményezési folyamatába juttatták el petíciójukat Czompolyék. A véleményezési eljárás lezárulta után a minisztérium megbíz egy felelős személyt, aki a rendelkezésre álló információk alapján elkészít egy szakvéleményt, amely alapjául szolgál majd a tervezett változásoknak a lakosság életminőségére gyakorolt várható hatásairól szóló minisztériumi álláspontnak. Legalábbis erről tájékoztatott bennünket a környezetvédelmi minisztérium sajtóosztálya.
Azóta viszont egy lényegesnek mondható új fejlemény történt az ügyben. Ennek lényege, hogy a hatásvizsgálatba Magyarország is beszáll.
Ezt az Energiaügyi Minisztérium képviseletében a Környezetügyért és Körforgásos Gazdaságért felelős államtitkára közölte, nevezetesen, hogy tornai cementgyár modernizációjának nemzetközi hatásvizsgálati eljárásában a magyar fél részvétele is szükséges. Történt mindez azután, hogy a magyar részvételt elsődlegesen kezdeményező és szorgalmazó miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület az erről szóló levelét elküldte a budapesti minisztériumnak. Ebből kiderül az is, hogy a magyar fél részvételére az úgynevezett espooi egyezmény ad lehetőséget.
Ahogy az a mellékelt levélből is kiderül (a képgalériában elolvasható – a szerk. megjegyzése), a budapesti szaktárca ígéretet tett arra, hogy az illetékes szakfőosztálya az espooi egyezmény nyújtotta lehetőséget kihasználva haladéktalanul megkeresi a szlovák felet, illetve minden nemzetközi jogi lehetőséget érvényesít annak érdekében, hogy a tornai cementgyár modernizációjával kapcsolatos szakmai álláspontját és az érintett magyarországi lakosság véleményét eljuttassa a szlovák döntéshozók számára.
Az uralkodó szélirány és a természetvédelem
Ez az információ több szempontból is érdekes. Az elmondottak szerint valószínűsíthető, hogy a szlovák döntéshozók nem értesítették a tervezett beruházásról a szomszédos Magyarországot.
Ennek okairól a pozsonyi környezetvédelmi tárcánál érdeklődtünk, hiszen a tornai cementgyárhoz legközelebbi magyarországi település, Hídvégardó csupán hét kilométerre fekszik. Lapzártánkig nem kaptunk választ. Ahogy viszont a miskolci környezetvédők írják: „Az uralkodó szélirány miatt különösen a Tornán és Bódva-völgyben élő lakosságot, a védett és fokozottan védett természetvédelmi területeket (pl. Aggteleki Nemzeti Park) érintően növekedhet a már eddig is tapasztalható légszennyezés. Kizárólag nemzetközi hatásvizsgálati eljárás folyamatában tisztázódhat, hogy milyen hatásokat jelenthet a térség levegőminőségére a cementgyár működése, az együttégetett hulladék mennyiségének tervezett mintegy 78%-os kapacitásnövelésével, azaz 115 ezer tonna hulladék égetésével.”
További érdekesség, vagy inkább nagyon fontos momentum, hogy a környezetvédelmi aktivisták hozták be a köztudatba a problémát. Szlovák oldalon Czompoly Csaba és a vele együttműködő helybéli önkéntesek, magyar oldalon pedig egy környezeti jogérvényesítésben tevékenykedő társadalmi szervezet, a Zöld Kapcsolat Egyesület. A tornai példa is mutatja, hogy még a leglelkiismeretesebb hivatali munkát feltételezve is vannak olyan területek, amely társadalmi kezdeményezések nélkül láthatatlanok maradnak, vagy éppen ezek a kezdeményezések teszik meg az eljárások megindításához olyannyira szükséges „első lépést”. Torna esetében a hatásvizsgálati eljárásban való magyarországi részvétel és a környezeti információkhoz való hozzáférés első lépését jelentette a civil kezdeményezés.
Olvasóinkat továbbra is azonnal tájékoztatjuk, ha a tornai cementgyár ügyében változás történik.
Megjelent a Magyar7 2023/2. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
