A kormány népszavazási ajándéka: mi nem bukunk, mást buktathatnak Tokár Géza2026. 08. 26., sze – 17:48
Sok más konfliktussal ellentétben erre van politikai akarat: a másik két kormánypárt, a Smer és az SNS is beállt a Hlas mögé, így egy alkotmánymódosítás után ismét lehetővé tennék a parlamenti választási időszak lerövidítését. A lépés nem Ficóék, hanem az ellenzék és bármilyen jövőbeni reformkormány szempontjából kockázatos.
Mint arról korábban portálunk is beszámolt, több jele is akadt a sietségnek a kormánykoalíció részéről. Miután Peter Pellegrini alkotmányossági okokra hivatkozva kivette a júniusi, kudarcba fulladt népszavazás kérdései közül az idő előtti választás kiírására vonatkozó pontot, a Hlas többször is jelezte, hogy változtatna a helyzeten: lehetővé tenné, hogy a nép leváltsa az alkalmatlannak tekintett kormányt. Az alkotmánymódosítási javaslat falhoz állítja az ellenzéket és lehetővé teszi a váltást – de ezzel több más problémát is megnyithat.
Nagy piros gomb
A kormány által elfogadott alkotmánymódosítási tervezet bevezetne egy különleges népszavazást, az úgynevezett „népi szavazást.” Ezt a szavazást kimondottan az aktuális kormány leváltására lehetne kiírni és különleges szabályozás alá esne. A kezdeményezőknek 350 ezer aláírást kellene összegyűjtenie, de korlátokkal: nem lehetne a népi szavazást kiírni közvetlenül egy kormány megbízatási időszakának első vagy utolsó hat hónapjában. A szükséges aláírások száma egyébként pont annyi, mint egy valódi népszavazás esetében, ezen a téren nincs változás.
Érdekes – és első látásra a szándékot is zavarossá tevő – korlátozás, hogy egy kormányciklus idején mindössze egyszer kerülhetne sor a kormányváltó népi szavazásra. Az intézkedés megakadályozza, hogy az ellenzék folyamatosan kormányváltó népszavazásokat tartson, ugyanakkor taktikázásra is késztet, fel kell mérni, mikor a leggyengébb a kormány támogatottsága.
Bár a kiíráshoz összegyűjtött aláírások száma nem változna, a tervezet bizonyos mértékben megkönnyítené a népi szavazás sikerét: az érvényességhez nem az összes választópolgár többségének kell részt vennie az eseményen, elegendő, ha a szavazatok átlépik a legutóbbi parlamenti választáson leadott voksok hatvan százalékát. Az érvelés szerint a kormány gyakorlatilag elveszítette a nyilvánosság bizalmát, ha az aktív választópolgárok többsége haragszik rá.
Kis nagy esély
A népszavazással kapcsolatban gyakori kritika, hogy az intézmény használhatatlan: az ötven százalékos abszolút választási küszöb ugyanis megugorhatatlan. A kormány népi szavazása kicsit javítana a helyzeten, de nem mondhatjuk, hogy garantálja az érvényességet.
Hogy a gyakorlatban mit jelentene a változás? A 2023-as parlamenti választáson az állampolgárok 68 százaléka szavazott, a „leszállított” érvényességi küszöb a kormánymenesztő népi szavazáson így kicsit több, mint negyven százalék – az ötven helyett. A legkevesebben 2006-ban mentek el szavazni, a választópolgárok 54 százaléka, ebben az esetben 32 százalék fölött alakulna az érvényességi küszöb.
A korábban megvalósult szlovákiai népszavazások közül összesen kettőn szavazott a választópolgárok legalább negyven százaléka, az uniós csatlakozás mellett 1998-ban a stratégiai vállalatok privatizációjának megtiltását határozta így el a nép. Harminc százalék fölött volt a részvétel egy további szavazáson, a KOZ szakszervezeti szövetség 2004-ben a második Dzurinda-kormányt szerette volna meneszteni, sikertelenül.
Politikai bunkósbot
Az előrehozott választás népszavazás útján való megkönnyítése ugyan csak elméleti lehetőség, de a gyakorlatban nagyon is megnehezítheti egy kormány helyzetét – különösen akkor, ha a kabinet megszorításokat eszközöl, vagy népszerűtlen intézkedéseket hoz. Ennek a veszélye nem csak elvi: a szlovákiai költségvetés például a Fico-kormány három évének konszolidációja után is katasztrofális állapotban van és az államadósság nő, valamelyik jövőbeni kormánynak érdemben el kell kezdenie a megszorításokat.
Azt, hogy melyik kormány lesz ez, egyelőre nem látjuk. A népszavazás intézményének bevezetése azonban jó eszköz lehet a jelenlegi kormánypártok számára ahhoz, hogy visszatérjenek a hatalomba. A régiókban hagyományosan erős Smer a szakszervezetek egy részének közreműködésével 2022-ben négyszázezer aláírást gyűjtött össze az idő előtti választásról döntő népszavazás mellett, de azt nem lehetett kiírni. Egy népi szavazásnak azonban sokkal nagyobb esélye lenne a sikerre.
Kérdéses, hogy pontosan mit lép az ellenzék: a Demokraták kudarcba fulladt kezdeményezése kapcsán ugyanis a legtöbb párt kiemelte, hogy támogatná az idő előtti választásról szóló népszavazást. A Szlovákia mozgalom „nem őszintének” nevezte a kormány kapcsolódó javaslatát, így valószínűleg Matovič támogatása nem biztosított, hasonlóan elítélően nyilatkozott az SaS is. A billegő pártok közül a KDH álláspontja még nem világos. A legrosszabb esetben azonban a kormány politikai fegyvert alkot a kezdeményezésből: az ellenzéket hibáztatja azért, mert nem történt változás ezen a téren.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány jóváhagyta az alkotmánymódosítás-tervezetet, amely lehetővé tenné, hogy népszavazással lerövidítsék a parlament választási időszakát.
A módosítást Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszter dolgozta ki. A javaslatot egy héttel korábban a Hlas kérésére levették a kormányülés napirendjéről, most azonban ismét a kabinet elé került. A kezdeményezést mindkét kormánypárt magáénak tekinti.
350 ezer aláírás kellene
A tervezet szerint a parlament mandátumának népszavazással történő lerövidítéséhez legalább 350 ezer állampolgár aláírására lenne szükség. Egy választási ciklus alatt legfeljebb egy ilyen népszavazást lehetne tartani.
Susko azzal érvel, hogy a köztársasági elnök leváltásáról jelenleg is népszavazással lehet dönteni, ezért szerinte az új szabályozás nem jelentene teljesen új megoldást.
Ha a népszavazás lerövidítené a parlament mandátumát, az ezt követően csak az összes képviselő több mint felének, vagyis legalább 76 képviselőnek a támogatásával fogadhatna el törvényeket.
A tervezet az ilyen népszavazások esetében a jelenleginél alacsonyabb érvényességi küszöbbel is számol.
A jelenlegi szabályok szerint egy országos népszavazás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak legalább 50 százaléka részt vesz.
Az új szabályozás szerint a parlamentet akkor lehetne leváltani, ha a népszavazáson részt vevők többsége a mandátum lerövidítésére szavazna. Emellett azonban a támogatók számának el kellene érnie az előző parlamenti választáson részt vevő választásra jogosultak háromötödét.
A tervezet szerint: „A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa akkor tekintendő leválasztottnak, ha a népszavazáson a résztvevők többsége a leváltására szavazott, de legalább az előző parlamenti választáson részt vevő választásra jogosultak háromötödének megfelelő számú választópolgár szavazott a leváltás mellett.”
Kapcsolódó cikkünk
A Hlas beterjeszti a parlamentbe azt az alkotmánytörvény-módosítást, amely lehetővé tenné a parlamenti ciklus népszavazással való lerövidítését és előrehozott választás kiírását. Erről hétfői sajtótájékoztatójukon számoltak be a párt vezetői.
Richard Raši (Hlas) házelnök elmondta, korlátozásokat is bevezetnének, hogy ne lehessen visszaélni ezzel a lehetőséggel.
A szükséges lakossági aláírásokat maximum fél év alatt kellene összegyűjteni a népszavazási petícióhoz, és nem lehetne erről a kérdésről népszavazást tartani a hivatalban levő kormány megbízatásának első és utolsó évében.
„Nem létezik semmilyen valós ok arra, hogy a kormányt megválasztó állampolgároknak ne legyen lehetőségük visszavenni a hatalmat, ha a kabinet megszegi az ígéreteit, vagy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket” – jelentette ki a házelnök.
Raši azt is kiemelte, az ellenzéki pártok csupán arra hivatkozva nem támogatták a Hlas néhány hónappal ezelőtt beterjesztett, azonos tartalmú javaslatát, hogy nem önálló törvénytervezetként került a parlament elé. Az új javaslat ezt is megoldja. „Kíváncsi vagyok, támogatják-e majd az ellenzéki kollégák, mert most egy jogilag teljesen tiszta javaslatról van szó, nem szól semmi másról, és csak egyetlen változást vezet be, a ciklus népszavazással való lerövidítését” – jelentette ki.
Egy ilyen törvénytervezetet nemrég az igazságügyi tárca is kidolgozott, arról egyelőre még a kormány sem tárgyalt, Rašiho szerint először a koalíciós tanácson vitatják meg. Elképzelhetőnek tartja, hogy mindkét javaslat a parlament elé kerül.
Raši visszautasítja, hogy azzal a szándékkal dolgozták ki a törvényjavaslatot, hogy ilyen úton buktathassák meg a következő kormányt. „Mi egyébként is újra kormányzásra készülünk, a javaslatot azért dolgoztuk ki, mert korábban ígéretet tettünk rá, ne keressenek emögött semmi mást” – szögezte le.
A parlament júniusban elutasította az önkormányzatok megbízatási idejének meghosszabbítására vonatkozó alkotmánymódosítást, annak része volt ez a javaslat is, melyet a Hlas terjesztett elő. Az egész módosítást csak 78 képviselő szavazta meg, ám csak alkotmányos többséggel, 90 szavazattal lehet elfogadni.
Legkésőbb 110 napon belül választást kellene tartani
Ha a parlamentet népszavazással leváltanák, a parlament elnökének a népszavazás eredményének kihirdetésétől számított hét napon belül ki kellene írnia az új parlamenti választást. A rövid határidő célja, hogy minél hamarabb rendeződjön a kialakult helyzet, és a lehető legrövidebb ideig maradjon működő parlament nélkül az ország.
Az új választást a kiírásától számított legkésőbb 110 napon belül kellene megtartani. Ha a parlament elnöke nem intézkedne, a választást az államfő írná ki, legkésőbb hét nappal a parlament elnökére vonatkozó határidő lejárta után.
A leváltott parlament mandátuma a választás napján szűnne meg. Addig azonban tovább működne, és a törvényeket csak az összes képviselő több mint felének, vagyis legalább 76 képviselőnek a támogatásával fogadhatná el.
Az Alkotmánybíróság döntene a parlament leváltásáról szóló népszavazás eredménye ellen benyújtott panaszokról.
A kapcsolódó jogszabályok módosítására vonatkozó javaslat szerint panaszt a parlamenti képviselők legalább egyötöde, illetve az a petíciós bizottság nyújthatna be, amely kezdeményezte a népszavazást.
A panaszt a népszavazás eredményének kihirdetésétől számított tíz napon belül kellene benyújtani az Alkotmánybírósághoz. (tasr, dennikn)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
