A kormány milliárdos üzletre készül a pozsonyi Téli kikötőben, az SaS szerint mutyi van a háttérben Lajos P. János2026. 08. 11., k – 12:38
A Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt szerint a kormány zárt ajtók mögött tervezi a milliárdos üzletet, már a kormányalakítás óta.
Az SaS a pozsonyi Téli kikötő tervezett átalakításával kapcsolatban lát gyanús üzletelést, amit a legutóbbi hírek szerint az Egyesült Arab Emírségekkel közösen akarnak hasznosítani. A párt szerint azonban az egész terv már jóval az Emírségekkel kötött megállapodás előtt készülőben volt: az állam előbb megteremtette a jogszabályi feltételeket, 170 millió euróért kikötői vagyont vásárolt, most pedig Pozsony egyik legértékesebb területén legalább egymilliárd eurós ingatlanfejlesztési projekt készül, a szokásos nyílt pályázat nélkül.
Peter Báthory, az SaS közlekedési szakértője arra figyelmeztetett, hogy a kormány lépéseinek időrendje alapvető kérdéseket vet fel, mivel mindössze 77 nappal a kormány hivatalba lépése után a közlekedési minisztérium benyújtotta a stratégiai beruházásokról szóló törvényt. Néhány hónappal később a kormány stratégiai beruházássá nyilvánította a pozsonyi kikötő korszerűsítését.
„2024 decemberében már olyan tervet hagyott jóvá, amely szerint a Közkikötők (Verejné prístavy) mintegy 170 millió euró hitelt vett volna fel, amihez a Téli kikötő telkei szolgáltak fedezetként, a hitelt pedig ezek későbbi értékesítéséből törlesztette volna. Az Egyesült Arab Emírségekkel kötött megállapodás csak ezt követően született meg”
– írta le a folyamatot a párt szakértője.
A 2025 októberében jóváhagyott megállapodás legalább 250 millió eurós beruházással számol egy új kikötő létrehozására, és legalább egymilliárd eurós ingatlanfejlesztési projekttel a Téli kikötőben. A projekteket az Emírségekből érkező befektetőkkel együttműködésben valósítanák meg, a befektető szokásos, nyílt kiválasztási eljárása nélkül.
„Ha a kormány már 2024 decemberében azzal számolt, hogy a telkeket egy harmadik félnek adja el, akkor miért nem írtak ki nyílt nemzetközi pályázatot?”
– kérdezte Báthory.
Hitelből vett telkek
Marián Viskupič, az SaS alelnöke a tranzakció gazdasági vonzataira hívta fel a figyelmet. Az állam 170 millió euróért megvásárolta a kikötői infrastruktúrát, a Közkikötők ehhez 165 millió euró hitelt vett fel, és legfeljebb 4,9 százalékos átlagos kamattal számolva ez évente mintegy 8,1 millió euró pusztán kamatköltséget jelent. Az állam eközben az ingatlant évi mintegy 6,5 millió euróért adta vissza bérbe az eredeti tulajdonosnak.
„Vagyis csak kamatokra többet fizetünk, mint amennyit a bérleti díjból kapunk”
– mondta.
Viskupič szerint a minisztérium ráadásul továbbra sem hozta nyilvánosságra azt az értékbecslői szakvéleményt, amely alapján a 170 millió eurós vételárat megállapították. „A nyilvánosság így nem tudja ellenőrizni, hogy az ár megfelelő volt-e” – figyelmeztetett Viskupič.
Az SaS ezért azt követeli Jozef Ráž közlekedési minisztertől, hogy hozza nyilvánosságra az értékbecslői szakvéleményt, a hitel teljes feltételrendszerét és a tranzakcióhoz kapcsolódó szerződéseket. Egyúttal magyarázatot vár arra, miért kormányközi megállapodással választanák ki a befektetőt nyílt nemzetközi pályázat helyett, valamint az egész tranzakció független ellenőrzését követeli.
Kapcsolódó cikkünk
Múlt héten szerdán váratlanul Szlovákiába látogatott az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejk. Az Emírségekkel az Orbán-kormány is szoros viszonyt ápolt.
Múlt héten szerdán váratlanul Szlovákiába érkezett Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejk, az Egyesült Arab Emírségek (EAE) elnöke, aki Robert Fico miniszterelnökkel tárgyalt. Fico nagyon elégedetten nyilatkozott a tárgyalások után, szerinte négy területen is fontos gazdasági együttműködés várható az Emírségekkel, amelyek akár több milliárd euró értékű beruházást is jelenthetnek Szlovákia számára. A miniszterelnök négy projektcsomagot említett: szerinte a pozsonyi kikötőbe, az öntözőrendszerek felújításába, az állami gyógyfürdőkbe és a védelmi iparba fektethetnek majd be emírségekbeli cégek. Az öntözőrendszerek az ország déli részét is szorosan érintik, hiszen itt van a legnagyobb szükség a mezőgazdasági területek öntözésére.
Hol van itt gond?
A sejk látogatása után az ellenzék élesen bírálta a kormányt, mivel szerintük államközi szerződések mögé akarja rejteni a projekteket, amelyeket ráadásul nem is pályáztat meg, a befektetők kiválasztása várhatóan az EAE hatáskörébe tartozik majd. A kormány ugyanis nem hozta nyilvánosságra sem az együttműködés feltételeit, sem a befektetők kiválasztásának módját.
A projektek és az EAE elnökének látogatása körül valóban nagy a titkolózás.
A miniszterelnök az „órákon át tartó baráti és munkajellegű találkozóról”, amely az Egyesült Arab Emírségekben tett tavalyi látogatására épült, csupán nagyon röviden számolt be egy nyilatkozatban, majd szombaton még néhány sorban visszatért hozzá.
A találkozó után nem volt nyilvános sajtótájékoztató, és a kormányhivatal sem válaszol újságírói kérdésekre. A kormányhivatalnak lapunk is küldött kérdéseket, de egyelőre semmilyen válasz nem érkezett. Amint válaszolnak, tájékoztatjuk olvasóinkat.
Az egyik nagy projekt a gazdákat érinti
A mezőgazdasági területek öntözésének fejlesztésére valóban szükség van, de kérdés, hogy az EAE-beli cégekkel kell-e ezt megvalósítani. Erről a projektről is nagyon kevés az információ, a DenníkN úgy tudja, a kormány 500 millió euró értékben, egy PPP projekt keretében újíttatná fel az öntözőrendszereket az egész ország területén.
A magánbefektető felújítaná a rendszert, amelyet a gazdák ezt követően bérleti díj ellenében használnának.
A szlovákiai gazdák azonban maguk is részt vennének az öntözőrendszerek felújításában, éppen azt kifogásolják, hogy az állam eddig nem biztosított ehhez semmilyen támogatást, pedig a Richard Takáč (Smer) vezette mezőgazdasági minisztériumnak erre lenne lehetősége. Juraj Mačaj, Szlovákia legnagyobb zöldségtermesztője a DenníkN szerint azt javasolja, hogy az öntözőrendszereket a tőkeerősebb hazai agrárvállalatok vegyék át, regionális vízgazdálkodási társulásokba tömörülve. Becslése szerint így mintegy 150 ezer hektár öntözött termőföldet lehetne felújítani.
A Demokraták szerint a kormány célja az, hogy minél átláthatatlanabbá tegye az öntözőrendszer felújítását, ezért akarja azt az emírségekbeli cégekre bízni.
„Feltételezem, hogy az emírségekbeli cégek mögött »szlovák sejkeket« találunk majd”
– jelentette ki Jaroslav Naď pártelnök. A párt azt állítja, hogy a kormány ezzel gyakorlatilag privatizálja az ország egyik legnagyobb kincsét, az ivóvizet.
Peter Horný, a Progresszív Szlovákia politikusa arra figyelmeztet, hogy a kormány nem hozott nyilvánosságra sem megvalósíthatósági tanulmányt, sem olyan gazdasági számításokat, amelyek igazolnák, hogy a külföldi befektetővel megvalósítandó nagyszabású PPP-projekt jelentené Szlovákia számára a legelőnyösebb megoldást.
Kapcsolódó cikkünk
Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejk, az Egyesült Arab Emírségek (EAE) elnöke több órás tárgyaláson vett részt Robert Fico (Smer) kormányfővel. Fico erről a közösségi hálón tájékoztatott.
Fico elmondása szerint megegyeztek a sejkkel, hogy együtt fognak működni egy dunai infrastrukturális projekt megvalósításán Pozsony területén, valamint a már megkezdett védelmi ipari projekteken is. A szlovák mezőgazdaság öntözőrendszerekkel kapcsolatos PPP-projektjével is foglalkoztak.
A találkozó egyik témája egy lehetséges beruházó volt a közel-keleti országból, aki a szlovák fürdőiparba fektetne be, állami felügyelettel. Robert Fico kormányfő arról is tájékoztatott, hogy az EAE elnöke támogatást kért egy Pozsony–Dubai vagy egy Pozsony–Abu-Dzabi egyenes repülőjárat indításához.
Robert Fico (Smer) kormányfő márciusban találkozott Pozsonyban Abdullah bin Zájed Ál Nahjánnal, az EAE külügyi vezetőjével. A találkozó során hivatalos látogatására hívta Mohammed sejket Szlovákiába.
A vezetők már találkoztak múlt év októberében a szlovák kormány látogatása során Abu-Dzabiban. Fico a sejkkel a bilaterális együttműködés megerősítéséről tárgyalt egyebek közt a kereskedelem, a megújuló energiaforrások, innovációk, technológiai fejlesztések és a kultúra terén. A delegációk aláírtak egy megegyezést a közös gazdasági kapcsolatok megerősítéséről, valamint egy memorandumot az országok közti befektetések megerősítéséről. A kormányfő elmondása szerint sikerült a tárgyalás során megtalálni a közös hangot az együttműködéshez, egyebek közt a védelmi ipar és a közlekedési infrastruktúra terén, melynek kapcsán megemlített például egy kikötőt a Dunán.
A látogatáson részt vett Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter, Jozef Ráž (Smer-jelölt) közlekedési miniszter, Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter is, valamint Marek Eštok külügyi és Vladimír Šimoňák gazdaságügyi államtitkár.
Fico és Mohammed sejk januárban telefonon is beszéltek, amikoris megerősítették közös elhatározásukat, hogy folytatják a különböző területeken való bilaterális együttműködést.
Készül a pozsonyi mini-Dubaj?
Az öntözőrendszerek felújításánál is sokkal nagyobb projekt lenne a pozsonyi kikötő megépítése, és a jelenlegi Téli kikötő területének fejlesztése. A kormány tervei között ugyanis szerepel egy új folyami kikötő kiépítése a Dunán, Pozsony alatt, a Slovnafttal körülbelül egyvonalban, ami mintegy 250 millió eurós projekt lenne.
Ezzel egyben lehetővé válna a jelenlegi Téli kikötő területén az ingatlanfejlesztés, amely a főváros egyetlen ekkora egybefüggő területe. Ennek értéke elérheti akár az egymilliárd eurót is.
Budapesten a mini-Dubaj megbukott
Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejk Magyarországon sem ismeretlen, nagyon jó kapcsolatot ápolt az Orbán-kormánnyal, többször tárgyalt Orbán Viktorral is. Az Emírségek egyik legnagyobb, de végül dugába dőlt terve a Rákosrendező ingatlanfejlesztése volt, amely mintegy 5 milliárd eurós projekt lett volna. A magyar kormány nevében Szijjártó Péter akkori külügyminiszter tavaly januárban jelentette be, a rákosrendezői mini-Dubaj fejlesztéséről már minden szükséges megállapodást aláírtak, most pedig új területekre is kiterjesztik az együttműködést.
A mini-Dubaj keretében 85 hektáron épültek volna 250-500 méter magas felhőkarcolók, miközben Budapest eddigi egyetlen felhőkarcolója, a Mol-torony is csak 120 méter magas a maga 28 emeletével.
Orbán Viktor 2025 januárjának végén látogatott az Emírségekbe, ahol hadászati cégek együttműködéséről is tárgyalt.
A budapesti mini-Dubaj végül a főváros ellenállásán bukott meg, amelynek elővásárlási joga volt a területre, és megvette azt 51 milliárd forintért.
Júliusban tárgyalt Ficóval Pozsonyban a sejk
Július végén váratlanul Szlovákiába érkezett Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejk, az Egyesült Arab Emírségek (EAE) elnöke, aki Robert Fico miniszterelnökkel tárgyalt. Fico nagyon elégedetten nyilatkozott a tárgyalások után, szerinte négy területen is fontos gazdasági együttműködés várható az Emírségekkel, amelyek akár több milliárd euró értékű beruházást is jelenthetnek Szlovákia számára. A miniszterelnök négy projektcsomagot említett: szerinte a pozsonyi kikötőbe, az öntözőrendszerek felújításába, az állami gyógyfürdőkbe és a védelmi iparba fektethetnek majd be emírségekbeli cégek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
