A kormány megadóztatja a veszteséget is – visszatér a minimáladó Tilajcsík Dóra2025. 01. 31., p – 19:13
A kormány múltidézésének köszönhetően 2025-ben visszatér az egyszer már eltörölt minimáladó, amely értelmében még a veszteséges vállalatokat is adóbefizetésre kötelezik. A közgazdászok már első alkalommal is elhibázottnak tartották a kabinet ötletét, amely miatt meredeken emelkedett a felszámolt cégek száma. A szakértők pedig ezúttal sem optimistábbak. Úgy vélik, a jelenlegi gazdasági környezetben még a korábbinál is nagyobb pusztítást okozhat a régi-új kötelezettség.
A vállalatok egy igen jelentős újdonsággal szembesülhetnek, amikor alig néhány hét múlva, 2025 tavaszán benyújtják az adóbevallásukat a 2024-es bevételeik után. Robert Fico kormánya a szükségesnél mélyebbre ásott a minisztériumi fiókokban, így a korábbi, igencsak kifogásolható ötleteikre is sikerült rábukkanni. Vélhetően ennek tudható be, hogy 8 évvel az eltörlése után idén újra érvénybe lép a minimáladó, amely mintegy 200 ezer vállalkozást érint majd. A kötelezettség alól pedig a veszteséges cégek sem mentesülnek.
Egyszerű matematika
A kabinet ezúttal mellőzte a bonyolult képleteket. A társaságok a bevételeik nagyságától függően évi 340 és 3840 euró közötti összeget lesznek kénytelenek befizetni. Amennyiben a vállalat forgalma nem haladja meg az 50 ezer eurót, a minimáladó nagysága 340 euró lesz. 50 ezer és 250 ezer euró közötti forgalom esetén már 960 euróra számíthatnak. 250 ezer és 500 ezer euró közötti forgalom esetén a minimáladó összege 1920 euróra emelkedik, míg az érintettek 500 ezer euró felett már 3840 eurót kötelesek fizetni.
Akadnak kivételek
Az adóbevallás benyújtásának, valamint az adó befizetésének határideje idén is március 31-re esik. A minimáladó esetében azonban akad néhány kivétel. Az újonnan alapított társaságok, akik 2025-ben először nyújtanak be adóbevallást, mentesülnek a minimáladó jelentette teher alól. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy ez az adónem az egyéni vállalkozókat sem érinti.
Nem vonatkozik továbbá a polgári társulásokra, alapítványokra, nonprofit szervezetekre, a védett műhelyekre és a politikai pártokra sem. Azon vállalatok esetében, amelyek alkalmazottainak legalább 20 százalékát fogyatékkal élő személyek teszik ki, a minimáladó nagysága az előre meghatározott összeg felére csökken
– magyarázta Jitka Božeková, az ATLAS GROUP adózási kérdésekre specializálódó tanácsadó cég partnere.
Régi-új ötlet
A minimáladó sokak számára ismerős lehet, ugyanis 2014-ben, Robert Fico második kormánya idején egyszer már bevezették. A módosítás az akkori pénzügyminiszter, Peter Kažimír nevéhez fűződik, aki napjainkban a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. A kabinet törvényjavaslatának célja az adóbevételek növelése, valamint a fiktív cégek felszámolása volt. Kažimír azzal érvelt a változtatás létjogosultsága mellett, hogy számos vállalat úgy kerüli el az adófizetést, hogy papíron veszteséget mutat ki, miközben valójában profitra tesz szert. Ebből a szempontból az új adónem nem volt teljesen értelmetlen, a közgazdászok azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy több ezerrel emelkedett a felszámolt cégek száma.
Az akkori ellenzék által veszteségadónak nevezett kötelezettség végül mindössze 3 évig volt érvényben, 2017-ben ugyanis eltörölték. A szakértők az újbóli bevezetés kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a vállalatok a kormány konszolidációja miatt elve nehéz helyzetben vannak, így a korábbról ismert kötelezettség visszatérése sokak számára végleges lehet. Ez pedig egyfajta dominó-effektust indíthat el. Jó példa erre az, ami Romániában történt. Bukarestben 2009-ben vezették be a minimáladót, amely következményeként alig pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így olyan mértékben megemelkedett a folyósított szociális segélyek összege, hogy még az extra adóbevételek ellenére is komoly veszteséggel zártak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Pár évvel a bevezetése után Szlovákia – legalábbis az elfogadott kormányprogram szerint – 2018 januárjától búcsút int a minimáladónak. Az előző Fico-kabinet az adóbevételek növelését és a fiktív cégek felszámolását szerette volna elérni vele. Ez utóbbi szempontjából az új adónem nem volt teljesen értelmetlen.
Az előző Fico-kabinet 2014-től vezette be a társasági minimáladót az összes cég, vagyis a veszteséges társaságok számára is, ez utóbbi miatt ezt az adónemet az akkori ellenzék veszteségadónak nevezte, és élesen fellépett a bevezetése ellen. Peter Kažimír pénzügyminiszter azonban azzal érvelt, hogy a cégek jelentős része, esetenként több mint a fele veszteségre hivatkozva egyáltalán nem adózik, számos cég papíron veszteséget mutat ki pénzügyi éve végén, elkerülve az adókötelezettségét, miközben valójában profitra tesz szert. A minimáladó bevezetésétől az állam évente 73 millió eurós pluszbevételre számított. Emellett azonban sok volt az olyan regisztrált vállalkozás is, amely semmilyen tevékenységet nem folytatott, vagyis az intézkedéstől a piac kitisztítását is remélték.
Adminisztratív teher
A társaságok a minimáladót először tavaly tavasszal fizették be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtották be az adóbevallásukat. Azok a cégek, amelyek nem áfafizetők, és a forgalmuk nem haladja meg az évi 500 ezer eurót, évi 480 eurót fizetnek. Egy ugyanilyen forgalommal rendelkező áfafizető társaság számára ez az összeg 960 eurót tesz ki. Az 500 ezer euró feletti éves forgalmú társaságok – függetlenül attól, hogy áfafizetők vagy sem – 2880 eurót fizetnek. A minimáladót a társaságoknak az alapításukat követő egy évben nem kell befizetniük, miközben ez az adónem nem érinti az egyéni vállalkozókat. A nyereséges társaságok ráadásul a befizetett minimáladót leírhatják a társasági adójukból, vagyis ez az új befizetési kötelezettség a valóságban számukra csak adminisztratív gondot jelent.
Letisztult a piac
Az elmúlt években a kormánynak valóban sikerült növelnie az adóbevételeket, hogy azonban ez milyen mértékben köszönhető a minimáladónak, arról egyelőre nem készült mérvadó elemzés. Ami biztos, hogy a minimáladó bevezetése hozzájárult a piac kitisztításához. Míg az adónem bevezetése előtt évente átlagosan 4800 céget számoltak fel, a FinStat céginformációs portál elemzése szerint 2014-ben a felszámolt cégek száma meghaladta a 8400-at, tavaly pedig több mint 7 ezer cég húzta le a rolót. Tavaly ráadásul csak 12,7 ezer céget hoztak létre, amire 2012 óta nem volt példa. Filip Glas, a FinStat elemzője szerint elsősorban az inaktív, rendkívül alacsony bevételekkel rendelkező cégeket számolták fel: 45 százalékuknak például semmilyen bevételük nem volt, 51 százalékuknál pedig ez nem haladta meg az évi 3 ezer eurót. „A felszámolt cégek csaknem háromnegyedének egy centnyi nyeresége sem volt, 65 százalékuk pedig csak egy alkalmazottat foglalkoztatott” – tette hozzá Glas. A legtöbb cég a kis- és nagykereskedelemben és az építőiparban szűnt meg, ezekben az ágazatokban a cégek 11–14 százaléka húzta le a rolót.
A románok megbánták
A minimáladót több európai államban is bevezették már korábban. A legrosszabb tapasztalatok Romániában voltak. Itt 2009-ben lett hatályos, következményeként pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így a bukaresti kormány hiába tett szert az átszámítva 500 eurónak megfelelő adónak köszönhetően pluszbevételre, a munkanélküli- és szociális segélyekre kifizetett pénzek miatt összességében veszteséget okozott az intézkedés – egy éven belül ki is vezették az adónemet a rendszerből.
MEGSZŰNT ÉS ÚJ CÉGEK SZLOVÁKIÁBAN
Év Megszűnt cég Új cég
2012: 4762 20 409
2013: 4899 27 204
2014: 8461 13 283
2015: 7083 12 766
Forrás: FinStat (mi, TASR)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
