A konszolidációs intézkedések növelik a munkanélküliséget – figyelmeztet a KDH Koleszár Linda2026. 01. 19., h – 11:16
A harmadik konszolidációs csomag nemcsak a dolgozók pénztárcáját terheli meg, hanem a munkanélküliség növekedéséhez is vezethet – figyelmeztetett hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). A párt szerint a kormány gazdaságpolitikája tovább rontja Szlovákia versenyképességét, miközben elriasztja a befektetőket és a munkaadókat.
A sajtótájékoztatón Ján Horecký és Jozef Hajko (minketten KDH) ismertették a párt álláspontját.
A KDH rámutatott: Szlovákia azon európai uniós országok közé tartozik, ahol a lakosok a legmagasabb adó- és járulékterheket fizetik. Az adók és járulékok folyamatos emelése miatt az ország egyre kevésbé vonzó a vállalatok számára, ami visszafogja a beruházásokat és a gazdasági növekedést. A párt szerint jelentős a különbség az órabérek és a munkavállalók zsebében maradó nettó jövedelem között, olyannyira, hogy az adatok alapján már Románia is megelőzte Szlovákiát ezen a téren.
Leépítések várhatók
Az ellenzéki politikusok arra is figyelmeztettek, hogy a vállalatok részéről elbocsátások várhatók: jelenleg mindössze a cégek körülbelül 25 százaléka tervezi új munkavállalók felvételét. Ez a tendencia kevesebb munkalehetőséget és csökkenő foglalkoztatottságot eredményezhet. A KDH szerint egyre kevesebb az aktívan dolgozó ember a gazdaságban, miközben Szlovákia befektetési szempontból már nem számít attraktívnak. Ha a cégek kivonulnak az országból, az elkerülhetetlenül munkahelyek megszűnéséhez vezet.
A párt bírálta a kormány működését is, mondván: a kabinetnek nincs átfogó gazdasági koncepciója, és olyan törvényeket fogad el, amelyek végleges formájáról még egy órával a szavazás előtt sem ismertek a részletek. A KDH szerint Szlovákia gazdasági helyzete már most komoly, és a válság mélysége tekintetében Bulgáriához és Görögországhoz hasonlítható – az ország pedig jelenleg is ebbe az irányba tart.
KDH: demokratikus kormányváltás kell
A KDH szerint a megoldás egy demokratikus úton végbemenő kormányváltás, valamint egy „normális konszolidáció” bevezetése. A párt egy adóügyi újraindítást szorgalmaz, a 2004-es modell mintájára. Ennek lényege, hogy ne folyamatos adóemelésekkel terheljék a gazdaságot, hanem kiszámítható környezetet teremtsenek, amelyben a vállalatok előre ismerik a költségeiket, és hosszú távon tervezhetnek.
A kereszténydemokraták szerint a járulékterheket is felül kell vizsgálni, valamint egységes szabályozást kell alkalmazni minden vállalkozásra – beleértve a hazai kis- és középvállalkozásokat is. Emellett hangsúlyozták a lakhatás kérdésének fontosságát: megfizethető lakásokat kell biztosítani annak érdekében, hogy a fiatal, potenciális családok Szlovákiában maradjanak. Jelenleg ugyanis a lakhatási körülmények nem teszik lehetővé a biztonságos családalapítást.
Horecký a sajtótájékoztatón kiemelte: jól megfizetett munkavállalókra van szükség ahhoz, hogy az állam bevételei hosszú távon biztosítottak legyenek. „Ezt a jelenlegi kormány nem tudja megvalósítani. Mi ezt következetesen és kitartóan szeretnénk teljesíteni” – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Kapcsolódó cikkünk
Trendforduló történt a munkanélküliségben szeptemberben, több éves csökkenés után újra növekedést mutatnak a számok.
Ugyan még továbbra is nagyon alacsony szinten van a munkanélküliség Szlovákiában, de a legutóbbi számok már azt mutatják, hogy lassan megfordul az évek óta tartó csökkenés. A munkaügyi hivatal adatai szerint szeptemberben országos szinten 3,88 százalékon állt a regisztrált munkanélküliek aránya, ami 0,03 százalékos emelkedést jelent az előző hónaphoz képest. Éves szinten, tehát az előző év szeptemberéhez viszonyítva is hasonló mértékben nőtt a munkanélküliek aránya.
Egyelőre csak enyhe emelkedés látszik
A havi szintű emelkedés ugyan magyarázható azzal, hogy szeptemberben lépnek a munkaerőpiacra az idén végzett középiskolások, ami általában minden évben kicsit nyomást jelent a munkaerőpiacra, de az évközi összehasonlítás esetében erről már nem beszélhetünk. Emellett nőtt az álláskeresők aránya is: a kilencedik hónapban ez 4,61%-ra. Emelkedett az augusztusi 4,57%-ról. Tavaly szeptemberben ez a szám még 4,57% volt. Ide azokat a munkakeresőket is besorolják, akiknek jelenleg még van állásuk, de a munkaügyi hivatalok segítségével keresnek új munkahelyet maguknak.
Trendfordulóról és lassan növekvő munkanélküliségről beszél a Szlovák Nemzeti Bank elemzése is a szeptemberi adatok alapján. Ők a teljes munkanélküliségi adatokat nézik, vagyis azokat is beszámítják, akik nem tudnának azonnal munkába lépni, így a munkanélküliség már jóval magasabb értéket mutat: 5,98 százalékon állt szeptemberben, és 2024 augusztusa óta a legmagasabb volt.
„A munkanélküliek száma mintegy 1800 fővel nőtt, ami 2021 márciusa óta a legnagyobb havi növekmény”
– emelik ki a jegybank elemzői. Ráadásul újra megjelentek Szlovákiában a tömeges elbocsátások, amire szintén régen nem volt példa. „Fontos tényezőt jelentenek a tömeges elbocsátások, amelyek következtében május óta csaknem ezer fővel bővült a munkaügyi hivatalok nyilvántartása” – magyarázza Michal Doliak, a jegybank elemzője.
A jegybank növekvő munkanélküliséget vár
Doliak szerint a következő hónapokban folytatódhat a növekvő tendencia. „Ha a gyenge gazdasági aktivitás a következő időszakokban is folytatódik, a munkaerőpiaci helyzet várhatóan fokozatosan tovább romlik, és növekedni fog a munkanélküliek száma, valamint a munkanélküliségi ráta is” – állítja Doliak. A gazdaság pedig nem nagyon fog nőni a következő hónapokban, sőt egész 2026-ra is inkább a stagnáció lesz a jellemző, várhatóan csak 0,5 százalékos lesz a GDP emelkedése a jövő évben.
Kapcsolódó cikkünk
Szeptemberben ismét nőtt a munkanélküliek száma Szlovákiában – a legfrissebb adatok szerint 166 649 ember szerepel az álláskeresők nyilvántartásában, ami enyhe, de érezhető növekedés az előző hónaphoz képest.
A munkaképes korú népesség körében a munkanélküliségi ráta elérte a 3,88 százalékot.
A növekvő számok ellenére jövő évtől csökkenni fog az állami támogatás mértéke. A szociális biztosításról szóló törvény módosítása értelmében 2026. január 1-jétől a munkanélküli-ellátás összege fokozatosan mérséklődik a folyósítás hat hónapja alatt.
A változás egyszerűen hangzik, de súlyos következményekkel járhat, ugyanis a jelenlegi 50 százalékos támogatás három hónap után 40, majd 30, végül 20 százalékra csökken.
A fiatalok állnak sorba a hivatalok előtt
Az őszi hónapokban hagyományosan megugrik a fiatal álláskeresők száma, idén sem volt ez másként. Szeptemberben csaknem ötezerrel több frissen végzett középiskolás regisztrált, mint augusztusban.
Őszintén kívánom nekik, hogy a munkaerőpiacra való belépésük a várakozásaik szerint alakuljon – mondta Peter Ormandy, a Munkaügyi Központ főigazgatója. Hozzátette, a hivatalok készek segíteni a pályakezdőket, szakmai gyakorlat, bér- és mentorálási támogatás, valamint vállalkozásindítási ösztönzők is rendelkezésre állnak.
A helyzet ugyanakkor kettős, míg a fiatalok száma nő, az 50 év felettieké csökkent. Ők azonban gyakran tartósabban rekednek a rendszerben, és nehezebben jutnak vissza a munka világába.
Számok, amelyek mögött emberek állnak
A hivatalok 2025 szeptemberében 114 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, ebből közel 50 ezer kifejezetten pályakezdők számára is alkalmas. Mégis sokan maradnak segítség nélkül.
A „Tanácsadás a munkavállaláshoz” program szakértői személyre szabott támogatást kínálnak, önéletrajzírástól az interjú-felkészítésig.
Egy munkaügyi szakember szerint: „A munkanélküliség mögött mindig történetek vannak – anyák, akik újrakezdenének, fiatalok, akik még keresik az útjukat, és emberek, akik egyszerűen csak esélyt szeretnének.”
Kapcsolódó cikkünk
Szeptembertől csökkentik, vagy akár meg is vonhatják a rendszeres szociális segélyt attól a munkaképes személytől, aki elutasítja a munkaügyi hivatal által felajánlott munkalehetőséget.
Ha valaki először utasítja el a felkínált munkát, a segélyt egy hónapra vonják meg tőle. Ismételten elutasítás esetén a segélyt három hónap időtartamára csökkentik. Ez az eljárás addig fog ismétlődni, amíg az illető el nem fogadja a felajánlott munkalehetőséget. A segélyt a munkafegyelem megsértése esetén is megvonhatják.
Amennyiben a munkahügyi hivatalok nem tudnak valakinek állást ajánlani, az ún. aktivációs segély feltételéül szabott közmunkára küldheti.
Aki csak kisebb közhasznú munkákat vállal, az az aktivációs segély alapösszegét kapja. Aki továbbképzési vagy átképzési tanfolyamra jelentkezik, a segély másfélszeresét, ha pedig emellett munkát is talál, egy ideig az összeg kétszeresét kapja. Újdonság az is, hogy a közhasznú munkát nem csak a saját lakhelyén végezheti az ember.
Azok esetében, akik valós okok miatt nem dolgozhatnak, kivételt fognak alkalmazni. A törvény azt is egyértelműen meghatározza, hogy mit jelent az egyénnek megfelelő munkaajánlat, pl. hogy figyelembe kell venni az illető végzettségét és készségeit.
Mennyi jár most – és mennyi jár majd?
Ha valaki 2025 novemberében veszti el az állását, 1500 eurós bruttó fizetés mellett összesen 4457 euró támogatásra számíthat hat hónap alatt.
Ugyanez a személy, ha 2026 januárjában kerül a nyilvántartásba, már csak 3560 eurót kap, közel 900 euróval kevesebbet. A csökkenés fokozatos, de minden hónapban érezhető, a negyedik hónaptól a segély 40, az ötödiktől 30, a hatodiktól mindössze 20 százalékát éri el a korábbi napi alapösszegnek.
A korábban regisztráltak még a jelenlegi szabályok szerint kapják meg a juttatást, de az újonnan belépők számára a változás elkerülhetetlen.
A kormány az intézkedést a költségvetési konszolidáció részeként indokolja. A cél az állami kiadások csökkentése, ugyanakkor sok szakértő szerint épp a legkiszolgáltatottabb rétegeket sújtja majd. A hivatalos álláspont szerint a csökkenő támogatás ösztönözni fogja a gyorsabb visszatérést a munkaerőpiacra. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy a gyengébb anyagi háttér inkább elmélyíti a bizonytalanságot.
Egy fiatal álláskereső így fogalmazott: „Az ember évekig fizeti a járulékokat, aztán amikor bajba kerül, kiderül, hogy kevesebbet ér, mint gondolta.”
A munkaerőközvetítők is pesszimisták
Az Europersonal munkaerő-közvetítő ügynökség munkatársa, Pavol Petrík szerint ez az emelkedő munkanélküliség a szezonális hatások és a vállalatok aktuális viselkedésének kombinációját tükrözi: Minden évben, ebben az időszakban hasonló módon hatnak a munkanélküliségi adatokra a szezonális ágazatok, illetve az új végzősök munkaerőpiacra lépése. Ezúttal azonban mindezek mellett a cégek óvatosabb magatartása is megmutatkozik a számokban.
„Azok a munkáltatók, akik ilyenkor rendszerint új embereket vettek fel, ma inkább kivárnak, hogyan alakul a helyzet”
– magyarázza Petrík.
2025 második negyedévében nyolc megyéből ötben romlott – többnyire csak kis mértékben – a munkanélküliség. A legtöbb munkanélküli hagyományosan Eperjes, Kassa és Besztercebánya megyében van. „A legnagyobb kihívásokat tartósan az ország keleti régióiban látjuk, ahol több probléma halmozódik: gyengébb infrastruktúra, alacsonyabb gazdasági aktivitás és korlátozott beruházási lehetőségek” – mondja Zuzana Rumiz, a Szlovákiai Munkaerő-közvetítők Szövetsége (APAS) elnöke. Hozzáteszi, hogy az utóbbi időben Közép-Szlovákia egyes térségeiben is csökkennek a toborzási tervek, miközben Pozsony és Nagyszombat megyében továbbra is alacsony a munkanélküliség.
Nem kell drámai változástól tartani
A szakértők egyetértenek abban, hogy a munkanélküliség enyhe emelkedése mögött nem a munkaerőpiac drámai összeomlása áll. Sokkal inkább olyan strukturális gondokról van szó, amelyek felhalmozódnak és fokozatosan elmélyülnek. „Ez a folyamat főként az üres állások és a pályázók készségei közötti strukturális összhanghiánnyal függ össze” – magyarázza Rumiz. Vagyis vannak ugyan szabad állások, de ezekre nem találnak megfelelő képzettségű munkaerőt a munkaadók.
„Emellett fontos tényező a munkaerő gyenge mobilitása, a fiatalok elvándorlása és a cégek óvatossága az új munkavállalók felvételében”
– véli a szakértő. Szerinte a szlovák munkaerőpiac összességében stabil marad, de érzékenyen reagál a gazdaság lassulására és a vállalati költségek emelkedésére.
Mit hozhat a következő év a szakértők szerint
A közeljövőre vonatkozó előrejelzések inkább óvatosak. „Arra számítunk, hogy a munkanélküliségi ráta a következő hónapokban stabilizálódik, vagy enyhén csökken” – becsüli Pavol Petrík. Ő a fő kockázatokat a külső gazdasági hatásokban látja: az EU-gazdaság lassulása, az infláció, az energia- és nyersanyagárak ingadozása, illetve az ipari és építőipari beruházások elhalasztása.
Zuzana Rumiz előretekintése szintén visszafogott.
„A közeljövőben inkább stagnálásra vagy a munkanélküliségi ráta enyhe növekedésére számítunk”
– magyarázza az APAS elnöke.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
