Szlovákia államháztartása továbbra is súlyos egyensúlyhiányban van, annak ellenére, hogy több mint hatmilliárd euró értékű konszolidáció három fordulóját hajtották végre. Az államháztartási hiány 2025-ben a GDP körülbelül öt százaléka, azaz mintegy hétmilliárd euró körül mozog, és Ján Tóth, a Költségvetési Felelősség Tanácsának (KFT) elnöke szerint a kormánynak nem sikerült úgy beállítania a helyreállító intézkedéseket, hogy azok tartós hatásúak legyenek.
„Az a konszolidáció, amely főként ideiglenes intézkedéseken és adóemelésen alapul, nem valódi konszolidáció” – figyelmeztetett a Rádió Expresben Braňo Závodský élő műsorában.
Nem reális költségvetési javaslat
Tóth emlékeztetett arra, hogy az államháztartás állapotának romlásához nemcsak a járványok és az energiaválság járultak hozzá, hanem főleg a múltban hozott, tartós politikai döntések, amelyek kompenzáció nélkül növelték a kiadásokat. A legjelentősebb lépések közé sorolta a „szülői csomagot”, a nyugdíjkorhatár rögzítését és az állandó 13. nyugdíj bevezetését. „A problémát nem az egyszeri kiadások jelentik, hanem azok, amelyek a költségvetés állandó részévé váltak” – hangsúlyozta.
A Költségvetési Felelősség Tanács szerint nem reális a jelenlegi költségvetési javaslatot, mivel véleménye szerint nem tartalmaz elegendő intézkedést a hiány csökkentésére. „A cél 4,7 százalék, de a reális szám öt lesz. Nem látunk semmilyen kiegészítő intézkedést, amely ezt megakadályozná” – állapította meg Tóth.
Azt is kritizálta, hogy bár a kormány jóváhagyja a konszolidációs csomagokat, ugyanakkor új kiadásokat is elfogad, semlegesítve ezzel azok hatását. Szerinte ha a választási ciklus elejétől fogva érvényesülne a „nincsenek új kiadások” politika, a hiány már ma 3,7 százalékon lehetne, további csomag nélkül.
A produktív emberek fizetnek a legtöbbet
A Költségvetési Felelősség Tanácsa szerint a konszolidációs mix túlnyomórészt a bevételi oldalon alapul. A terhek 75 százalékát a polgárok és a vállalatok viselik, a fennmaradó 25 százalékot pedig a kiadási oldali megtakarítások teszik ki.
„A legtöbbet a produktív emberek, azaz az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók fizetnek. A gyermekes családok számára ez évente több száz euró többletkiadást jelent” – számolta ki Tóth. A számítások szerint egy gyermektelen pár évente körülbelül 300 eurót, a kétgyermekes családok pedig akár 700 eurót veszítenek.
A takarékosság az államigazgatást is érinti. A kormány mintegy 400 millió eurós megtakarítást jelent be a béreken, beszerzéseken és beruházásokon, de a tanács szerint a becslés eltúlzott. „A mi szempontunkból a költségvetési hiány 660 millióval magasabb, mint amit a kormány feltételez” – figyelmeztetett Tóth.
Külső nyomások
A konszolidáció hatékonyságát csökkentő tényezők között szerepelnek a külső nyomások is. Tóth szerint Szlovákia „ellentétes széllel” néz szembe a növekvő védelmi kiadások és a kamatköltségek formájában. Az ukrajnai orosz agresszió miatt növekvő hadseregbe történő beruházások évente a GDP körülbelül egy százalékával növelik a költségvetésre nehezedő nyomást. „Többet kell fordítanunk védelemre, de ezek a kiadások beleszámítanak a hiányba. Ez az úgynevezett békeosztalék elvesztésének ára” – állapította meg.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa ugyanakkor felhívja a figyelmet a kormányzati politika kiszámíthatatlanságára, ami csökkenti a vállalatok beruházási hajlandóságát. „Minden csomag az utolsó pillanatban érkezik. A cégeknek és a háztartásoknak sincs idejük felkészülni. Az eredmény óvatosság, kisebb terjeszkedési kedv és lassabb növekedés” – mondta Tóth. Szerinte a kormánynak egy többéves konszolidációs tervet kellene bemutatnia, amely garantálná a kiszámíthatóságot és a stabilitást.
Elkerülhetetlen lesz a negyedik konszolidáció?
Bár Tóth elutasítja a „görög úttal” való összehasonlítást, figyelmeztet, hogy a strukturális problémák hosszú távú megoldásának elmaradása Szlovákiát a fiskális csapda felé sodorhatja. „Ma nem abban az állapotban vagyunk, hogy az államháztartás összeomlása fenyegetne, de öt százalék körüli hiánnyal ez nem fenntartható. Ha semmi sem változik, a negyedik konszolidáció elkerülhetetlen” – jegyezte meg Tóth.
Ugyanakkor figyelmeztet, hogy Szlovákia még mindig nem használja ki a jó időket a költségvetés helyreállítására. „Más országokban a növekedés időszakában takarékoskodnak, hogy legyen miből segíteni a válságban. Mi ennek ellenkezőjét tesszük. Jó időkben osztogatunk, és rossz időkben nincs mozgásterünk” – zárta Tóth.
SITA
Nyitókép forrása: Getty Images
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
