A Közel-Keleten jelenleg tomboló atrocitások hullámának gyökereit, többek között az európai és amerikai politikusok intézkedéseiben kell keresni, akik nem tudják megoldani az arab és a Magreb-országokból érkező bevándorlók és menekültek problémáit. Ez a véleménye Pieter van Ostaeyen belga történésznek, arabistának, aki interjút adott a Oroszország Ma hírügynökségnek.
Úgy tűnik, hogy a közel-keleti konfliktus már európai problémává lett?
– A hollandok, belgák és franciák már alaposan benne vannak a konfliktusban. Szerdán Jund al-Khilafah (A kalifátus hadserege) lefejezte a francia túszt, a kivégzés videófelvételét a szélsőségesek bemutatták a tv-ben. Az hogy Belgium és Hollandia csatlakozik az IÁ elleni háborúhoz, majd ellenünk fordul. Nem csak azoktól a fiúktól kell félnünk, akik harcolnak Szíriában, és majd visszatérhetnek, hanem az európai radikálisoktól is. Itt Brüsszelben, Antwerpenben könnyen lehet géppuskát vagy a Kalasnyikovot venni. Ez valóban egy komoly probléma, ami a közeljövőben csak növekedni fog.
Miért vonzza a belga fiatalokat a radikális iszlám?
– Ez főleg az integráció és az asszimiláció problémája Belgiumban. A 1960-1970 években sok bevándorlót fogadtunk Marokkóból, Algériából, Tunéziából, Törökországből. Ezek az emberek a fémkohászatban és a szénbányászatban dolgoztak. De a kormány nem tett semmit a második, a harmadik és most már a negyedik generációhoz tartozó emberek integrációja érdekében. Ők mindig is azt érezték, hogy a belga kormány nem veszi észre őket. Néhányan közülük úgy vélik, hogy a belgák és a belga kormány diszkriminálja a muszlimokat. Ez az egyik fő oka.
Úgy értsem, hogy ez egyfajta reakció az európai hatalom politikájára?
– Igen, ez olyan, mint hogy teszünk egy fazék vizet a tűzre, és egy bizonyos ponton a víz forrni kezd, és kicsordul. Elértük a forráspontot. Egyre több gyermek hagyja itt az országot, mondván, hogy a belga politika miatt teszik ezt. Ugyanezt látjuk Franciaországban, Hollandiában, Angliában, Dániában, Svédországban. Azzal indokolják lépésüket, hogy otthon nincs esélyük, hogy a nyugati demokrácia a valóságban nem is demokrácia, hogy egy iszlám államban akarnak élni, amely támogatja az iszlám törvényeket.
Mik a kilátások? Megoldható a konfliktus?
– Nem tudom, meg történik-e ez, viszont tény, hogy nekünk, a Nyugatnak a legerősebb és legveszélyesebb ellenséggel van dolgunk. Úgy gondolom, hogy lesz még emberrablás és gyilkosság, hasonló ahhoz, ami a francia tússzal történt Algériában. És növekedni fognak a fenyegetések a Nyugat felé.
Egészében véve, hogyan jellemezné a jelenlegi helyzetet?
– Samuel Huntington író ezt „A civilizációk összecsapásának” nevezi. A kommunizmus összeomlása után egy új ellenséget találtunk: ez az iszlám. És nekem úgy tűnik, hogy így a Nyugat és az iszlám közösség (nem csak a Közel-Kelet, hanem az európai muszlim közösség is) a gyűlölet, a diszkrimináció és az erőszak új szintjére jut. A konfliktus olyan mértékben hevült fel, hogy már nincs visszaút. Meg kell találni a kiutat, és ez nagyon, nagyon nehéz lesz.
Forrás:hungarian.ruvr.ru
Tovább a cikkre »
