A kommunisták sosem vették át, a szovjetektől kapták a hatalmat

A kommunisták sosem vették át, a szovjetektől kapták a hatalmat

Torzított fogalom- és téves szóhasználat, amikor kommunista hatalomátvételt emlegetnek a negyvenes évek végén történtek kapcsán. A szovjet megszállók eltávolították a demokratikusan megválasztott parlamentet és kormányt, hogy beültessék a hatalomba a kisebbségben lévő kommunista klikket – nyilatkozta a Magyar Időknek Horváth János. Az 1945-ben megválasztott kisgazda országgyűlési képviselő, akit már 1944-ben a Gestapo, majd 1947 januárjában koholt vádak alapján a kommunista rendőrség is letartóztatott, hangsúlyozta: Rákosiék olyan országot tettek tönkre, amelynek gazdasági eredményei világszerte elismerést váltottak ki. A negyvenegy évig amerikai emigrációba kényszerült közgazdászprofesszor, 1998 és 2014 közötti fideszes parlamenti képviselő, korelnök kifejtette: a Kovács Béla képviselő, kisgazda pártfőtitkár 1947. február 25-i, szovjet katonák által történt elhurcolását követő óriási nemzetközi felháborodás a NATO megalakulásának egyik előidézője volt.

– A kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán kicsit háttérbe szorul az a tény, hogy az 1945 őszétől 1947. február 25-ig, a kisgazda pártfőtitkár, országgyűlési képviselő szovjetek általi elhurcolásáig tartó időszak páratlanul sikeres periódusa volt a magyar történelemnek.

– A kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán kicsit háttérbe szorul az a tény, hogy az 1945 őszétől 1947. február 25-ig, a kisgazda pártfőtitkár, országgyűlési képviselő szovjetek általi elhurcolásáig tartó időszak páratlanul sikeres periódusa volt a magyar történelemnek.

– A torzított történelemírás mulasztása ez is. A világháború befejezése után egy évvel, a hiperinflációt követően, 1946 augusztus elsején kijött az erős magyar forint; a magyar gazdaság olyan sikeres időszakot produkált az emberek megfeszített munkájának köszönhetően, amire a külföld is felfigyelt. Nem véletlen, hogy a The New York Times is arról írt: Magyarországon csoda történt, és ha Európa folytatja, amit a magyarok elkezdtek, akkor jó úton jár. Ez a siker annak volt köszönhető, hogy minden talpalatnyi földet megműveltek nálunk, s az 1945 őszi nemzetgyűlési választások után, a Független Kisgazdapárt vezetésével demokratikus módon folyt a kormányzás. Mindennek alapját a jaltai szerződés teremtette meg, amelynek értelmében a nagyhatalmak garantálták, hogy az érintett országokban minden demokratikus módon történik.

– A torzított történelemírás mulasztása ez is. A világháború befejezése után egy évvel, a hiperinflációt követően, 1946 augusztus elsején kijött az erős magyar forint; a magyar gazdaság olyan sikeres időszakot produkált az emberek megfeszített munkájának köszönhetően, amire a külföld is felfigyelt. Nem véletlen, hogy a The New York Times is arról írt: Magyarországon csoda történt, és ha Európa folytatja, amit a magyarok elkezdtek, akkor jó úton jár. Ez a siker annak volt köszönhető, hogy minden talpalatnyi földet megműveltek nálunk, s az 1945 őszi nemzetgyűlési választások után, a Független Kisgazdapárt vezetésével demokratikus módon folyt a kormányzás. Mindennek alapját a jaltai szerződés teremtette meg, amelynek értelmében a nagyhatalmak garantálták, hogy az érintett országokban minden demokratikus módon történik.

– Pedig szokás a jaltai megállapodást a bajok forrásaként emlegetni.

– Pedig szokás a jaltai megállapodást a bajok forrásaként emlegetni.

– Alapos tévedés ez a beállítás. Nem a jaltai szerződés volt elhibázott, rossz, hanem az, hogy egy idő után a Szovjetunió megszegte a megállapodást.

– Alapos tévedés ez a beállítás. Nem a jaltai szerződés volt elhibázott, rossz, hanem az, hogy egy idő után a Szovjetunió megszegte a megállapodást.

– Lehettek ezzel kapcsolatban bárkinek illúziói? Hiszen kezdettől saját kreatúráikat, a kommunistákat futtatták.

– Lehettek ezzel kapcsolatban bárkinek illúziói? Hiszen kezdettől saját kreatúráikat, a kommunistákat futtatták.

– Ez utólagos bölcselkedés, amikor már az események ismeretében okosak egyesek. Akkor azt lehetett látni, hogy a jaltai szerződés kereteit kihasználva nemcsak erőre kap, hanem fejlődik, szárnyal a világháborúban tönkretett magyar gazdaság, mert az emberek hite óriási teljesítményekre képes. A kisgazda többségű magyar kormány nagy nemzetközi tekintélyt szerzett. Nagy Ferenc miniszterelnököt fogadta Harry S. Truman, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és a Szovjetunió vezetője is. Mesélte, hogy Sztálinnal együtt nézték a földre terített térképeket, s ő mutatta, merre vannak azok a városok, amelyek már a trianoni határokon kívül estek. Nem tűnt irreálisnak, hogy legalább a Teleki Pál miniszterelnöksége alatt kialakult, az etnikai megoszlást jobban tükröző határok visszaállíttassanak. A szovjetek nem döntötték még el, milyen Európát akarnak. Népfrontos megoldásban is gondolkodtak, és lassabban, tíz-húsz év alatt tervezték bedarálni Európát.

Hírdetés

– Ez utólagos bölcselkedés, amikor már az események ismeretében okosak egyesek. Akkor azt lehetett látni, hogy a jaltai szerződés kereteit kihasználva nemcsak erőre kap, hanem fejlődik, szárnyal a világháborúban tönkretett magyar gazdaság, mert az emberek hite óriási teljesítményekre képes. A kisgazda többségű magyar kormány nagy nemzetközi tekintélyt szerzett. Nagy Ferenc miniszterelnököt fogadta Harry S. Truman, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és a Szovjetunió vezetője is. Mesélte, hogy Sztálinnal együtt nézték a földre terített térképeket, s ő mutatta, merre vannak azok a városok, amelyek már a trianoni határokon kívül estek. Nem tűnt irreálisnak, hogy legalább a Teleki Pál miniszterelnöksége alatt kialakult, az etnikai megoszlást jobban tükröző határok visszaállíttassanak. A szovjetek nem döntötték még el, milyen Európát akarnak. Népfrontos megoldásban is gondolkodtak, és lassabban, tíz-húsz év alatt tervezték bedarálni Európát.

– Ehhez képest a gyorsabb megoldás győzött, és egy-két éven belül a kommunisták jutottak hatalomra nálunk. Mi volt az oka a bekeményítésnek?

– Ehhez képest a gyorsabb megoldás győzött, és egy-két éven belül a kommunisták jutottak hatalomra nálunk. Mi volt az oka a bekeményítésnek?

– Egyebek között az, hogy nálunk a kommunista párt nem csupán nem növelte a támogatottságát, az 1945 őszén elért 17 százalékot, hanem tovább veszített a népszerűségéből. Hiá­ba próbálkoztak mindennel a vérszegény tüntetésektől, a polgári kampánygyűlések szétverésén át a kriptokommunisták aknamunkájáig, a baloldali blokk 1946-os megalakításáig, a lakosság az addigiaknál is határozottabban fordult el tőlük. Ennek egyik látványos megnyilvánulása volt, hogy az országos parasztnapokra, demonstrációként, egymillió ember jött el a fővárosba. Moszkvában úgy érezték, lépniük kell, mert egyre távolabb került az a lehetőség, hogy népfrontos taktikázással megszerezhetik a hatalmat. Az 1947 eleji fordulatnak persze Rákosi Mátyás kommunista vezér volt az állandó legfőbb szorgalmazója.

 
– Kovács Béla elhurcolása azonban még az előzmények ismereté­ben, s a szovjet hatalmi ambíciók tudatában is megdöbbentette a nemzetközi közvéleményt. Holott már az ön és képviselőtársai­nak koholt vádak alapján történő, 1947. január 16-i letartóztatása is intő jel lehetett.
 
– Heves közéleti civakodások voltak előtte már hosszú ideje, amelyek elhárításában Kovács Béla vitte a vezető szerepet. A moszkovita baloldal azt mondta, ki a nép ellenségeivel a koalícióból, mire a kisgazda főtitkár kiadta a jelszót: nélkülünk nincs demokrácia. Amikor a kommunista Rajk László vezette belügy fegyveres összeesküvéssel vádolta, nem mondott le mentelmi jogáról, s a frakció megvédte, határozottan kiállva mellette, mondván: Kovács Béla a mi képviselőnk. A magyarországi kommunisták sürgetésére a vacilláló Moszkva végül – megsértve a nemzetközi jogot, s a pár nappal korábban, február 10-én aláírt párizsi békeszerződést – február 25-én éjjel elhurcolta Kovács Bélát pesti lakásából. Világbotrány lett belőle, hiszen a függetlenséget papíron garantáló nagyhatalom, visszaélve erejével, egy mentelmi jog által védett, a nép által demokratikusan megválasztott képviselőt katonáival törvényellenes módon letartóztatott, durván megszegve a jaltai egyezményt. Az amerikai elnök tiltakozott, s kijelentette: ragaszkodnak a jaltai szerződés betartatásához. Ezután, mintegy a magyarországi eset folyományaként is, alakult meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, vagyis a NATO.
 
– Nyíltan mégsem deklarálták, hogy a hazánk, pontosabban a Kovács Béla elleni jogtalanság volt a kiváltó ok.
 
– Az Egyesült Államok ismételt jegyzékváltásban követelte az egyezmények betartását. Truman ezt később ismételten elmondta Nagy Ferencnek, amikor a magyar miniszterelnök emigrálni kényszerült.
 
– Magyarországon aztán Rákosiék felülkerekedtek, ami kommunista hatalomátvételként ment át a köztudatba.
 
– Helytelenül nevezik így az akkori eseményeket. A hazai kommunistákat a szovjet hadsereg helyezte kormányzásba, mert a nép nem fogadta el őket. Önállóan tehetetlenek voltak. A kisgazdapárt sohasem adta át a hatalmat, a kormányzást. A szovjet megszállók a világ legnagyobb hadseregével eltávolították a demokratikusan megválasztott kormányt, és beültették a hatalomba a kisebbségben lévő kommunista klikket, amely rájuk támaszkodva – ha kellett, véres erőszakkal – évtizedeken keresztül meg tudta tartani a hatalmat. Ez történt, nem pedig hatalomátvétel, ami azt sejtetné, hogy szabályszerűen, egyfajta átadás-átvétel keretében mentek volna végbe a dolgok. Majd amikor 1956-ban a forradalom és szabadságharc követeléseiben visszanyúlt 1945–1947 emlékeihez, a kibontakozás útját deklarálta. A forradalom akkor győzött és hallgattak el a fegyverek, amikor Kovács Béla és Tildy Zoltán megszólalt a rádióban. A szovjet vezetők, Mikojan és Szuszlov Budapesten a kisgazda államférfival, Tildyvel tárgyaltak. A világpolitikában ellenünkre dőltek el az események. A zord időkből reánk maradtak Kovács Béla és övéinek hagyatékai.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »