A halhatatlanság birodalmába átjutott írófejedelmünk, Jókai Mór, a „nagy mesemondó”, eredeti, teljes nevén Ásvai Jókay Móric 1825. február 18-án született Komáromban, s maga e tény számos kulturális rendezvény színhelyévé tette a várost. A szépíró világirodalmi szinten ismert és elismert neve minden bizonnyal hozzájárult ahhoz is, hogy Komáromra ma a Felvidék fővárosaként tekinthetünk.
Az ő személyéhez kapcsolódó rendezvények között méltó helyet foglal el a Magyar Széppróza Napja, amelyet 2018 óta a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület rendszeresen megszervez. Ennek gondolata 2017 őszén fogalmazódott meg a Magyar Írószövetség választmányi ülésén.
A folytonosság jegyében 2023. február 18-án már ötödik alaklommal került megrendezésre a rangos ünnepség, amely a Magyar Költészet Napja, valamint az 1984 óta ünnepelt Magyar Dráma Napja mellett az összmagyarság szellemi és kulturális fejlődését szolgálja.
A kulturális esemény fő programja a Jókai-díj átadása, mely az anyaországi Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a révkomáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület 2006-ban alapított irodalmi díja. Évente kerül kiosztásra, egy megadott témát feldolgozó, több országból érkező, magyar nyelvű pályaművek között.
A rendezvény szombaton délután, az írófejedelem születésének 198. évfordulóján valósult meg a Kultúrpalota dísztermében, ahol a Művészeti Iskola két neves művésztanárának, Fekete Vincének és Fekete Évának hegedű-zongora kettőse adta meg az ünnepi hangulatot.
A zenei bevezető után Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke köszöntötte az elöljárókat, a hazai és a határainkon túlról érkezett vendégeket, köztük Nick Ferenc a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnökét Végh József írót, Keszegh Béla polgármestert, az iskolák és egyházak képviselőit.
Keszegh Margit ünnepi beszédében méltatta Jókai Mór szellemi örökségét, amely kiapadhatatlan forrást nyújt újabb és újabb irodalmi élmény felfedezésére.
„Mi komáromiak büszkék vagyunk városunkra, annak gazdag történelmi múltjára, az irodalom, a tudomány és a történelem itt született nagyjaira, köztük Jókai Mórra. Mi erősen kötődünk Jókaihoz, városunk díszpolgárához. Magunkénak valljuk, fejet hajtunk előtte, szeretjük, és folyamatosan ismerkedünk vele.”
A rendezvény ünnepi előadója Arany Lajos irodalmár volt Debrecenből, aki „Volt. Van. Lesz.” összefoglaló címmel jellemezte Jókai Mór örökérvényűségét. Bár akadnak hangok, akik kétségbe vonják aktualitását, mégis a legfrissebb statisztikák is azt mutatják, hogy napjainkban is a legolvasottabb írók sorában áll. Jókai neve mára belevésődött a magyarság tudatába.
A műsorfolyam második részben került sor a 2023-as Jókai-díj átadására.
A díjat az író kezéről készült szobor gipszmásolata testesíti meg, amely egy márványlapon került elhelyezésre.
A beérkezett, és Jókai-díjra javasolt pályaművek közül a nyertes pályázat alkotója a jeligék felbontása után vált ismertté, melynek értelmében a 2023-as esztendő győztese Rőszerné Fodor Ágnes martfűi pályázó lett.
Egyébként ő az egyik leghűségesebb pályázója a Jókai Egyesület által meghirdetett versenynek, már 2018-ban kiérdemelte a Jókai-díjat, és 2019-ben, 2021-ben valamint 2022-ben is különdíjban részesült.
A bírálóbizottság döntése alapján a Tatabányáról érkezett Borka Zsuzsanna pedig arany díszoklevélben részesült.
Pályázni az elkövetkezendő esztendőben ismét lehet, és az egyesület szívesen üdvözölné a fiatal, egyetemista pályázókat is.
A város hírnevét növelő, Jókai Mór szellemi örökségéhez kötődő, azt hűen ébren tartó Magyar Széppróza Napja, az írófejedelem szobrának megkoszorúzásával ért véget.
Szavai élnek, csodálatos stílusa itt lebeg szülővárosa felett:
“Mikor az éj leszáll s a csillagok feljőnek, mikor a világ szavai elhalnak, elkezd beszélni a természet, akkor a végtelen mindenség megnyílik s az ember lelke lát.” (Jókai Mór)
Buday Mária
A képek a szerző felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
