A köldökzsinórt nem hagyjuk elvágni (Erdélybe látogatott Novák Katalin)

A köldökzsinórt nem hagyjuk elvágni (Erdélybe  látogatott  Novák  Katalin)

Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke Erdélyben járt a hétvégén, ahol több eseményen is felszólalt. Pénteken Kolozsváron Kelemen Hunorral, Románia miniszterelnök-helyettesével találkozott, utána templomszentelésen vett részt Magyarlapádon. Később Nagyenyeden Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével leleplezték a püspöki ház emléktábláját, majd megtekintette a Bethlen Gábor Kollégium épületét is. Szombaton részt vett a Református Egység Napja alkalmából tartott szabadtéri istentiszteleten a gyulafehérvári várban, ahol felavatták Bethlen Gábor fejedelem egész alakos köztéri szobrát. A látogatást beárnyékolta a román külügy állásfoglalása.

Tíz templomot szenteltek

A magyar köztársasági elnök Magyarlapádon elmondta, hogy pénteken tíz templomot szenteltek tíz különböző településen. Kiemelte: nem véletlen, hogy amikor háború van és ideológiai rombolás zajlik, a templomokat rombolják le először, mert tudják, hogy itt kezdődnek a közösségek. „Mi, amikor templomokat építünk és újítunk szerte a Kárpát-medencében, azért tesszük, mert ezzel kezdődik a közösségeink megerősítése – mutatott rá Novák Katalin a 11. században alapított településen, amelyet akkor első szent királyunk felesége, Gizella birtokaként tartottak nyilván. Azzal, hogy ma tíz templomot felszentelhettünk, azt üzenjük, hogy mi itt leszünk 1000 év múlva is, testvérek között, magyarul szólítva meg egymást – fűzte hozzá.

A köztársasági elnök a református egységet szimbolizáló, egy budapesti asztalos által készített Kálvin-keresztet adományozott a templomnak, arra kérve a résztvevőket, hogy érezzék át a nap felelősségét és töltsék meg élettel a templomot. A Magyar Református Egység Napja alkalmából felszentelt tíz dél-erdélyi templomot a közelmúltban újították fel a magyar állam támogatásával.  

Szövetségeseket kell keresnünk

Hírdetés

Szövetségesekre van szükségünk ahhoz, hogy a fegyverekkel vívott háborút elkerülhessük, s abban az ideológiai hadviselésben, ami a teremtés rendjét akarja felforgatni, hogy a családot megőrizhessük családnak, a férfit férfinak, a nőt nőnek, és a nemzet maradjon együttélésünk természetes éltető tere – mondta Novák Katalin Gyulafehérváron szombaton. A köztársasági elnök Bethlen Gábor szobrának ünnepélyes leleplezése után tartott beszédében azt hangsúlyozta, hogy tárgyalni kell, megpróbálni megegyezni, szövetségeseket keresni, ajtókat nyitogatni úgy, hogy a magyaroknak jobb és szebb élete legyen. Úgy, hogy közben azok is jól járjanak, akik hajlandók velünk együttműködni és szövetséget kötni. Ebben van Közép-Európa jövője – jelentette ki Novák Katalin. Hangsúlyozta: a köldökzsinórt az anyaország és az elszakított magyarok között soha nem fogjuk és soha nem hagyjuk elvágni. Nem csak Bethlen Gábor és Erdély aranykora nem ereszt, mi sem eresztjük el egymást ezután sem – tette hozzá.

 

Kifogásol a külügy

Pénteken este kiadott közleménye szerint a román külügyminisztérium egyik államtitkára Magyarország bukaresti nagyköveténél emelt kifogást az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalinnak egy aznapi magyar és angol nyelvű Facebook-bejegyzése ellen. „Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont” – áll a bejegyzésben.

A külügyminisztérium a nemzetközi jogra hivatkozva úgy értékelte, hogy egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban. „A magyar etnikumú román állampolgárok önazonosságával kapcsolatos – etnikai, kulturális, vallási és nyelvi – jogok tiszteletben tartásának felelőssége elsősorban Romániára hárul, amelynek állampolgáraival kapcsolatban rokon államként (anyaországként) Magyarország legfeljebb a kulturális kapcsolatok megerősítésében lehet érdekelt, miként arra a Velencei Bizottságnak a Nemzeti kisebbségek számára az anyaállamok által biztosított kedvezményes bánásmódról 2001-ben kiadott Jelentése, illetve az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a Szuverenitás, felelősség és nemzeti kisebbségek című 2001-es nyilatkozata is rámutat” – olvasható a bukaresti közleményben.


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »