A koalíció milliókkal növeli az egyházak támogatását, pedig a lakosság nagy része egy centet sem adna nekik Lajos P. János2024. 11. 28., cs – 19:11 Pozsony |
Többet költhetnek az egyházak a papok fizetésére, a parlament jóváhagyta az egyházak állami finanszírozásról szóló törvény módosítását. A lakosság egyre nagyobb része azonban teljesen leválasztaná az egyházat az államról és egyben az állami költségvetésről is.
Szerdán döntött a parlament arról, hogy módosít az egyházak finanszírozásának eddigi rendszerén, ami jövőre mintegy4,6 millió euróval növeli az egyházak támogatását. Az egyházak idén 59,066 millió eurót kaptak, ezt osztották fel a hívek száma szerint.
A támogatás jövőre már 63,707 millió euró lesz, 2026-ban csaknem 60, 2027-re pedig csaknem 79 millióra emelkedik.
A 2019-ben elfogadott jogszabály eredetileg az infláció és a közalkalmazottak béremelése alapján valorizálta az egyházaknak fizetett összeget, a most elfogadott módosítás viszont a minimálbér emeléséhez köti a valorizációt. „Az egyházak az állami támogatás 97 százalékát bérekre fordítják. A törvény létezésének 5 éve alatt az egyházaknak jutó támogatás 24 százalékkal emelkedett, a minimálbér viszont 44 százalékkal nőtt” – indokolta a törvény előterjesztő kulturális minisztérium a változtatást.
Az látszik, hogy az egyházak jól járnak ezzel a módosítással, mivel a következő három évben 33 százalékkal emelkedik majd az állami juttatás. A minisztérium szerint azért is kell többet fizetniük az egyházaknak, mert a papok állami támogatásból származó átlagfizetése 2023-ban 763 euró volt.
A legtöbben egy centet sem adnának az egyházaknak
Közben azonban a társadalom legnagyobb része teljesen leválasztaná az egyházakat az állami támogatásról, vagyis a legtöbben feltehetően ellenzik a parlament jelenlegi döntését, ami még növeli is az egyházak állami támogatását. A Szlovák Tudományos Akadémia számára a Focus készített októberben felmérést ebben a témában.
Az eredmény azt mutatja, hogy 42,25 százalék teljesen leválasztaná az egyházakat az állami költségvetésről, ami jelentős, több mint 10 pontos növekedés a 2014-es helyzethez képest, amikor még csak 31,3 százalék értett egyet ezzel az elképzeléssel.
„Mivel a többi kérdésben nem mutatkozik nagyobb változás, feltételezhetjük, hogy az egyház leválasztásának támogatóinak számát azok növelték, akik 10 évvel ezelőtt nem nyilvánítottak véleményt ebben a kérdésben” – tájékoztatott Miroslav Tížik, az SAV szociológus munkatársa.
Sokan minden területen szétválasztanák az egyházat és az államot
A felmérés alapján nőtt azok aránya is, akik teljesen szétválasztanák az államot és az egyházakat. 42,25 százalék azok aránya, akik szerint az államnak és az egyházaknak egyáltalán nem kellene beavatkozniuk a másik ügyeibe. Itt is jelentős 10 pontos növekedés látszik, 2014-ben még csak 33,3 százalék volt a radikális szakítás mellett.
Ezzel szemben 44,5 százalék úgy véli, hogy az ország törvényeinek megfelelően elképzelhető valamilyen kölcsönös megállapodás és együttműködés, ami viszont 8 pontos csökkenést jelent a 2014-es 52,6 százalékról.
Az egyházak finanszírozásáról részletesebben is kérdezték a válaszadókat, eszerint a legtöbben úgy vélik, hogy az egyházaknak a saját vagyonuk hozamából és önkéntes hozzájárulásokból kellene megélniük. A költségvetési támogatást, vagyis a jelenlegi állapotot csak a lakosság 27 százaléka támogatja. „Az utóbbi 15 évben megerősödött az az elképzelés, hogy a vallási közösségeknek a saját bevételeikből és adományokból kellene megélniük, vagyis gyakorlatilag önfenntartókká kellene válniuk” – mondta Tížik.
Az adományozási kedv is nagyon alacsony, és csökken
A hívők azonban nem túlságosan adakozóak, a legtöbben – 46 százalék – azt nyilatkozták, hogy egyáltalán nem támogatják egyházukat.
A rendszeres adományozók, vagyis a hetente vagy havonta legalább egyszer az egyházat támogatók aránya csak mintegy 11 százalék
– tájékoztatott a szociológus.
A támogatási kedv akkor is nagyon alacsony, ha az adózók adójuk bizonyos hányadával támogathatnák az egyházukat úgy, hogy a tiszta jövedelmük nem csökkenne. „Az adófizetők körében régóta meghatározó attitűd, hogy nem hajlandóak támogatni az egyházakat. Ezek aránya emelkedik, jelenleg csaknem a felét teszik ki a teljes lakosságnak” – mondta Tížik. Még nagyobb az elutasítottsága annak, hogy egyfajta kötelező egyházi adóval finanszírozzák az egyházak működését.
Ha egy új adó bevezetéséről beszélünk, vagyis az adózók nettó jövedelme is csökkenne, a támogatási kedv még alacsonyabb
– állítja a felmérésre hivatkozva a szociológus.
Nem csökkent a hívők aránya
A felmérés szerint azonban a hívők aránya nem csökkent, sőt, 2017 óta kicsit még emelkedett is. 2017-ben 70,8, 2024-ben pedig 72,3 százalék válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy tagja-e valamelyik egyháznak vagy vallásnak. A 2021-es népszámlálás ezzel szemben azt mutatta, hogy a nem hívők aránya 13,44%-ról 23,79 százalékra emelkedett. Igaz, ez még alacsonyabb, mint a felmérés alapján számított 27 százalék. Tížik szerint az eltérést az okozza, hogy a legutolsó népszavazás során más módszert és más kérdéseket használtak, mint korábban, a felmérésben pedig egységes metodikával és kérdésekkel dolgoztak.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
