A Filmalapnál nem túl közkedveltek a magyar nemzeti öntudatot erősítő filmek, a szervezet ellenben előszeretettel ad támogatást a másságot bemutató, a kisebbségeket képviselő és a második világháborúban (főleg annak végén) játszódó filmekre. A 2013-2015 közötti időszak adatai legalábbis ezt mutatják.
Értjük mi, minden gondolkodó magyar ember érti 2015-ben: óriási probléma az országban a széthúzás. A szomszéd fűje. A szomszéd nője. A szomszéd pénze. Pedig az egységre, az egyetértésre kellene törekedni, kiiktatni az irigykedést, a könyöklés-taposást. Mármost nagyon úgy tűnik, az egységet és az együttműködést magas beosztású vezetők valami egészen másban látják, mint ami elsőnek eszünkbe jutna ezen hangzatos-magasztos eszmékről. Hiszen arra gondolhatnánk, ilyesmikről szól a dal: tudjon örülni a magyar a másik magyar sikerének, ünnepeljük a magyar tehetségeket, lássuk meg a szépet többezer éves hagyományainkban, egyszersmind legyünk hűek önmagunkhoz. Az említett magas beosztásúak ehelyett mintha azt akarnák lenyomni a torkunkon, hogy a következőkről van szó: hagyjuk a hagyományainkat a sokszínűség támogatásának égisze alatt szétmorzsolódni, másképp maradiak leszünk és ezt nem engedhetjük meg magunknak a huszonegyedik században; adjunk annyi teret a kisebbségeknek, amennyit akarnak, engedjünk be és engedjünk meg mindent. Mindenféle kritikus gondolkodás és józanparaszti nélkül cseréljük le a szabadságot szabadosságra – hiszen ez utóbbi mindenkinek kényelmesebb és kétségkívül előnyösebb. Illetve a magasbeosztásúak beosztóinak mindenképpen.
Egy idealista léleknek, mint aki e sorok írója, igen nehezére esik elhinni, hogy a kultúra és a művészet, amely emberkezek, emberi brilliáns gondolatok általi megtestesülése a szépnek, az értéknek, az öröknek, az igaznak, a megfoghatatlannak és valahol az isteninek, kívül tud maradni a politikán. Jobban mondva a politikai-gazdasági-ideológiai koordinátarendszer keretein. Az ilyen idealisták aztán a propagandák kedvenc alanyai. Persze attól, hogy valaki idealista, még nem hülye, és könnyen egyértelmű következtetéseket vonhat le – miből? Hát a tényekből. Ez az írás most a magyarországi filmgyártásban támogatott és nem támogatott filmeket veszi górcső alá – hiszen a Filmalap releváns bizottságának döntései, még inkább a (tíz-, száz-) milliók, nos, ezek aztán vérbeli tények.
Következzenek az információink a 2013-2015 közötti időszakról.
„Továbbra is arra buzdítjuk az alkotókat, hogy történetekben gondolkodjanak, és keressenek közönségvonzó témákat. A magyar történelem és irodalom például gazdag izgalmas, lebilincselő történetekben” – mondta Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója a ma.hu-nak adott interjújában 2014 végén.
Nem támogatott filmek
Toldi (Káel Csaba)
Arany Jánost és a Toldi-trilógia klasszikus feldolgozását előtérbe helyező filmalkotás. Lett volna.
Toldi (Pálfi György)
Arra hivatkozva, hogy Pálfi alkalmatlan az együttműködésre, a Filmalap visszavonta a támogatást. Aztán elköszönt Miskolczi Péter (aki Pálfi György három filmjénél volt producer) a döntőbizottságtól. Helyére Kálmán András kerül, aki korábban a Vajna-érdekeltségek közé is tartozó forgalmazó céget, az Intercomot vezette.
Bethlen (Szabó István)
Két treatmentet utasított vissza a Filmalap, a harmadikat, ami Romsics professzor Bethlen monográfiája alapján készült viszont támogatta 6 millióval. Ezt később visszavonta, mert Szabó elment Sins of the Fathers-t rendezni Joe Eszterhas forgatókönyvéből (lásd alább).
A fekete sereg
Kalandfilm Mátyás korából. Nem kapott fejlesztési támogatást.
Hunyadiak – A királyság hajnala
Hunyadi János halála és Mátyás királlyá választása közti történések filmes feldolgozása, amolyan Trónok harca koncepcióban. Lett volna.
Hunyadi
Bevették fejlesztésre, de a Filmalap megítélése szerint két év alatt nem született épkézláb forgatókönyv, így az adaptációs jogok visszaszálltak a Hunyadi könyvsorozat írójára Bán Mórra.
A vöröstorony kincse
A kuruc korban játszódó nagysikerű ifjúsági regény feldolgozása. Eleddig nem kapott gyártási támogatást.
A szarvassá változott fiú (Vidnyánszky Attila)
A filmtervet nem támogatták. Vidnyánszky ennek ellenére leforgatta – és az utóbbi évek egyik legerőteljesebb magyar filmalkotása lett. Sajnos erről kevés szó esik.
Történelmi-film témában egyetlen támogatott produkcióról tudunk (információim szerint gyártásit is kapott) a Salamon király legendája, amely egy izraeli-magyar koprodukcióban készülő rajzfilm.
Támogatott filmek
A nagy füzet (Szász János)
A film a második világháború idején egy határszéli faluban a nagymamájuknál nevelkedő és a könyörtelen világban túlélni igyekvő ikerpár megrázó története. A gyerekeknek egyedül kell megtanulniuk mindent, ami a túléléshez szükséges. Magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a nagy füzetbe. Följegyzik, mit láttak, mit hallottak, mit tettek, mit tanultak. Ugyan életben maradnak, de szívük megkeményedik, testük megedződik.
Az mno.hu 2013. december 17-én megjelent cikkében a következők olvashatók: „(…) a cselekmény ennyire pontos elhelyezése kényes kérdéseket vet fel, például a nyilaskeresztesek, a magyar fasiszták második világháborús szerepével kapcsolatban.” (vetette fel a riporter) „Nemcsak a második világháborúban, a magyar fasiszták nagyon is élnek, és jelen vannak” – harsant a válasz a rendezőtől, amivel meg is érkeztünk a mai rögvalóságához, a nacionalista, tehát náci, akkor pedig antiszemita, rasszista, kirekesztő, elviselhetetlen Magyarországra.”
Saul fia (Nemes Jeles László)
A film Magyarország hivatalos nevezése az Oscar-versenybe. A történet Auschwitz-Birkenauban játszódik, ahol a Soderkommando egyik tagja (főhősünk) egy halott fiúban saját fiát véli felfedezni, és a körülmények ellenére megpróbálja méltó módon eltemetni. A nemzetközi kritika elsősorban az operatőri munkát és a különleges, zárt, nyomasztó atmoszféra megteremtésének bravúrjait emeli ki a főszereplő Röhrig Géza szenvtelen játéka mellett.
Hajnali láz (Gárdos Péter)
2014. május 9-i cikk a filmkultura.hu-n: 2014. május 27-én kezdődik és július végéig tart Gárdos Péter új alkotása, a Hajnali láz forgatása. A film a rendező szülei találkozásának és szerelmének megindító történetét mondja el, akik csodával határos módon túlélték a németországi haláltábort, majd 1945 tavaszán svédországi rehabilitációs kórházakba kerültek. A Tivoli Film-Plusz Kft. gyártásában készülő magyar- svéd-izraeli koprodukció előreláthatólag 2015 elején kerül a hazai mozikba.
Soul exodus (Bereczki Csaba)
A Filmalap eddigi nemzetközi igazgatója, Bereczki Csaba 150 millió forintot kapott Soul Exodus című zenés dokumentumfilmjének gyártására, amely tolókocsiban ülő klezmer zenészekről fog szólni, középpontjában a Brothers Nazaroff nevű hagyományos klezmer zenét játszó alkalmi formáció tagjaival. A közleményben a következő áll: „A Filmszakmai Döntőbizottság a Soul Exodus című filmtervet csak azzal a feltétellel támogatta, ha Bereczki Csaba munkaviszonya a Filmalapnál megszűnik, a munkaviszony július 4-én megszűnt.” A Soul Exodus bemutatását 2015 őszére tervezik.
1945 (Török Ferenc)
A film Szántó T. Gábor Hazatérés című novellájának feldolgozása lesz, a forgatókönyvet Szántó és Török Ferenc közösen jegyzi. „Két szempontból is izgalmas a sztori” – nyilatkozza Török Ferenc a haon.hu 2014. május 5-én. – „Egyrészt, mert 1945-ben játszódik, akkor, amikor a német megszállók már elmentek, a szovjet felszabadítók viszont még egy demokratikus választásokra készülő országban állomásoznak. A forgatókönyvben szereplő falu, ahol az események játszódnak, 1944-ben átélte a holokausztot. Aztán egy évvel később hazatér két, korábban elhurcolt ortodox zsidó férfi, felkavarva ezzel a település életét. Megjelenésük kényszeríti rá a lakókat, hogy szembenézzenek, feldolgozzák, kibeszéljék az elmúlt egy év eseményeit. Az elhurcolásokat, hogy mit tettek és mit nem, mi történt a hátrahagyott értékekkel, milyen helyzetben, kik és hogyan döntöttek” – vázolta a történetet.
Veszettek (Goda Kriszta)
„A film nem a Magyar Gárdáról szól” – nyilatkozza a rendezőn, a Filmalap fejlesztője döntőbizottsági tag. A filmben ábrázolt testvérpár kilátástalan kallódás közepette egy karizmatikus vezető hatására csatlakozik egy rendvédelmi szervezethez. 2014.08.09-én a hvg.hu írta: „Javában forog a Magyar Gárda-filmként emlegetett Veszettek, Goda Krisztina új filmje. Ez a projekt kapta eddig a második legmagasabb támogatást (első a Toldi volt és most a Herendi-féle Kincsem) a Filmalaptól, 693 millió forintot.”
Brazilok (M. Kiss Csaba)
Gyártás-előkészítési szakaszban van M. Kiss Csaba rendezői bemutatkozása. A film egy cigány labdarúgócsapat története. Az origo.hu a következőket írta: „2000-ben forgattam egy Sirok nevű faluban, ahol barlangban laktak cigánycsaládok. A srácok elindultak a falusi bajnokságban, brazilok néven, engem pedig nagyon megfogott ez a történet. A filmem története 2002-ben játszódna, amikor a dél-koreai-japán közös rendezésű focivébé zajlik. Párhuzamos történet lenne, azt mutatnánk, hogy miközben a valódi brazil válogatott hajt a vb-ért, addig Sirokon a srácoknak azokat kell legyőzniük, akiktől függnek: a helyi menő csávók, az önkormányzat, a rendőrök, tanárok csapatait. Drámai erősségű, de vidám, szórakoztató filmek szeretném” – tervezgette.
Állampolgár (Vranik Roland)
A film a mai Budapesten játszódik. Minimalista eszközökkel és humorral meséli el egy Bissau-Guineából a polgárháború elől menekült férfi, egy fiatal perzsa lány, és egy magyar-történelem szakos tanárnő különös történetét. A hitelességet erősíti, hogy a főszereplők amatőrök, és a való életben is bevándorlók. Érdekesség még, hogy az afrikai szereplőt az utcán szólította le a rendező.
Az Állampolgár a Popfilm produkciójában készül, producere Fehér Károly, a mozibemutató a tervek szerint 2016-ban lesz. A Filmalap 290 millióval támogatja az előkészítést.
Sins of the father (Szabó István)
Idén márciusra tervezték a film forgatását, de csúszás van, lehet, hogy a produkció nem is készül el. A film gyakorlatilag Eszterhas Music boxának feldolgozása (a Music boxban egy nő rájön, hogy az apja náci háborús bűnö – ebben a verzióban pedig egy fiú jön rá). Érdekesség, hogy a régi Eszterhas film eredetei címe is Sins of the Father volt.
A másság kérdésével foglalkozó filmek
Coming out (Orosz Dénes)
Ha valakinek nem lenne ismerős a történet: a szerepe szerint meleg Csányi beleszeret egy nőbe és megküzd a másságával.
Viharsarok (Császi Ádám)
A prizmafolyoirat.hu írta: „Császi Ádám első nagyjátékfilmje, a Viharsarok kapcsán több interjúban azt hangsúlyozta, hogy a megtörtént eseményeket feldolgozó coming-of-age dráma egyik fontos feladata a társadalmi szerepvállalás, a homoszexuális szerelem ábrázolásához kapcsolódó tabuk feloldása. Kétségtelen, hogy a film explicit erotikus képsorai magyar viszonylatban kiemelkedően valósághűek (ráadásul az azonos neműek közti intimitás nyílt bemutatása a hazai filmszcénában valóban rendhagyó gesztusnak számít), de az alkotók minden másban elhanyagolták a hitelesség követelményét, és megelégedtek a jelzésértékű filmnyelvvel.”
Swing (Fazekas Csaba)
Port.hu: „Három elkeseredett, különböző korú nőt egy esős éjszakán egymás mellé sodor az élet, akiket aztán egy kiöregedett dizőz felkarol és létrehozza velük élete utolsó nagy művét a Swing Angels nevű énekes haknizenekart. A lányok az ötvenes évek női trióinak stílusában egy transzvesztita bártulajdonos (Kulka János) és egy hakniszervező menedzser segítségével körbeturnézzák a Balatont.”
Havas Ágnes erről úgy nyilatkozott, hogy az idén (2014) bemutatott filmek „jól tükrözik a magyar film sokszínűségét, művészfilmek mellett több közönségsiker is született.”
A Filmalap, úgy tűnik, nem favorizálja túlságosan a nemzeti öntudatot erősítő filmeket, egyetlen ilyen projektje jelenleg a Herendi-féle Kincsem, amivel azért sietnek, nehogy beelőzze őket a magyar-orosz-angol koprodukcióban készülő és állami támogatásra nem pályázó nagy Kincsem-film, ami Vajna szerint sosem kerül gyártásba. Ha ugyanis az orosz-magyar Kincsem előbb kerül gyártásra, az ellenzék azonnal megkérdezi, a Filmalap miért költ cca. 1 milliárdot az adófizetők pénzéből egy olyan filmre, amit éppen most forgatnak.
Dúró Dóra, a parlament kulturális bizottságának jobbikos elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján egyenesen csúfos kudarcnak nevezte a Nemzeti Filmalap tevékenységét. Mint elmondta: a nemzeti identitást erősítő, nagy költségvetésű történelmi játékfilmek nem készültek, s megszűnt a Magyar Történelmi Film Alapítvány is.
Kiegészítés:
444.hu: „Ketten távoznak a döntőbizottságból (ők döntenek a több száz millió forintos támogatásokról): Divinyi Réka visszamegy forgatókönyvet írni (Ő egyébként írt olyan könyvet, amit később támogatott a Filmalap, szóval elég összeférhetetlen volt eddig is). Érkezik: Goda Krisztina (rendező, Veszettek. Kamélon, Csak szex és más semmi, Szabadság, szerelem – amelynek producere Andy Vajna mostani kormánybiztos volt).”
Mi örülnénk a legjobban, ha a Filmalap válaszul kielégítően alá tudná támasztani: döntéseiket csakis művészi értékek alapján hozták meg.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
