A kínai kapcsolat Kulcsár Péter2025. 05. 30., p – 18:51
Május 23-án egy olyan diplomáciai találkozóra került sor Budapesten, amely méltatlanul kevés figyelmet kapott a magyar és nemzetközi sajtóban. Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Csen Ven-csinget, a Kínai Kommunista Párt egyik legbefolyásosabb politikusát – egyben a kínai hírszerzés fejét, jogi és politikai főtitkárát. A találkozó helyszíne egy – jelenleg még – NATO- és EU-tagország fővárosa, Budapest. Ez nem csupán szimbolikus, hanem geopolitikai súlyát tekintve is figyelmeztető jel.
Csen Moszkvából érkezett Budapestre, és látván Oroszország és Kína egyre mélyülő stratégiai szövetségét, ez az útvonal önmagáért beszél. Ő nem turistaként érkezett, nem egy kulturális delegáció tagja, hanem a kínai állambiztonság és hírszerzés egyik kulcsembere. Közvetlen előtte, Oroszországban Patrusevvel, a hírhedt orosz biztonsági főtanácsadóval egyeztetett.
Tehát nem nehéz kitalálni, hogy valójában ez nem külpolitika – hanem egy túlélési stratégia építése Orbán részéről. A kínai pénz jól jön, ha az EU-s források megcsappannak. A kínai biztonsági háló jól jöhet, ha egyszer a magyar nép fellázadna. Mert aki ma a kínai hírszerzés vezetőjét fogadja, az holnap talán már kommunista módszerekkel tartja sakkban az ellenzéket, a sajtót és az állampolgárokat.
Kérdés: meddig tartható fenn ez a kettős játék? A kínai tőke beáramlása, a Fudan Egyetem, a Budapest–Belgrád-vasútvonal és a titkosított beruházások már eddig is sejtették a fordulatot. De egy magas rangú kínai hírszerző látogatása Budapesten új szint. Az, hogy erről alig esik szó a magyar médiában, csak tovább erősíti a félelmet: a közvéleményt tudatosan próbálják távol tartani a folyamat lényegétől.
Vajon az Egyesült Államok és a NATO vezetése hogyan értékeli azt, hogy az egyik szövetségesük területén a kínai–orosz tengely egyik kulcsfigurája jelenik meg? Hát, nem nehéz kitalálni. Ez a látogatás vörös posztó Washingtonnak, Brüsszelnek és minden olyan országnak, amely komolyan veszi a saját biztonságát és demokratikus értékeit. Pláne, hogy a héten az USA-ból kitiltották az összes amerikai egyetemen tanuló kínai diákot, a Kínával zajló hidegháborús jellegű gazdasági és tudományos elszigetelés részeként.
Kérdés, hogy hosszú távon meddig tartható fent a nyugati partnerség, ha Magyarország kormányzata láthatóan más utat választ. Orbán Viktor talán valóban védelmet keres – de nem az európai szövetségesek, hanem keleti hatalmak árnyékában. És ez a védelem nem a magyar emberek érdekeit szolgálja, hanem egy autokratikus rendszer hatalmi túlélését.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
